Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Az ukránok nehézfegyverekkel bombázták Gorlovkát

| 2020-02-21 | 'or 1=1 # |

 

  

 
Ukrajna
 
Daily Mail: az Azov zászlóalj gyerekeket képez ki 
Általános mozgósításban gondolkozik az ukrán vezérkar?
Soros: engedjék el Ukrajna adósságának egy részét!
Porosenko a donbásszi helyzetről tárgyalt a fehérorosz külügyminiszterrel
Odessza nem kér a „szivárványos-menetből”
Szakértői vélemény: Ukrajnát nem mentik meg a nemzetközi hitelek
Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma az élethez való joguktól is megfosztja az ukránokat
 
Az ukránok nehézfegyverekkel bombázták Gorlovkát
Kijev: Oroszország nagymérvű békefenntartó műveletbe kezd, ha megtámadják Donyecket és Luganszkot
Turcsinov szerint a Donbásszban „aktív harctevékenység folyik”
Az EBESZ-megfigyelők folytatják a donyecki munkájukat
A donyecki repülőtéren tüzet nyitottak a REN TV forgatócsoportjára 
Tank biatlont rendeznek a DNR-ben
Az ukrán hadsereg külföldi lőszereket használ
Az orosz Katasztrófaügyi Minisztérium összeállította a következő donbásszi humanitárius konvojt
Zaharcsenko aláírta a helyi választások törvénymódosítását
Kárpátalja
 
Útlezárással tiltakoztak Beregrákoson 
Kárpátalján az átlagkereset hivatalosan 5000 hrivnya felett van 
Az SZBU szerint Putyin finanszírozza a kárpátaljai baloldaliakat 
Hennagyij Moszkal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán járt
Két kárpátaljai romával gazdagodott az ukrán hadsereg 
Világ
 
Lettország nagyot bukhat az oroszellenes szankciókkal
Hollandia nem fedi fel az MH-17-es Boeing vizsgálati anyagát
Oroszország öt országgal bővítette az élelmiszer embargó alá került országokat
Egy japán politikus eltörölné az oroszellenes szankciókat
Ukrajna
 
 
 
 
 
 
 
Daily Mail: az Azov zászlóalj gyerekeket képez ki 
 
A brit Daily Mail arról írt, hogy a Kijev melletti Azovec katonai lágerben az Azov zászlóalj katonái gyerekeket képeznek ki – írja a Komszomolszkaja Pravda.
 
Az újság olyan fényképeket is közölt, ahol a gyerekek automata fegyvereket töltenek fel és lőnek is azokkal. A katonai táborban nemcsak a kisfiúkat tanítják a fegyverhasználatra, hanem a kislányokat is. Az oktatásokat az Azov zászlóalj parancsnoka Andrej Bileckij vezetése alatt folyik.
 
Az Azov zászlóalj önkéntes alapon vesz részt a kelet-ukrajnai konfliktusban, ami már több mint egy éve húzódik.
 
Forrás: Komszomolszkaja Pravda
 
 
 
Általános mozgósításban gondolkozik az ukrán vezérkar?
 
A hatodik ukrajnai mozgósítási hullám augusztus 17-én ér véget, és már újabb mozgósítási hullámról hallani a Védelmi Minisztérium berkein belül – írja a Rusvesna.
 
Petr Mehed, a védelmi miniszter helyettese szerint a hatodik mozgósítási tervet 50 százalékra sikerült teljesíteni. „Az emberek egyszerűen megváltoztatják a lakóhelyüket, és erről nem értesítik a hadkiegészítő parancsnokságot. Miután elutaznak dolgozni, külföldre nem regisztrálják be magukat sehova sem. Az első két hullámban sokkal több olyan ember volt, akik önként jelentkeztek” – mondta Mazepa, az ukrán katonai vezérkar sajtószóvivője
 
„Lehetséges, hogy lesz hetedik, nyolcadik és kilencedik mozgósítási hullám is. Jelenleg aktívan dolgozunk azon, hogy megnöveljük azoknak a katonáknak a számát, akik készek aláírni a szolgálatról szóló szerződést” – mondta Mehed.
 
Vlagyimir Talalaj, az ukrán katonai vezérkar ütemezési részlegének vezetője szerint a kelet ukrajnai helyzettől függően, akár a teljes mozgósítást is bevezethetik, és mindenkit hadrendbe állítanak, akik képesek fegyvert fogni a kezükben.
 
„De csakis az elnök döntése szerint fogjuk azt bevezetni, amit még a parlamentnek is meg kell erősítenie” – mondta Talalaj.
 
Forrás: Rusvesna
 
 
 
Soros: engedjék el Ukrajna adósságának egy részét!
 
Soros György a Wall Street Journalnak adott interjújában kifejtette, Ukrajna hitelezőinek az adósság egy részét jóvá kellene írniuk, ezáltal más komoly befektetőknek segítséget nyújthatnának az ukrán gazdaság és a demokratikus intézmények felépítésében.
 
„Ukrajna próbál hitelezőivel egyezkedni, hiszen ezt szabta meg az IMF is a további hitelnyújtás feltételéül. E pillanatban is folynak az egyeztetések San Franciscóban. Ukrajna nem jelenthet csődöt, hiszen adósságait át kell ütemeznie. A mai tárgyalásokon a „ki kit győz le” az uralkodó stratégia, ebben a helyzetben Ukrajna csak a gazdaság csődjével fenyegetheti meg partnereit, amely elkerülhető lenne, ha a hitelezők az adósság egy részét elengednék Kijevnek. Ugyanakkor ez a fegyver visszafelé is elsülhet, mert ha beáll a csődhelyzet, úgy Ukrajnában hosszú ideig senki nem kíván majd befektetni” – elemezte a helyzetet Soros.
 
„Bizonyosnak látszik azonban, hogy az adósság egy részét elengedve azok is jól járnak, akik továbbra is bizalommal fektetnének az ukrán gazdaságba, ez tovább erősíthetné a reform folyamatot is. Ha pedig e reformok fejlődése növeli az ország gazdasági biztonságát, úgy az adósság egy részének elengedése még nem tekinthető a világ végének a hitelezők számára sem” – tette hozzá Soros.
 
Ukrajna a teljes adósság 40 százalékát szeretné jóváíratni a kölcsöneiből, a hitelezők ezzel szemben 10 százalék körüli összegben látnák Kijev adósságának csökkentését.
 
Forrás: TASS
 
 
 
Porosenko a donbásszi helyzetről tárgyalt a fehérorosz külügyminiszterrel
 
Petro Porosenko, Ukrajna elnöke és Vlagyimir Makej, Fehéroroszország külügyminisztere tárgyalást tartottak, ahol a fehérorosz miniszter kifejezte aggodalmát a donbásszi helyzet rosszra fordulása miatt – írja a RIA Novosztyi az ukrán elnök adminisztrációjára hivatkozva. „Fehéroroszország külügyminisztere kifejezte nyugtalanságát a donbásszi helyzet súlyosbodása és a minszki egyezmény megszegése miatt. Fehéroroszország külügyminisztere kiemelte, hogy a fehérorosz oldal a jövőben is kész együttműködni a helyzet békés rendezése miatt” – olvasható az elnöki adminisztráció oldalán. A felek tárgyaltak a jövőbeli együttműködésükről is ami különösképp időszerű, hisz Ukrajna az Európai Unióval kötött szabad kereskedelmi szerződést, a fehéroroszok pedig az oroszokkal.
 
Forrás: RIA Novosztyi
 
 
 
Odessza nem kér a „szivárványos-menetből”
 
Az Odesszai kerületi bíróság betiltotta az augusztus 15-re tervezett „egyenlőség menete” felvonulást, amely a másság és az egyenlő jogok védelmében került volna megrendezésre „Odessza-pride” név alatt –írja a TASS.
 
A város rendőrfőnöke a bíróság előtt kijelentette, hogy nem áll módjában biztosítania rendezvény zavartalan lefolyását, mivel több polgári szervezet is bejelentette, hogy „aktívan meg kívánják akadályozni a rendezvényt”. A feltételek és a tervezett felvonulás részleteinek tanulmányozása után a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy „reális veszélyben forog a város közrendjének  megőrzése, valamint a polgárok testi épségének és egészségének biztosítása, ezért megtiltjuk az Odessza-pride nevű felvonulás megrendezését” –áll a bírósági közleményben.
 
A városi adminisztráció egyenlőre tartózkodik a bírósági döntés kommentálásától, ám korábban a polgármesteri hivatal is visszautasította a kisebbségek ilyen irányú kérelmét. A felvonulás szervezői korábban többször megerősítették, hogy a tiltások ellenére szándékukban áll a város utcáin végigvonulni.
 
„Ha megkapjuk a hivatalos bírói végzést, nyilván fellebbezni fogunk, ha pedig egyes utcákon nem engednek minket vonulni, úgy más utcákat választunk, elég nagy város Odessza, nem adjuk fel a tervünket” -jelentette ki a felvonulás egyik szervezője Alina Rachuba. Véleménye szerint már többszáz jelentkezőt beregisztráltak a felvonulásra, sok külföldi vendéget is várnak.
 
Rachuba szerint próbálkoztak egyes radikális mozgalmak, mint az „Odessza önvédelem”, az  „Automajdan” és a „Jobb Szektor” vezetőivel tárgyalások útján megegyezni, hogy a felvonulás idején azok nem támadnak rájuk. A helyi vallási közösségek vezetői kérvénnyel fordultak a város polgármesteri hivatalához, hogy az tiltsa meg a „provokatív jellegű, közízlést sértő” felvonulást.
 
Ukrajna és az EU viszonyában a másság elismerése az egyik olyan probléma, amelynek megoldása még várat magára, habár Brüsszel már többször felszólította Kijevet, hogy segítse elő a hasonló jellegű rendezvények ügyét.
 
Forrás: Vesztyi
 
 
 
Szakértői vélemény: Ukrajnát nem mentik meg a nemzetközi hitelek
 
Az ukrán gazdaság még egy ideig elbukdácsolhat a nemzetközi hitelek mankóin, de a rendszerében lapuló problémákat eme pénzügyi injekciók nem képesek megoldani –írja a Novorosinform.ru
 
„Az IMF által nyújtott hitelek csak rövid, kapkodó lélegzetvételekhez tudják hozzásegíteni a vergődő ukrán gazdaságot, és a stabilizációnak csak illúzióját nyújtják. Ez év vége lehet az az időpont amikor a több komoly ütést elszenvedett Ukrajna a padlóra kerülhet, es beáll a gazdaság csődje” –jelentette ki Tatjana Prokaza, a luganszki egyetem üzleti és gazdasági tudományok tanszékének vezetője. „Ukrajnában maga a gazdasági rendszer beteg, és ezen a hitelek nem tudnak segíteni” –tette hozzá Prokaza.
 
„Minden újabb hitel csak újabb foltot takar be a nadrágon, de a Donbássz lakossága ellen viselt háború hatalmas költségei miatt nincs lehetőség új nadrág vásárlására.  2015 második negyedévében 16,2 %-al esett a nemzeti jövedele összege, és azóta is egyre zuhan lefelé. A csökkenés okaként több tényezőt is meg tudunk nevezni, mint például az ipari termelés tragikus visszaesése a háború miatt, a háborús költségek emelkedése, az export majdnem kétszeres  visszaesése, az állami és bankszférában uralkodó tökéletes káosz és nem utolsósorban az orosz piac kiesése” –tette hozzá a professzornő.
 
 „Természetesen az európai piac sokat segíthetne a dolgokon, de jelen pillanatban az ukrán termékek túlnyomó része nem exportképes Európa vagy a világ fejlettebb része felé, a minőség emelése újabb beruházásokat és pénzügyi injekciókat tételez fel, pénz pedig ma nincs a gazdaságban. 2013 óta a GDP 44%-ot esett vissza, Ukrajna államadóssága ma a GDP 72%-át teszi ki, és ha így haladnak tovább a dolgok ez elérheti a 100%-os mutatót, ez pedig már a teljes pénzügyi és gazdasági csőd” –tette hozzá Tatjana Prokaza.
 
„Ne feledjük el, hogy az IMF nem segítséget nyújt, hanem kemény feltételekkel pénzt kölcsönöz, azt majd vissza is kell egyszer fizetni. Ukrajna számára ez nem más, mint a katasztrófa biztos forgatókönyve, és mindez kisértetiesen emlékeztet az argentin eseményekre” –fejezte be az interjút Tatjana Prokaza.
 
Forrás: NovorosInform
 
 
 
Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma az élethez való joguktól is megfosztja az ukránokat
 
 Ukrajna Miniszteri Kabinetje elrendelte, hogy ez egészségügyi miniszter ellenőrizze le mi a helyzet a védőoltásokkal – írja a Vesztyi. A lakosság szerint hiány van, de a miniszter azt mondja minden rendben. „Amikor felébredek este, akkor csinálok egy inhalációt és beszedem a tablettákat. Ezután már enni is tudok” – mondta egy Vika nevű kislány. A kislánynak egy ritka genetikai betegsége volt. 13 éven át a cisztás fibrózissal küzdött. Az ukrán törvények értelmében az államnak ingyen kellene orvosokat, kórházat és gyógyszereket biztosítania. Júliusban viszont elfogytak a készletek és egy pár hétre rá Vika is örökre nyugovóra tért. A kislány nem azért halt meg, mert nem volt pénz a gyógyszerekre, hanem az ukrán Egészségügyi Minisztériumban lévő hivatalnokok gondatlansága miatt, akik úgy döntöttek, hogy elhalasztják a gyógyszerek beszerzésének pályázatát. E döntés miatt több száz súlyos betegségben szenvedő állampolgár maradt gyógyszer nélkül. 
 
„Zaporizzsjában van pénz, de nem szabad bevásárolni” – mondta Tatjana Okulov, a zaporizzsjai regionális pulmonológiai kórház vezetője. Sok kórházban nincs vakcina botulizmus és gyermekbénulás ellen. Sok újszülött gyermek BCG-oltás nélkül kerül ki a kórházból. Korábban Oroszországból szerezték be ezeket a gyógyszereket, de most már Lengyelországból importálják, de annál ötször kevesebbet, mint amennyi gyermek születik az országban. Az Egészségügyi Minisztérium csak júliusban kezdett foglalkozni azzal, hogy hol mennyi és milyen gyógyszerekből van hiány. A minisztérium tárgyalásokba kezdett a beszállítókkal is. Alekszandr Kvitasvili egészségügyi miniszter a Miniszteri Kabinet ülésén bejelentette, hogy a nyár végére meg fogják kötni a szerződéseket is. A miniszter szerint bár nehéz helyzetben vannak a gyógyszerekkel, de a helyzet mégsem kritikus.
 
Forrás: Vesztyi
 
Kelet-Ukrajna
 
 
Az ukránok nehézfegyverekkel bombázták Gorlovkát
 
Az ukrán katonák augusztus 13-ra virradó éjjel nehézfegyverekkel bombázták Gorlovkát – írja a TASS.
 
„A bombázás nagyjából 22:30 körül kezdődött. Valami nehézzel lőttek. A bombák Okszenovka telep környékén csapódtak be” – nyilatkozták a gorlovkai vezetőségben. A jelentés szerint Dzerzsinszk és Majorszk irányából lőttek. A veszteségekről szóló információkat még pontosítják.
 
A DNR Védelmi Minisztériuma beszámolója szerint Gorlovka folyamatos bombázás alatt áll. 2015 januárja óta a város 164 lakosa lett áldozata az ukrán bombáknak. Ezen belül 16 gyermek is meghalt. A város további 501 lakója különböző fokú sérüléseket szerzett, az ukrán katonák legalább 2000 házat pusztítottak el.
 
Forrás: TASS
 
 
 
Kijev: Oroszország nagymérvű békefenntartó műveletbe kezd, ha megtámadják Donyecket és Luganszkot
 
Oroszország nagymérvű békefenntartó műveletbe kezd, ha Ukrajna megtámadja a felkelő köztársaságokat – írja a Rusvesna. Erről Oleg Volosin, Ukrajna Külügyminisztériumának sajtótitkára nyilatkozott. Szavai szerint az oroszok nem fogják megengedni, hogy Donyeck és Luganszk fölött ukrán zászlók lobogjanak. „Ha az ukrán hadsereg holnap nagymérvű támadásba lendülne Donbásszon, akkor garantálom, hogy Oroszország hivatalos békefenntartó műveletbe kezd a légi erejük támogatása mellett. Ha ez megtörténik, akkor senki sem engedi meg, hogy kitűzzük a győzelem zászlaját Luganszk és Donyeck fölött” – mondta Volosin.
 
Forrás: Rusvesna
 
 
 
Turcsinov szerint a Donbásszban „aktív harctevékenység folyik”
 
„Két ukrán katona életét vesztette, tízen pedig megsebesültek az elmúlt 24 óra harci cselekményeinek következtében” –jelentette ki Alekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára. Turcsinov szerint az elmúlt nap „fekete rekord” a háború történetében, mivel „úgy tűnik, hogy intenzív harci tevékenység folyik a Donbássz területén.”Szerdán Kijev bejelentette, hogy a felkelők 152 alkalommal sértették meg a tűzszünet feltételeit, harckocsitűzzel, aknavetőkkel és „Grad” sorozatvetőkkel bombázva az ukrán állásokat.„Ezt már bátran nevezhetjük „a intenzív harci cselekményeknek” –jelentette ki Turcsinov, aki szerint a felkelők nagy erőket csoportosítanak át a frontvonalon, tüzérség, harckocsik és nagyszámú gyalogság mozgása figyelhető meg a területen, „ ez arra utal, hogy a felkelők támadásra készülnek az ukrán állások ellen” –tette hozzá Turcsinov titkár.
 
Szavai szerint a legintenzívebb bombázás Avdejevka, Opitnoje, Peszok és Vodjanovo közelében érte az ukrán állásokat, két katona halálos sérülést szenvedett, tízen könnyebben megsebesültek.
 
Forrás: RIA Novosztyi
 
 
 
Az EBESZ-megfigyelők folytatják a donyecki munkájukat
 
Az EBESZ-megfigyelők nem hagyják el Donyecket – írja a Lenta. Erről Michael Bociurkiw, az EBESZ-misszió sajtótitkára írt a Twitteren. Beszámolója szerint a megfigyelők a megszokott munka szerint dolgoznak. „Donyeckben maradunk és nem tervezzük elhagyni a várost. A megfigyelőink Donyeckben és Luganszkban is az utakon vannak” – írta Bociurkiw.
 
Az EBESZ sajtótitkára azért tett ilyen kijelentést, mert néhány médiaszerv augusztus 13-án olyan kijelentést tett, mely szerint az EBESZ megfigyelői a növekvő feszültség miatt sürgősen el akarják hagyni Donyecket. Az utóbbi időben több incidensre is sor került, amibe az EBESZ munkatársai is belekeveredtek. Augusztus kilencedikén felgyújtották az EBESZ négy páncélozott autóját, 11-én pedig tüzet nyitottak rájuk.
 
Forrás: Lenta
 
 
 
A donyecki repülőtéren tüzet nyitottak a REN TV forgatócsoportjára 
 
A REN televíziós csatorna forgatócsoportja tűz alá került a donyecki repülőtéren – írja TASS a TV csatornára hivatkozva. „A kijevi katonák tüze alá került a REN TV forgatócsoportja. A tudósítóink nem messze a donyecki repülőtértől dolgoztak. Jelenleg ott van az egyik legforróbb pont. A donyecki repülőtértől egy kilométerre elhelyezkedő Oktjabrszkij telepen a tüzelés nem áll el napok óta” – olvasható a TV társaság jelentésében. Áldozatokról egyelőre nincs információ. 
 
Forrás: TASS
 
 
 
Tank biatlont rendeznek a DNR-ben
 
A Donyecki Népköztársaság Védelmi Minisztériuma először rendez harckocsi biatlont a DNR és LNR katonái között – írja a TASS. Erről a köztársaság hadseregének képviselője nyilatkozott. „A DNR Védelmi Minisztériumának vezetősége úgy határozott, hogy a DNR történetében először harckocsi biatlont rendez. Terveink szerint a DNR és az LNR legénységei fognak vetekedni egymással a harckocsi vezetését és a lövés pontosságát illetően” – írta a DAN.
 
A köztársaság harckocsi egységének katonái azt is megjegyezték, hogy ez egy jó alkalom lesz a katonák harci tapasztalatának növelésére. Oroszországban rendszeresen rendeznek ilyen versenyeket a posztszovjet köztársaságok katonai egységei között. Az verseny kezdeményezőjének Szergej Sojga orosz védelmi minisztert tartják.
 
Forrás: TASS
 
 
 
Az ukrán hadsereg külföldi lőszereket használ
 
Az ukrán hadsereg nagyszámú külföldön gyártott lőszereket használ – írja a Lenta. Erről Alekszandr Brovko, az LNR aknász egységének vezetője nyilatkozott. Nyilatkozata szerint az ukrán hadsereg külföldi aknavető lőszereket, olasz és lengyel gyalogság és páncélosok elleni aknákat használ több olyan lőszerrel együtt, amelyek származási országát még nem állapították meg.
 
Brovko megjegyezte, hogy a lengyel származású 120 mm kaliberű aknák külsőre is eltérnek a Szovjetunióban gyártott aknáktól. Az LNR aknászai sok hasonló típusú aknát találtak Scsasztye településen és a Szlavjanoszerbszki járás több településen is.
 
Forrás: Lenta
 
 
 
Az orosz Katasztrófaügyi Minisztérium összeállította a következő donbásszi humanitárius konvojt
 
A 35. donbásszi humanitárius konvoj már készen áll és augusztus 14 reggelén útnak indul – írja a RIA Novosztyi. „A doni életmentő központban befejeződött a Donyeck és Luganszk megye lakóinak szánt humanitárius konvoj összeállítása. Holnap reggel (augusztus 13-án) fog indulni” – mondta a minisztérium képviselője.
 
A konvoj 100 teherautót foglal magába, amely nagyjából ezer tonna humanitárius segélyt fog szállítani Donbássz lakóinak. A rakomány főleg élelmiszerből és gyógyszerekből fog állni. „A rakodás előtt megvizsgálták a járművek műszaki állapotát, megtankolták őket és kicserélték a kopóalkatrészeket is” – mondták a minisztériumban.
 
Forrás: RIA Novosztyi
 
 
 
Zaharcsenko aláírta a helyi választások törvénymódosítását
 
A Rusvesna beszámolójából kiderül, hogy a DNR vezetője aláírta a helyi választásokról szóló törvénymódosítását. A módosítás kísérő szövegében leírják, hogy a módosításra a minszki egyezmény megfelelő pontja miatt volt szükség. A donyeckiek jelentése szerint kilenc módosítást hajtottak végre. Az egyik megtiltja az ukrán médiaszerveknek a donbásszi helyi választásokon való részvételt. „Azok a tömegtájékoztatású eszközök, amelyeknek köze van a polgárháborús gyűlölködés szításához és az erőszakra való felkiáltásokhoz, vagy pedig tudatosan terjesztett hamis információkat a DNR helyzetéről, nem vehet részt a választási folyamatokban” – olvasható a törvénymódosításban.
 
A módosítás szerint a DNR-nek csak azon lakosai vehetnek részt a választásokon, akik már betöltötték a 18. életévüket és legalább tíz éve a DNR területein élnek. Andrej Purgin, a DNR parlamentjének házelnöke szerint ezek a cenzusok a világ más országaiban is elterjedtek, mint például az Egyesült Államok, Franciaország, vagy pedig Anglia. A törvénymódosítás elfogadása mellett 73 képviselő szavazott, egy pedig tartózkodott.
 
A módisítás engedélyt ad a külföldi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a választások megfigyelésében. A választásokra október 18-án, vagy pedig november elsején kerül sor.
 
Forrás: Rusvesna
 
 
 
Kárpátalja
 
 
 
Útlezárással tiltakoztak Beregrákoson 
 
Beregrákosnál kedd délutántól a késő esti órákig korlátozták a Csap-Kijev főút forgalmát a magukat "tarifa majdanosoknak" nevező demonstrálók. A tüntetők a korábbi csapi és munkácsi akciójukhoz hasonlóan most is a rezsidíjak mérséklését, valamint a minimálbér és a nyugdíj emelését követelték. A demonstrálók Hennagyij Moszkal kormányzóval akartak találkozni.
 
Egyes hírportálok húsz, míg más források 60-70 tüntetőről számoltak be, akik úgy próbálták korlátozni a főút forgalmát, hogy a község központjában található zebrán jártak oda vissza. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség és még egy mentőautót is a közelben parkolt. A torlódások elkerülése érdekében a hatóságok a forgalmat elkerülő utakra terelték.
 
„Korábban hasonló akcióink voltak Csapon és Munkácson, most úgy döntöttünk Beregrákosonál a Csap-Kijev főútvonal forgalmát bénítjuk meg” – fogalmazott Ivan Danecko a főszervezők egyike. A 82 éves beregrákosi Magdaléna Olekszijivna arra panaszkodott, hogy az alacsony nyugdíjából nem tud megélni.
 
„Ez nem élet, csak küszködés. Addig járok majd a tüntetésekre és útlezárásokra, ameddig nem történnek változások. Ezer hrivnya a nyugdíjam, míg a legfrissebb gázszámlám 400 hrivnya. Ez az ukrán nép megalázása. Annyira összehúztuk már a nadrágszíjat, hogy levegőt sem kapunk„ – fogalmazott az idős hölgy.
 
A tüntetőkkel a helyszínen tárgyalt a frissen kinevezett járási közigazgatás elnöke, Andrij Dankanics is. Kicsivel több, mint egy éve ugyanit a helyiek az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen tiltakoztak. Akkor a tüntetők napokig tartották lezárva a Csap-Kijev főútvonalat.
 
Forrás: KárpátHír
 
 
 
Kárpátalján az átlagkereset hivatalosan 5000 hrivnya felett van 
 
Hihetetlennek tűnik, mégis 5000 hrivnya felett van a kárpátaljai átlagkereset egy álláskereső portál szerint. A felmérés eredménye alapján megelőzzük Kijev, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Herszon és Voliny megyét is. Szumi a sereghajtó a listán.
 
A rabota.ua internetes állásportál legfrissebb kutatásában összehasonlítást kapunk arról, mennyi a munkavállalók átlagjövedelme az ország különböző régióiban. Nem meglepő módon továbbra is a fővárosban keresik a legtöbbet a munkavállalók. Kijevben a legmagasabb az átlagbér: 6481 hrivnya. A második helyen lévő Odessza megyében 6061, Harkov megyében 5698, Lemberg megyében 5535 hrivnya.
 
Az 5000 hrivnyát kevéssel meghaladó az átlagfizetés Kárpátalján (5265). Az ötezres küszöb alatt helyezkedik el Dnyepropetrovszk (4882), Vinnica (4736), Ternopol (4723) és Donyeck (4714) megye. Cserkaszi megyében 4041 hrivnya az átlagbér, míg a lista utolsó helyén szereplő Szumi megyében még a 4000 küszöböt sem éri el, itt 3988 hrivnya az átlagos havi bér összege.
 
Forrás: KárpátHír
 
 
 
Az SZBU szerint Putyin finanszírozza a kárpátaljai baloldaliakat 
 
Az Ua-reporter beszámolója szerint az SZBU-nak sikerült megakadályozni, hogy az orosz különleges szervek befolyással legyenek a kárpátaljai választásokra. Az oroszok állítólag a kárpátaljai baloldali erőkön keresztül akarták befolyásolni a választások eredményeit. Ebben egy moszkvai szervezet vett részt, amely anyagi támogatást nyújtott volna a választási kampányhoz.
 
Az SZBU figyelmeztette az egyik baloldali pártot, hogy hazaárulás vádjával fognak nyomozni ellene, és megengedhetetlenek ezek a tevékenységek. A választási kampány szeptember ötödikén veszi kezdetét.
 
Forrás: KárpátHír
 
 
 
Hennagyij Moszkal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán járt
 
Augusztus 12-én Petruska Istvánt nevezték ki a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökévé. Ennek kapcsán Beregszászba látogatott Hennagyij Moszkal, Kárpátalja új kormányzója.
 
A beiktatást követően a kormányzó látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A felsőoktatási intézményben történő megbeszélésen jelen volt dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, valamint Vass Ilona, dr. Fodor Gyula és dr. Rácz Béla, a főiskola rektorhelyettesei.
 
A megbeszélésen a KMPSZ részéről öt kérdés vetődött fel. 2015 tavaszán az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumban elfogadták, hogy a következő tanévben külső független vizsgaközpontban magyar nyelvből is vizsgázhatnak az érettségizők. A KMPSZ mélyen diszkriminatívnak érzi, hogy mostanra a szintén kisebbségi orosz nyelv szerepel a választható tantárgyak listáján, míg a magyar nyelv lekerült onnan. A pedagógusszövetség sérelmezi, hogy a magyar tannyelvű iskolák érettségizői továbbra is hátrányos helyzetben vannak.
 
Ezt követően az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésről esett szó. A KMPSZ elnöke azzal a kéréssel fordult a kormányzóhoz, hogy ukrán nyelvből más szintű vizsgatételeket dolgozzanak ki, s más legyen a követelményrendszer. Irreális, hogy egy kisebbségi diáktól ukrán nyelvből ugyanazt a tudást követelik, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolát végzett érettségizőktől.
 
Regionális szintet érintő kérdések tekintetében a kárpátaljai magyar tankerület megalakítása is felvetődött. A kérdés már korábban is felmerült, azonban az előző kormányzó elutasító választ adott. A Beregszászi Szakszolgáltatási Líceumban 2005-ig párhuzamosan működtek ukrán és magyar tannyelvű osztályok, azóta a magyar tannyelvű képzés megszűnt. A KMPSZ elnöksége azt kérte, hogy szeptembertől ismét nyújtsanak lehetőséget a magyar diákoknak az anyanyelvükön való tanuláshoz a szakmunkásképzőben.
 
Dr. Orosz Ildikó a beiktatáson felvázolta azt az koncepciót, miszerint a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumot – mely megalakulása óta méltatlan körülmények között működik – át kell helyezni a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola épületébe. A Beregszászi Járási Kórház befejezetlen épületszárnyát átalakításokkal alkalmassá lehetne tenni az egészségügyi szakiskola számára.
 
Hennagyij Moszkal feljegyezte a kéréseket, a KMPSZ bizakodva várja pozitív válaszát.
 
Forrás: Kárpátalja.ma
 
 
 
Két kárpátaljai romával gazdagodott az ukrán hadsereg 
 
Ismét két roma nemzetiségű önkéntes jelentkezett az ungvári katonaságnál – írja a Golos Karpat. Mikola Zsuravljov hadkiegészítő parancsnok még ki is tüntette őket ezért.
 
Továbbá az ukrán nép jó kívánságait is tolmácsolta a két bátor roma fiatalembernek. A mobilizált ungváriak augusztus 13-án érkeztek meg a Rivne városban lévő felkészítő központba.
 
Forrás: KárpátHír
 
Világ
 
 
 
 
 
Lettország nagyot bukhat az oroszellenes szankciókkal
 
Lettország, amely aktívan támogatja az oroszellenes szankciókat, eleshet bevételeinek egy részétől, ha Oroszország megszünteti a kikötőin keresztüli szén és műtrágya exportját – írja a Rusvesna.
 
Oroszország végleg beszüntetheti a rigai szabad kikötő használatát, amin keresztül szenet exportálnak más országokba. Erről Riga polgármester-helyettese, Andris Ameriks beszélt egy lett TV reggeli műsorában. „Remélem, hogy ez az információ nem kerül megerősítésre, de általában az ilyen információk után konkrét lépésekre kerül sor” – mondta Ameriks, aki az információival a TASS-ra hivatkozik.
 
A polgármester-helyettes megjegyezte, hogy az orosz szén teszi ki a rigai kikötő forgalmának egyharmadát, és ezt nem tudják majd pótolni semmivel sem, az ehhez használt vasútvonalak pedig az orosz szabványoknak felelnek meg. „Úgy gondolom, hogy ez Lettország gazdaságára is hatással lesz” – mondta Ameriks. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor az ország évi 130-140 millió eurótól esne el. Minden egyes millió tonnányi orosz szén után nagyjából 10 milliónyi euróval lesz gazdagabb a lett költségvetés.
 
Anrijs Matiss miniszter bejelentése szerint az orosz vasutak felhagyhatnak a műtrágya exportjával is a rigai kikötőkön keresztül. Arról, hogy a rigai kikötőkben problémák lehetnek az orosz vállalatok eltűnése után, Riga polgármestere, Nil Ushakov is beszámolt. Ha az oroszok elmennek, akkor az új rigai terminál, a Riga Coal sem fog beindulni. Az új terminál megépítésére 148 millió eurót költöttek a lettek.
 
Forrás: Rusvesna
 
 
 
Hollandia nem fedi fel az MH-17-es Boeing vizsgálati anyagát
 
A holland hatóságok nem hajlandóak az Ukrajna felett szerencsétlenül járt Boeing 777 típusú személyszállító repülőgép nyomozati anyagáról teljes, átfogó információt kiadni –írja a TASS.
 
Az eddigi nyomozás anyagának publikálását a sajtó képviselői kérték, ám Ardu van der Steru holland biztonsági és igazságügyi miniszter visszautasította ennek teljesítését. A tömegtájékoztatási eszközök képviselői rámutattak arra, hogy a törvény idevonatkozó cikkelye a szabad információáramlásról kötelezi a hatóságokat az eddigi eredmények publikálására. A miniszter válaszában ugyan nagy fontosságúnak nevezte a nyomozati anyaghoz történő hozzáférést, de mint mondotta:
 
„Jelen ügyben a titkosság jóval fontosabb aspektus”. Véleménye szerint az eredmények publikálása komoly csapás lehet „más országokkal való viszonyainkra.”
 
Áprilisban a holland nemzeti terroristaellenes és biztonságügyi koordinátor több száz dokumentumot hozott nyilvánosságra a katasztrófára vonatkozóan. Ez a publikáció az RTL Nieuws, a NOS, valamint a Volkskrant médiaholdingok megkeresésére adott válasz volt, amelyek elsősorban a nyomozásba bevont, illetve annak eredményeiről tájékozódott személyek levelezéseit tartalmazták, valamint azt a hírt, hogy az egyik utason oxigénmaszk volt a katasztrófa idején. A levelek tanácsokat is tartalmaztak az illetékes szociális szolgálatok felé, hogy azok milyen módon nyújtsanak segítségek a gépen utazók rokonainak és hozzátartozóinak, valamint pontos utasításokat tartalmaztak a gyászszertartások megszervezéséhez.
 
A levelek egy részében a szöveg (például az áldozatok neve) olvashatatlan. A holland kormány még 147 fontos dokumentumot elzárt a közlés lehetőségétől, az indokként az áldozatok iránti tiszteletet nevezték meg.
 
Forrás: Lenta
 
 
 
Oroszország öt országgal bővítette az élelmiszer embargó alá került országokat
 
Oroszország Albániára, Montenegróra, Izlandra, Liechtensteinre és Ukrajnára is kibővítette az élelmiszer embargót – írja a RIA Novosztyi megjegyezve, hogy az Ukrajna elleni embargó csak akkor lép életbe, amikor hatályossá válik Ukrajna és az EU társulási szerződésének gazdasági része. Erről Dmitrij Medvegyev, Oroszország miniszterelnöke nyilatkozott. „Az Európai Unió országaihoz, Ausztráliához, Kanadához, Norvégiához és az Egyesült Államokhoz - amelyekből a tavalyi augusztus óta meg van tiltva néhány mezőgazdasági termék importja – csatlakozott egy sor más ország is. Mégpedig Albánia, Montenegró, Izland, Liechtenstein és különleges feltételekkel Ukrajna is” – mondta Medvegyev.
 
„Ezek az országok csatlakoztak az Európai Unió azon határozatához, hogy meghosszabbítsák az Oroszország elleni szankciókat. Azzal magyarázzák e határozatukat, hogy az EU-val kötött különféle szerződésük miatt kötelesek bevezetni ezeket a szankciókat, de ez az álláspont csak részben igaz. Meg kell hogy említsem, hogy több olyan országnak, amelyeknek hasonló megállapodása van az EU-val nem vesz részt az Oroszország elleni szankciókban” – mondta Medvegyev.
 
„Ami Ukrajnát illeti, a mezőgazdasági termékeinek import tilalma csak akkor lép életbe, amikor ennek az országnak a kormánya életbe lépteti az EU-val kötött társulási szerződés gazdasági részét, amit Kijev még tavaly júliusban kötött. Abban egyeztünk meg, hogy adunk egy bizonyos időt következő év január elsejéig, hogy rendeződjön néhány gazdasági kérdés” – mondta az orosz miniszterelnök kiemelve, hogy ha nem sikerül eddig megállapodni, akkor általános feltételek szerint fognak kereskedni Ukrajnával és életbe lép az embargó is.
 
Forrás: RIA Novosztyi
 
 
 
Egy japán politikus eltörölné az oroszellenes szankciókat
 
Egy japán politikus szerint azért kellene eltörölni az oroszellenes szankciókat, hogy az oroszok visszaadhassák a Kurill-szigeteket – írja Novorosszia hírügynöksége. Oroszország már rég megígérte, hogy visszaadja a Kurill-szigeteket Japánnak, legalábbis ezt állítja egy japán politikus a Sankei Shimbun oldalán. Véleménye szerint az oroszellenes szankciók csak zavarnak ebben a folyamatban. 
 
Miután 1945 augusztusában lefegyverezték Japánt, a Szovjetunió katonai intervenciót hajtott végre az északi területekre. A szigetlakó japánokat elűzték és még most 70 év elteltével sem tért vissza a négy sziget. Mégis hogyan adják vissza azokat a szigeteket, amelyeket katonai erővel foglaltak el? Pont most kellene javítani a diplomatikai taktikát és megoldani ezt a problémát, amikor a kormány stabil lábon áll. Az idei év a háború befejezésének 70. évfordulója. Ebben az évben kellene megoldani az északi területek problémáját. 
 
Az, hogy Japán még most sem kapta meg az északi terület négy szigetének egyikét sem, azért történik, mert nincs is ehhez kapcsolódó politika. Az is lehetséges, hogy a médiát is terheli a felelősség valamilyen szinten, mert nem rendelkeznek elegendő információval. A szovjet idők alatt a kommunista kormány úgy nyilatkozott, hogy nincs territoriális probléma. 
 
A Szovjetunió 1991-ben egy szabad és demokratikus országgá vált és Japán is megváltoztatta a szigetek visszaigénylésének taktikáját. Például rólam azt mondták, hogy Muneo Sudzuki azt támogatja, hogy eleinte csak két szigetet adjanak vissza. Miután visszavonultam, a szigetek kérdése eltávolodott, főleg Dzunicsiri Koidzumi kormányzása alatt, aki nem ismerte japán-orosz kapcsolatok előtörténetét. Az akkori külügyminiszter, Makiko Tanaka úgyszintén. Ennek eredményeképp eltelt 10 olyan év, amelyben nem volt japán-orosz kapcsolat. 
 
A nézeteim szerint 2001 március 25-én voltak hozzánk a legközelebb az északi szigetek Jesiro Mori kormányzása alatt, amikor találkozott Putyinnal Irkutszkban. De amikor Koidzumi kormányzása jött, akkor épp ellenkezőleg, távolodni kezdtek tőlünk a szigetek. Most, amikor Szindzo Abe azt demonstrálja, hogy szívesen megoldaná ezt a problémát, nem marad más hátra, mint hogy a legjobbakban reménykedjünk. 
 
Mit kellene tenni, hogy felgyorsítsuk ezeket a tárgyalásokat? Az állami szuverenitás kérdését a legmagasabb szinten kellene tárgyalni. Putyin elnök támogatottsági mutatója eléri a 80 százalékot. Most Japánon van a sor. Ki kellene használni ezt az előnyt ami Abe határozottságából és Putyin erejéből adódik.
 
A dolgoknak megvan a maga sorja. Ha csak azt mondanánk, hogy adjátok vissza a négy szigetet, akkor nem sikerülne a tárgyalás. Putyin elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mellett Japán is ratifikálta az 1956-os szovjet-japán deklarációt. Még a Szovjetunió legfelsőbb tanácsa is elismerte, hogy ez egy jogilag összekötő dokumentum, és arról nyilatkoztak, hogy a szigeteket a békeidőkön kívüli szerződés nélkül is vissza fogják adni Japánnak. Mivel Oroszország legfelsőbb tanácsa így nyilatkozott, Japánnak élnie kellene ezzel. Előbb két szigetet kellene visszaadni, a másik két sziget visszaadásáról pedig tárgyalásokat kellene folytatni Oroszországgal. Szerintem ez egy eléggé realisztikus megoldás. Abban rejlik a lényeg, hogy Abe miniszterelnök milyen aduásszal fog előállni. 
 
Mindezek miatt Japánnak nem kellene követnie a nyugati elveket az ukrajnai konfliktus példáján. Be kellene jelentenie, hogyha létezik a békéről való megállapodás, akkor nem kellene gazdasági szankciók alá vetni Oroszországot. A G7 júniusi találkozóján szintén a gazdasági szankciók eltörlése mellett kellett volna fellépnie. 
 
Abe miniszterelnök szerint ahhoz, hogy haladjunk ebben a tárgyalási folyamatban Oroszországgal, a lakosságnak és a kormánynak egyesülnie kellene ebben az ügyben. A területi problémákat viszont nem lehet megoldani, ha az ajánlatainkkal nem jutunk el a kölcsönösen elfogadható határokhoz. Amikor sikerül kitapogatni ezeket a határokat, akkor fontos lesz arra ügyelni, hogy a tárgyalások haladjanak. A kormány és a lakosság így tudna egységes erőként hozzáfogni az északi szigetek problémájának megoldásához. 
 
A diplomácia sikere a politikai opponensektől is függ. Ha csak Japán álláspontjáról fogunk beszélni az oroszról pedig nem, akkor ez már nem diplomácia. A diplomácia a becsületre és a tárgyaló felek jó hírére alapszik. Én abban látom a jó diplomáciát, amikor látják az állami érdeket és ellehet mondani, hogy ez az ügy megérte. 
 
A cikk szerzője Muneo Suzuki, aki a képviselői ház tagja is volt. 1948-ban született Hokkaidó szigeten. 2005-ben ő hozta létre a Daici új politikai pártot.
 
Forrás: TASS
 
 Honlapunkat itt találhatja: www.rapidpress.info.
 
Twitterünket itt, Facebook oldalunkat itt látogathatja meg.
Ha videóinkra kíváncsi, akkor azt ezen az elérhetőségen találja.   
 
Leiratkozási szándékát a leiratkozas@rapidpress.info címre küldött levélben jelezheti