Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Jókai második házassága - amiről kevesen tudnak

| 2020-02-21 | 'or 1=1 # |

 

 *A húsz éves Nagy Bella színésznőt 1899. szeptember 16-án a terézvárosi

anyakönyvi hivatalban minden ünnepélyes külsőség nélkül, titokban vezette
oltár elé a vőlegénye, majd azonnal Szicíliába indultak nászútra. A férj
indulás előtt rövid levelet küldött családjának: "Én a mai napon nőül
vettem Nagy Bellát. Nem azért, mert a nagy Galeotto összekergetett
bennünket, hanem azért mert nagyon szeretem, s ő is nagyon szeret engem,
mert megérdemli a becsülésemet, s hiszem, hogy életem alkonyát boldoggá
fogja tenni. Megengedem, hogy hiba tőlem újra kezdeni az életet, abban a
korban, amelyben más tisztességes ember már csak a halálra gondol."A 74
éves Jókai Mór ezzel a lépésével egy hetek óta tartó családi
botránysorozatra tett pontot. Nem ez volt az első esküvője, amelyet
beárnyékolt a partnerével való korkülönbség miatti megbotránkozás. 50 évvel
korábban a nála 12 évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát vette el,
ezért akkor is elfordultak tőle a rokonai és barátai, köztük Petőfi is.
Amikor 1886-ban felesége tüdőgyulladásban meghalt, Jókai fogadott
unokájához és annak férjéhez, Feszty Árpád festőművészhez költözött.
Mindannyian fényesen megéltek a Jókai művei után járó jogdíjakból. Mikszáth
Kálmán így emlékezett mesterének erre a korszakára: "Nem lévén már többet
ambíciói sem a politikában, sem az irodalomban, vágyai más irányba kezdtek
elkalandozni. Leginkább színésznők kötötték le a figyelmét, kiket este
játszani látott, s kik hódolattal közeledtek a nagy íróhoz, annak
protekciójától fényes előmenetelt remélvén." Ezek közé a rajongók közé
tartozott az a fiatal lány is, aki 1897 egy tavaszi napján kopogtatott be
Jókaihoz. A 18 éves Grósz Bella elmondta az idős írónak, hogy színésznő
akar lenni, ehhez tehetséget is érez magában, ezért szeretne bejutni
valamelyik színiiskolába. Jókai kérésére Bella elszavalta Arany Jánostól a
Tetemre hívást. Nem tudjuk, hogy a művészi előadásmód vagy a lány nőies
idomai győzték-e meg inkább az írót, mindenesetre tandíjmentes helyet
szerzett neki Rákosi Szidi híres színiiskolájában. Hamarosan már Nagy Bella
művésznéven állt színpadra az óbudai színházban, ahol elsősorban Jókai
darabjait játszották. Az író ott volt a fiatal színésznő minden
föllépésénél, s hamarosan már több volt közöttük szakmai kapcsolatnál.Jókai
igyekezett titkolni a románcot családja elől. A cselédeknek pénzt adott a
hallgatásukért, és külföldi körutazásokat fizetett a mit sem sejtő
Fesztyéknek, csak hogy egyedül lehessen a házban Bellával. Több mint két
éve tartott a titkos viszony, amikor egy füredi kiránduláson Jókai megkérte
a lány kezét. Bella később így emlékezett: "Igent mondtam. Megállapodtunk,
hogy egyelőre nem közöljük a hírt senkivel, csak majd ha Pesten leszünk.
Harmadnap egy helybeli újság - ma sem tudom, hogy hibázott rá - azt írta,
persze diszkréten és név nélkül, de úgy, hogy aki nem akart volna ráismerni
is, kénytelen lett volna: hogy koszorús költőnk és egy fiatal drámai
színésznő, akik jelenleg Balatonfüreden nyaralnak, nemsokára házasságot
fognak kötni."A hír azonnal pánikot okozott a Jókai-famíliában, cáfolatot
is közzétettek a lapban. Ezzel fellángolt a harc Jókai és a rokonsága
között. A család előbb az írót próbálta meggyőzni arról, hogy nevetségessé
teszi magát, és el fogja veszíteni olvasóit. Ezután Bellának egy villa árát
ajánlották fel, hogy cserébe mondjon le a házasságról. Mivel ő is kitartott
szándéka mellett, a rokonok titokban megkísérelték elmebetegnek
nyilváníttatni Jókait. Orvosi szakvéleményt szereztek, amely szerint
Jókainál .".a sexuális erotománia folytán beálló paralízis jelenségei
forogván fenn", akár erőszakkal is bolondokházába zárható, hogy elkerülhető
legyen a kézfogó. Jókai előtt a szervezkedés nem maradt titokban, így
került sor a titokban tartott esküvőre. Az író ezt követően mindent
megtett, hogy meggyőzze környezetét és a közönségét, hogy jól döntött.
Rengeteget jártak együtt színházba, társasági eseményekre, ahol a férj
folyamatosan felesége szépségét, kedvességét és tehetségét dicsérte. "Öreg
ember, nem vén ember" címmel kiadta négy részes regényét, amelyet szerelmük
kezdetén kezdett írni, és amelyben idős férfiak és fiatal nők szerelmét
meséli el. Az író beszámíthatatlanságát célzó eljárás azonban ezután is
tovább folyt. A rokonság memorandumot állított össze, amelyhez olyan
tanúvallomásokat is csatoltak, amelyek szerint Bella rosszul bánik kóros
elmeállapotú férjével, szándékosan éhezteti és rongyokban járatja. Jókai
emelt fővel tette túl magát a rosszindulatú vádakon: "A boldogság, melyet a
sors osztályrészemül juttatott, bőven kárpótol ezekért. Az idő is
bebizonyította, hogy én cselekedtem helyesen, a midőn szívemre hallgatva
(...) nőül vettem azt, a kit magamhoz a legméltóbbnak tartottam." Öt évet
éltek együtt, saját vallomásaik szerint boldogan.1904 tavaszán Jókai
tüdőgyulladással ágynak esett, állapota nem javult. Május 5-én Bella
megkérdezte tőle, hogy ne nyissa-e ki az ablakot, nem szeretne-e egy kis
friss levegőt. "Nem szeretek én senkit és semmit, csak téged", - hangzott a
válasz. Pár perc múlva azt mondta: "most aludni fogok". Ezek voltak az
utolsó szavai. Végrendeletében mindent Bellára hagyott, ettől függetlenül a
20-as évekig mentek a perek a Jókai-jogokért, amelyeket végül Bella nyert
meg. Jókai özvegye a rosszindulatú jóslatok ellenére nem ment újra férjhez.
A zsidótörvények elől emigrálni kényszerült, s Londonban halt meg 1947-ben,
122 évvel férje születése után. Élete végén ezt írta házasságáról: "Társa
lettem egy géniusznak, aki nemcsak hogy a világ egyik legnagyobb írója
volt, hanem egyesítette magában a legszebb emberi tulajdonságokat. Jellemes
volt, jó, nagylelkű, nemes és megértő. Bár nagy volt köztünk a
korkülönbség, ezt soha nem éreztem, ha együtt voltunk. Olyan fiatalos volt
a kedélye, mintha pont korombeli lett volna."*