Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

RapidPress Hírszolgálat: az ukrán titkosszolgálat vezetője az ellenzéknek: "a saját biztonságuk érdekében hallgassanak"

| 2020-02-21 | 'or 1=1 # |

 

        RapidPress Hírszolgálat - napi hírösszefoglaló

 
2015. április 21.
 
 
 
 
 
Ukrajna
 
 
 
Oroszországba menekült a debalcevói vereséggel vádolt SZBU tiszt
 
Az ukrán kormány egy 35 éves SZBU tisztre akarja hárítani a Debalcevónál elszenvedett vereség felelősségét, írja a Lifenews. Sljapkin kapitány anyagát már átadták az SZBU-nak és az ukrán főügyészségnek is. Az ukrán tisztnek az volt a feladata, hogy koordinálja a felső vezetés és a katonai vezetés közötti kommunikációt, hozzáférése volt kulcsfontosságú biztonsági információkhoz is. A vád szerint hazaárulást követett el, állítólag a megszerzett információkat az ellenséges orosz titkosszolgálatnak, az FSZB-nek adta át. Egy képviselő bejelentése szerint, február 9-től a felkelők az ukrán vezérkar minden tervéről tudtak. Kijev úgy gondolja, hogy ezért Sljapkin kapitány a felelős. Az SZBU kapitánya szerint csak azért vádolják őt hazaárulással, mert nem egyezett bele abba, hogy 15 év szolgálat után a saját honfitársai ellen harcoljon a Donbásszon. Sljapkint figyelmeztették, ha ellenáll a parancsnak, akkor legjobb esetben kirúgás fenyegeti.
 
"Ez az úgynevezett ATO, ami most keleten zajlik, ez nem más, mint polgárháború. A saját állampolgárainkat gyilkolják, akik a törvény keretein belül önrendelkezést akarnak" – mondja Sljapkin. A megvádolt tiszt nem hajlandó alárendelni magát a kijevi kormányakaratnak, úgy gondolja, hogy a katonák nem Kolomojszkijnak, Porosenkonak vagy Turcsinovnak tettek esküt, hanem Ukrajna népének, és függetlenül attól, hogy éppen hol élnek, nyugaton vagy keleten. A tiszteknek az a kötelessége, hogy megvédje az embereket, és nem az, hogy megöljék őket. Annak érdekében, hogy megmentse saját és gyermekei életét, Sljapkin családjával együtt Oroszországba menekült. Ekkor tudta meg, hogy a hazájában hazaárulással vádolják, és őt vádolják a Debalcevónál elszenvedett vereség miatt is. A kapitány ügyének vizsgálatára egy parlamenti bizottságot is létrehoztak. Sljapkin most egy orosz városban él, és egy ideig nem szándékozik hazatérni.
 
"Egyszerűen nulláról akarjuk felépíteni az életünket, hogy a gyermekink felnőjenek, becsüljék a múltjukat, becsüljék önmagukat, tiszteljék az embereket" – mondta Sljapkin. A férfi legfontosabb feladata most az, hogy elkészüljenek a szükséges jogi iratok, szállást és munkát találjon. A család biztos abban, hogy ez már csak apróság, a legfontosabb az, hogy életben és együtt vannak.
 
Az SZBU-nál nem ő az egyetlen, akit hazaárulással vádolnak. Április 20-án a legfőbb katonai ügyész. Április 20-án a legfőbb katonai ügyész, Anatolij Matiosz Facebook oldalán azt írta, hogy egy alezredest 15 éves börtönbüntetés vár, mert szerintük együttműködött a felkelőkkel.
 
 
 
 
 
Az ukrán parlament megnevezte az ukrán-orosz háború kezdetét
 
A ukrán parlamentben ma 259 szavazattal elfogadtak egy olyan törvényt, amely „az oroszországi katonai agresszió ellenállásáról és következményeinek leküzdéséről” szól, írja a Vesztyi.
 
„Az ukrán Radának ez az első konszolidált dokumentuma, amely felsorolja Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus kronológiáját. Ez az első jogi dokumentum, amelyben szerepelni fog az orosz-ukrán háború kezdetének dátuma” – mondta a parlamentben Okszána Szirojed, házelnök helyettes.
 
A dokumentum célja, hogy jogi alapot teremtsenek az Oroszországnak szánt követeléseknek. Az elfogadott dokumentumban követelik Oroszországtól, hogy azonnal engedjen el minden hadifoglyot, vonják ki csapataikat Ukrajnából, hajtsák végre a minszki egyezményt, amely szerint Ukrajnának vissza kell nyernie a teljes kontrollt a határai felett és biztosítania kell az EBESZ megfigyelők munkáját az orosz-ukrán határon. Továbbá követelik, hogy azonnal adják vissza az annektált Krím félszigetet, állítsák le azonnal a humanitárius konvojokat Donbásszra, vonják el a katonai csapatokat az ukrán határ mellől, ítéljék el azokat a személyeket, akik az ukrajnai agressziót kitervelték és végrehajtották.
 
„Ha elutasítják az Ukrajna elleni katonai agressziót beszüntetését, akkor az ukrán parlament felkéri a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország ellen, mint agresszor ország ellen, szigorítsák a szankciókat, gyorsítsák fel Ukrajna széleskörű gazdasági támogatását, valamint szállítsanak fegyvereket, tekintettel arra, hogy az ország orosz katonai agressziónak van kitéve” – olvasható a dokumentumban.
 
Oroszország már többször is bejelentette, hogy hamisak az orosz katonák ukrajnai jelenlétéről szóló nyilatkozatok.
 
„Ukrajnában nincs és nem is volt orosz katona, az orosz hadsereg ott nem harcol” – mondta Alekszander Lukasevics, az orosz Külügyminisztérium képviselője.
 
Mindeddig senki sem tudta bizonyítani az orosz katonák ukrajnai jelenlétét, még annak ellenére sem, hogy a nyugati különleges szolgálatok műholdak segítségével szorosan ellenőrzésük alatt tartják az orosz-ukrán határt.
 
A legtöbb állítás az interneten található anyagokra alapozódik, amelyeket nem lehet tényleges bizonyítéknak tekinteni. Az orosz diplomaták pedig állandóan kérdőre vonja a nyugati kollégáit, hogy megmagyarázzák, milyen jogi alapon harcolnak külföldi zsoldosok az ukrán oldalon.
 
Múlt héten az évente megtartott elnöki beszéd alatt Putyin orosz elnök újból bejelentette, hogy Ukrajnában nincsenek orosz katonák.
 
 
 
 
 
Klimkin: csak akkor lesz béke, ha a minszki egyezmény pontjait feltétel nélkül sikerül végrehajtani
 
A minszki egyezmények pontjainak feltétel nélküli végrehajtásával lehet csak elérni a hosszú távú békét, nyilatkozta Pavel Klimkin, Ukrajna külügyminisztere Luxemburgban az EU követekkel való találkozója során. "Pavel Klimkin megköszönte az EU-nak, hogy támogatják az ország területi egységének és szuverenitásának megőrzését, és kiemelte azt is, hogy a minszki megállapodás minden pontjának teljes körű végrehajtása teszi lehetővé csak, hogy tartós béke jöjjön létre a Donbaszon" – nyilatkozta a külügyminisztérium sajtóreferense. Klimkin szükségesnek látja azt is, hogy egy nemzetközi missziót küldjenek Ukrajna keleti részére, amely támogatná a minszki egyezmény végrehajtását, és a régió biztonság megőrzésének egy újabb eszközévé válna. A miniszter hangsúlyozta, hogy mennyire fontos lenne egy választást tartani a Donbaszon, de mindenekelőtt el kell érni a tűzszünetet, ki kell vonni a nehéz fegyverzetet, biztosítani az EBESZ megfigyelők munkáját és kiengedni minden hadifoglyot.
 
Az ukrán miniszter találkozott Spanyolország, Lettország, Szlovákia, Csehország és Magyarország külügyminiszterével is.  Porosenko korábban azt szerette volna elérni, hogy - a biztonság és béke érdekében - az ENSZ békefenntartókat küldjön Ukrajnába, de ezt a tervét a normandiai négyek külügyminisztereinek találkozója során végül senki sem támogatta.
 
 
 
 
Már több mint 800 ezer ukrán menekült el az országból
 
Az ENSZ humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságának jelentése szerint a konfliktus kezdete óta több mint 800 ezer ukrán menekült el az országból, írja a Vesztyi. A jelentésből kiderült, hogy egy hét alatt 23,6 ezer fővel növekedett a menekültek száma. 
 
"Az ENSZ menekültügyi bizottságának vezetőinek adatai szerint, április 16-ig 800 ezer 961 ukrán kért menedékjogot, lakhatási és más legális engedélyt a szomszédos országokban+ – olvasható az ENSZ jelentésben. Hivatalosan majdnem 660 ezer ember kért menedékjogot Oroszországban, 81 ezer pedig Fehéroroszországban. Donbasz megyéiből április 15-ig 1 millió 228 ezer ember menekült el Ukrajna más területeire."Ez nagyjából 15 ezerrel több, mint egy héttel korábban" – olvasható az ENSZ jelentésben.
 
Az ENSZ kiemeli; aggasztóan növekednek az összecsapások. "Április 13-án Ukrajna hadereje mindössze egy nap alatt hat elhunytról és 12 sebesültről jelentett, miközben a Donyecki Népköztársaság négy halottról és 17 sebesültről számolt be" – olvasható az ENSZ jelentésben.
 
Az ENSZ adatai szerint, a konfliktus kezdete óta, 2014. április 14-től 6116 ember halt meg és nagyjából 15,5 ezer fő szerzett sérülést. Az ENSZ azonban figyelmeztet arra, hogy a valós a számok valószínűleg sokkal nagyobbak. Az adatokat az ukrán kormány, valamint Donyeck és Luganszk egészségügyi intézeteinek információi alapján állították össze. 
 
"Az ENSZ ukrajnai emberjogi missziója és az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint, a halottak száma sokkal magasabb" – írja az ENSZ jelentés.
 
 
 
 
 
Az SZBU egyik vezetője televíziós adásban fenyegette meg az ellenzéket
 
Az SZBU azt tanácsolja az Ukrajnában élő "ukranofóboknak" (értsd: háborúellenes ellenzékieknek - a szerk.), hogy a saját biztonságuk érdekében maradjanak most csendben. Az ukrán titkosszolgálat egyik vezetője, Vaszilij Vovk az ICTV televíziós csatorna Szvoboda Szlova műsorában a kijevi ellenzéki gyilkosságokkal kapcsolatban azt tanácsolta az ukranofóboknak, hogy most inkább hallgassanak, írja a Lenta
 
"Úgy gondolom, hogy most, amikor ténylegesen is háború van az országban, ha nem zárják be a szájukat az ukranofóbok, akkor legalább a hangjukat kell lecsökkenteniük nullára. Felszólítom őket, hogy tegyék ezt meg, különben ez az egész nem vezet jóra. Ukrajna Biztonsági Szolgálatának nyomozó bizottságának vezetőjeként jelentem ezt ki" – mondta Vovk. Az ukrán tiszt nem magyarázta el pontosan kit is nevez ukranofóbnak.
 
"Tudjuk, hogy jól kikről van szó" – idézte szavait a Lenta.
 
Kijevben április 16-án saját háza mellett megöltek egy ismert ukrán újságírót, Oleszj Buzinát. A gyilkosság előtt egy nappal Oleg Kalasnyikovot, egy ismert ellenzéki politikust is eltettek láb alól. Mint később kiderült, a politikus halála napjáig több fenyegetést is kapott. Ebben az évben már több politikainak is mondható gyilkosság történt. Március 9-én Sztanyiszlav Melnik a Régiók Pártjának volt politikusa halt meg. Március 12-én Alekszandr Pekljusenkot Zaporizzsja megye kormányzóját ölték meg. Március 14-én Szergej Meljnicsuk esett le furcsa körülmények között a lakása erkélyéről, ő korábban odesszai ügyészként dolgozott. Március 15-én pedig Olga Morozt, a Netesinszkij Vesznik újság főszerkesztőjét gyilkolták meg. 
 
 
 
 
 
 
Kelet-Ukrajna
 
 
 
DNR: Kijev provokációs céllal amerikai diplomatákat küld a frontvonalra
 
Denisz Pusilin a DNR képviselője szerin az Amerikai Egyesült Államok katonai attaséjának a konfrontációs vonalon való jelenléte arról tanúskodik, hogy Kijev készen áll a háborúra. Kiderült, hogy az USA katonai küldöttsége látogatást tett a Donbaszon.
 
"Ez egy vészjósló jel. Kijev az utóbbi időben katonai járműveket és csapatokat von a konfrontációs vonalhoz. Most meg az USA katonai attaséja jelent ott meg. Ez újból bizonyítja azt, hogy Kijev készen áll a háborúra" – nyilatkozta Pusilin.
 
Az amerikaiak donbaszi konfliktusban való részvétele súlyosbíthatja az eseményeket, és még több pusztításhoz vezethet. Az ENSZ adatai szerint, eddig több mint hat ezer áldozata van a konfliktusnak.
 
 
 
 
 
DNR: amerikai zsoldosok támadnak minket
 
Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság Védelmi Minisztériumának képviselője szerint külföldi zsoldosok vannak a Donbaszon, írja az NTV.
 
"Volnovaha területein külföldi katonai zsoldos alakulatok jelenlétét fedezték fel, akik korábban  BlackWater néven váltak világhírűvé. Jelenleg ez a katonai alakulat a kijevi hatalom mellett harcol Donbasz lakossága ellen" – nyilatkozta Baszurin.
 
A külföldi katonai alakulatok jelenléte ellentétes a minszki egyezmény 10. pontjával, amely előírja, hogy minden idegen katonai alakulatnak el kell hagynia a térséget. A donyecki kormány képviselője szerint nagyjából 70 külföldi zsoldos tartózkodik Volnovaha környékén.
 
"Csoportokra oszlottak, és a terület elfoglalásával foglalkoznak" – mondta Baszurin.
 
 
 
 
EBESZ: heves harcok kezdődtek a donyecki repülőtér és Sirokino körül
 
Az ukrajnai EBESZ megfigyelők jelentése szerint az elmúlt napon intenzívebbé váltak a harcok a donyecki repülőtér és Sirokino körül. Erről az EBESZ napi jelentésében lehetett olvasni, amiben a megfigyelők jelentése szerint mindkét oldal katonai járműveket is bevetett a harcok során.
 
Sirokino körül eddig is rendszeresen voltak kisebb lövöldözések, de 21-ére, tehát kedd estére egyre hevesebbek lettek a támadások, és végül a kisebb villongások egy teljes értékű összecsapássá eszkalálódtak a település szélén. Mostanra több páncélos járművet, aknavetőt is bevetettek a szemben álló felek. A donyecki repülőtéren ugyanez a helyzet, egész este lehetett hallani a fegyverek hangját.
 
Az EBESZ jelentésben az is szerepel, hogy az ukrán kormány által ellenőrzött területeken megerősített védelmirendszereket építenek Novoahtirka, Kapitanovo, Szeverodonyeck és Putyilino mellett.
 
 
 
 
Harkovban felrobbantották a Nemzeti Gárda egyik parancsnokának autóját
 
Ismeretlen személyek felrobbantottak egy terepmintás terepjárót Harkovban, írja a Rusvesna. A Harkov megyei rendőrség jelentése szerint ma kora reggel 4 óra körül érkezett az értesítés a rendőrségre arról, hogy a Koszmonavtov utcában felrobbant egy autó. A megadott címre azonnal kiérkeztek a megyei és városi rendőrség szakértői és nyomozói, az SZBU képviselői és természetesen a mentők is. A helyszínre érve a hatóságok megállapították, hogy egy Opel Frontera terepjáró robbant fel. A robbanási hullám betörte a közelben levő ablakokat, és sérüléseket okozott a szomszédban parkoló autókon is.
 
A robbanásban személyi sérülés nem történt. A felrobbantott autó Kraszovszkij, a Nemzeti Gárda egyik kapitányának a tulajdona.
 
 
 
 
 
Kárpátalja
 
 
 
Új parancsnok az ungvári hadkiegészítőnél
 
Egy nap alatt már a második hadrend kiegészítő parancsnokát nevezték ki a megyében – írja az ua-reporter.Tegnap Alekszander Goda az ideiglenes kinevezett megyei hadrend kiegészítő parancsnok bemutatta Ruszlán Trigubot, az ideiglenesen kinevezett ungvári hadrend kiegészítő parancsnokát. Godának lehetősége lenne visszavonni Zsuravljov néhány rendelkezését. Mivel az előző parancsnok nem tudta kézbesíttetni a városi tanács képviselőinek a behívókat, ezért az anyagokat átadta az ügyészségnek. Az ügyészségnek 10 napja van válaszra.
 
Zsuravljovot 37 napra küldték az ATO-ba visszatérése után újra ő lesz a parancsnok.
 
 
 
Újra mozgósítanának
 
Viktor Muzsenko vezérkari főnök Kijevben bejelentette, javában tartanak az újabb mobilizáció előkészületei. A katonai vezető meglepően optimista hangnemet ütött meg, amikor arról beszélt, hogy szerinte gördülékenyen mennek majd a dolgok. Elmondta, már tudják, kiknek fognak ezúttal behívókat kézbesíteni. Muzsenko ugyanakkor elismerte, a negyedik hullám során valóban akadtak nehézségek a behívással, de állítása szerint így is sikerült ötvenezer tartalékost találniuk – íjra az Unian hírügynökség.
 
Az nem derül ki, hogy a legújabb akciójuk keretében hány embert akarnak besorozni. Ám mint arról a Kárpáthír már írt, az elmúlt napokban Csongoron és Beregdédán is jártak a hadkiegészítő emberei és a potenciálisan mozgósíthatók felől érdeklődtek.
 
Közben a parlament egyes képviselői olyan törvénytervezet kidolgozásán fáradoznak, ami lehetővé tenné a mozgósítás alóli legális kibújást, igaz, elképesztően magas árért. Az elképzelések szerint olyan 50 és 100 ezer hrivnya közötti összegek repdesnek, azaz csak a kiváltságos helyzetben lévők élhetnének ezzel a lehetőséggel.
 
 
 
 
 
100 ukrán katonát fognak Magyarországon kezelni
 
Április 20-án ülésezett a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció (ODA). Az egyik megvitatandó kérdés a terrorellenes művelet (ATO) területén szolgált katonák rehabilitációja és családjaik támogatása volt.
 
Vaszil Szkrip, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal egészségügyi osztályának vezetője elmondta, hogy április 16-ig 477 ATO-ból visszatért katona kért különböző egészségügyi segítséget. Jelenleg 7 katonát küldenek külföldi kezelésre. Vaszil Szkrip hozzátette, hogy a 7 katona közül nem mindegyik rendelkezett útlevéllel, de sikerült nekik elintézni azt, hogy ingyen hozzájussanak. A következő héttől pedig külföldi szakemberek érkeznek Kárpátaljára, akik szintén visznek magukkal katonákat kezelésre. Ezzel kapcsolatban Vaszil Hubal, a Kárpátaljai Állami Adminisztráció vezetője hozzátette, hogy több magyarországi konzul is jelezte, hogy Magyarország 100 katona kezelését tudja elvállalni.
 
 
 
 
 
Kárpátalja kormányzója elítéli a magyar helységnévtáblák megrongálását
 
Vaszil Hubal, Kárpátalja megye kormányzója hétfőn hivatalában fogadta Magyarország ungvári főkonzulját a magyar községek helységnévtábláinak megrongálása ügyében, és arról biztosította a diplomatát, hogy – a történtek elítélése mellett – az ukrajnai megye vezetése egységesen fog fellépni minden hasonló vandál cselekedet és provokáció ellen.
 
A megbeszélésről az MTI érdeklődésére Bacskai József ungvári magyar főkonzul elmondta: “Hubal kormányzó mélységesen elítélte a magyarlakta települések helységnévtábláinak megrongálását, és tájékozatott arról, hogy már hétfő reggel elrendelte az előző éjszaka Eszenyben, Nagydobronyban és Kisdobronyban megrongált, illetve fekete festékkel befújt magyar helységnévtáblák megtisztítását, rendbetételét.”
 
Az ukrajnai megye vezetője utasította a kárpátaljai rendvédelmi szerveket, hogy tegyenek meg mindent a körülmények tisztázása és a tettesek kézre kerítése érdekében – tette hozzá. Azt is közölte: “Kárpátalja kormányzója hangsúlyozta, hogy a megye vezetése egységesen fellép minden hasonló vandál cselekedet és provokáció ellen.”
 
A zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál jelentése szerint Vaszil Hubal kormányzó délutáni ungvári sajtótájékoztatóján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy valakik nagyon szeretnék destabilizálni a helyzetet a békés és nyugodt Kárpátalján. Úgy vélte, a magyar falvak helységnévtábláinak megrongálása erre irányuló kísérlet. Mint kifejtette, a Bacskai József ungvári magyar főkonzullal történt találkozójukon egyetértettek abban, hogy “valakik viszályt akarnak szítani a nagy, közös kárpátaljai családban”. De ez senkinek nem fog sikerülni – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy szerinte nem kárpátaljaiak követték el a vandál cselekedeteket.
 
 
 
 
 
 
Világ
 
 
 
Akszenov: az ukrán hatalom alatt egymás ellen hangolta a Krímen élő nemzetiségeket
 
A Krímen a kijevi nemzetpolitika az oszd meg és uralkodj elve alapján hangolta egymás ellen a nemzetiségeket, amely leginkább a krími tatárokat és az oroszokat helyezte egymással szembe. Erről az Izvesztyija április 21-i krími népek vezetőinek rehabilitálásának egy éves évfordulója alkalmából megjelentett cikkében, a Krími Köztársaság vezetője Szergej Akszenov nyilatkozott. Egy évvel ezelőtt Putyin aláírt egy rendeletet az örmény, a bolgár, a görög, a krími tatárok és német nép rehabilitálásáról és fejlődésüknek állami támogatásáról, eltörölve minden egyes igazságtalan rágalmat (s annak jogkövetkezményeit), amellyel a deportált népeket eddig vádolták.
 
"Szeretném kiemelni, hogy ezt Oroszország Krímmel való újraegyesülése után egy hónappal hajtottuk végre. Az áprilisi rendelet egy időben került kidolgozásra és végrehajtásra azokkal a jogszabályokkal, amelyek a Köztársaság legsürgetőbb és legfontosabb problémáinak a megoldására voltak előirányozva a társadalmi, a gazdasági és a pénzügyi területeken. Ez bizonyítja azt, hogy Oroszország mennyire nagy jelentőséget szánt a deportált népek rehabilitására" – nyilatkozta Akszenov. "Kijev és a szövetségesei a medzsliszben egy vonalat húztak a krími tatár nemzet és Krím más nemzetei között, elsősorban az oroszok ellen. Az ukrán kormányt sosem érdekelte az erkölcs, azt tervezte, hogy egy egész nemzetet alakítson át fegyverré azért, hogy szembeszálljanak a krími követelésekkel" – nyilatkozta Akszenov. Az elmúlt évben javult a nemzetek közötti kapcsolat, hiszen a felmérésekből az derült ki, hogy a megkérdezettek 90%-a szerint nincs nemzetek közötti konfliktus a Krímen, a krími tatárok pedig, a félsziget más nemzeteivel együtt sikeresen beilleszkedtek az orosz föderációba.
 
"A deportáltakkal kapcsolatos intézkedésekre, a szövetségi program keretein belül, amely Szevasztopol és Krím fejlesztését célozta meg, 2020-ig 10 milliárd rubelt fognak ezekre a célokra kiutalni. Ebből több mint egy milliárdot már 2015-ben. A programban ezek a rendelkezések ugyanolyan fontosak, mint a félsziget édesvízzel, illetve villamos energiával való ellátása" – mondta Akszenov. A vezető szerint a krími tatár nép kultúrájának fejlesztése, és nyelvének megőrzése elsődleges prioritás. Fontos lépés lesz az is, hogy létrehoznak egy krími tatár nyilvános televízió és rádió vállalatot (OKTK), amely ténylegesen is népi, nemzeti és legfőképp ideológiáktól és pénzügyi irányítástól mentes lesz, amely program egyébként 170 millió rubelt különítettek el. Az szintén jelentős lépésnek számít, hogy létrehoztak egy krími tatár nyelv és irodalom tudományos kutatóközpontot is.
 
"Biztos vagyok benne, hogy a deportálás átka történelmi emlékké fog válni. Senkinek sincs joga, hogy a deportálásokkal manipuláljon a politikai harcok, és legfőképp az államellenes tevékenységek céljával. A nemzeti sértettség ideológiája, amelyet Kijev és a medzslisz korábbi vezetősége 23 éven át használt, végképp a feledésbe kell, hogy merüljön. Biztos vagyok benne, hogy április 21. egy olyan nemzetek közötti ünneppé fog válni, amely egyesít minden krími lakost” – mondta Akszenov.
 
 
 
Az USA több pénzt is költhet Ukrajna védelmére
 
Az Amerikai Egyesült Államok kész arra, hogy egymilliárd dolláros kölcsönt nyújtson Ukrajnának 2015-ben, írja a Vesztyi. Joe Biden, az USA alelnöke újabb hitelt ígért Ukrajna elnökének, Petro Porosenkonak egy telefonos beszélgetés során. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya humanitárius segélyt is küld a Donbaszból elmenekültek és a konfliktus sérültjeinek számára.
 
Továbbá az ország védelmi kérdéseiről is beszéltek, az ígéretek szerint Kijev ezen a téren is további segítségre számíthat, bár konkrétumokat nem mondtak. A fent említetteken kívül ismét előjött az ENSZ békefenntartók Donbaszba való küldetésének témája is, bár megegyezést itt sem születhetett.
 
Az USA nem csak pénzügyileg támogatja Kijevet, hanem katonai eszközökkel is. Március végén páncélozott járműveket adtak át Ukrajnának, április 20-án pedig katonai kiképzők és tanácsadók érkeztek az országba.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Honlapunkat itt találhatja: www.rapidpress.info.