Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Dr. Papp Lajos háza

| 2016-06-30 | admin |

 

 A Príma Primissima közönségdíját az idén dr. Papp Lajos szívsebésznek ítélték. A Széchenyi- és Magyar Örökség-díjas professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémiai nagydoktor, Európa egyik legkorszerűbb intézményének, a Pécsi Szívgyógyászati Klinikának az igazgatója. Itt napi 30-40 ember életét mentik meg, olyan természetességgel, mintha egy pohár vizet adnának nekik. Műtéteinek sikerszázaléka világviszonylatban is kiemelkedő. A professzort, aki a legjelentősebb családi örökségként tartja számon az erkölcsi tartást, 1996-ban az Év embere díjjal tüntették ki. A cím, amelyet a cambridge-i Életrajzi Társaság adományoz a kiválasztottaknak, olyasmi, mint az emberi tisztesség és elkötelezettség becsületrendje. Ezt megelőzően Észak-Karolinából, az Amerikai Életrajzi Központból az "Ötszáz befolyásos vezető" cím viselésére is jogosultnak tartották. Tagja lett annak az elitcsapatnak, akik munkájukkal, tisztességükkel valamiképpen befolyásolják századunkat, alakítják a világ arculatát. Világelsők.

 
Papp professzor napi három-négy óra alvással és egyszeri étkezéssel beéri. Boldogan számolja, hogy ezzel eddig hány évet nyert. Bár édesapja végakarata után megfogadta, hogy fölszámolja önpusztító életmódját, azonban - tapintatosan fogalmazva is - nem egészen sikerült neki.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_02.jpg
Háza az Arany-hegyen áll, amelynek neve onnét ered, hogy valamikor az itt termő szőlők adták Pécs legtüzesebb borát. Valójában a ház nem is áll, inkább megbújik a föld alatt. Bioház lévén jó barátságban van a természettel, mondhatni nagyszerű harmóniában.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_03.jpg
- Aranylóan süt a nap ma is, mint mindig ezen a hegyen, de szőlő már sehol - mondja a doktor úr. A vízfolyások szép lassú halálra ítélték itt a szőlőtermelést, mivel teljesen lemosták a talaj humuszrétegét. Fontosnak éreztem visszaadni a természetnek, ami az övé. Így a ház tetejére visszakerült a kiásott föld, fű, fák és a bokrok is. Nem romboltuk a vegetációt, és megvalósítottuk a "visszatérés a természetbe" ideáját. Szakrális térnek gondolom ezt, ahol most élek, mert nemcsak falak és tárgyak vesznek körül, nemcsak egyszerűen az anyagi világ, hanem sugárzó jó szellemi erők jelenlétét is érzem.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_04.jpg
"Bármikor jössz, itt mindig segítséget, és szeretetet kapsz." - olvasom a terméskő falában egy táblán. Dr. Albert Schweitzer gyönyörű mondata hirtelen szeretettel tölt fel. Egy ugyanilyen táblára a ház létrehozóinak nevét vésték föl: Dévényi Sándor építészmérnök, valamint Papp László, Skrobák László társalkotók, és Vér Tibor kivitelező.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_05.jpg
A garázsba vezető teret nem védi kerítés az utcától, és minden négyzetcentiméterét terméskővel burkolták: a zászlótartó csigaformában emelkedő talapzatát és a támfalakat. Három alakos, fából faragott szobor áll a kőbe vésett ülőfülkék fölött: anya és apa, védőn hajol gyermeke fölé. Ha gyalog jönne föl valaki a városból, itt kifújhatja magát.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_06.jpg
A professzor a kertbe nyíló alacsony vaskaput - régi módi szerint - kulccsal nyitja, és amint belépünk a különös birodalomba, elképesztően szép látvány tárul elénk: Jézus kínzatásának, szenvedésének, keresztre feszítésének kálváriája. A stációk mellett meredek a házhoz vezető út. A kerámia ábrázolásokat faragott kopjafákba zárták. A út másik oldalán egyszerre kerek tér rajzolódik ki, míves munkával faragott kövekből építve, középpontjában kényelmes, nagy karosszékkel.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_07.jpg
- Ezt közösségi térnek nevezem - állít meg a professzor - de igazából amfiteátrum, mert az ókori görög színházépítészet törvényei szerint készült, bár nem színházi előadásokra használjuk. Közös, nagy beszélgetésekre jövünk itt össze; a beszélőszékből - szembefordítva a hallgatósággal - az előadó minden szavát a legtávolabbi ponton hallani, mégha suttog is.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_08.jpg
- Sok vendége lehet olykor a professzor úrnak.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_09.jpg
- Nemcsak olykor jönnek sokan hozzám, hanem mindig sokan vagyunk, mert feladatomnak tekintem, hogy egyfajta szellemi műhelyt teremtsek itt. Ezért igen gyakran, és igen sokan fordulnak meg ebben a házban.
Leírás: http://amiotthonunk.hu/archiv/images/content/image/2660_10.jpg
A kecses és törékeny angyal a ház koronája. Nem szokványos alakban. A középpontban, a legmagasabb helyen áll, kitárt szárnyaival védi a házat és lakóit. A professzor egyik leányának, Katalinnak a kedvenc kisplasztikáját nagyította föl a szobrász. Mellette haladunk el, és mögé érve a ház tetején sétálunk a zöldben. Évelő bokrok körülöttünk, előttünk friss fából ácsolt harangláb. A professzor úr megkondítja a harangot. Érces hangja szétterül a környéken, és leszalad az Arany-hegyről.
- Szokásom ez, ha kedves vendég jön hozzánk, így tudatom a környezettel.
Érdekes egy ismeretlen ház tetején sétálni, vastag, puha fűben, rügyező bokrok között. A körpanoráma részletesen és színesen rajzolja elénk az öreg várost. Nemcsak a látványt, de a levegőt is falni lehet. A házat takaró földbúrát csupán egy épület töri át: a zöld kertet középen megbontó toronyszerű építmény. Ez a többszintes könyvtárszoba teteje. Szimbólumnak sem rossz. A magasból kirajzolódik a kerti medence formája: hatalmas szív, kék mozaikból...
- Hogyan és mikor határozta el professzor úr, hogy házat épít?
- Ott, azon a teraszon született a gondolat, ahol az unokabátyám lakik - mutat a fölöttünk álló házra. Augusztusi csillagfényes éjszaka volt, a levegő telve a sarjúfű illatával. Ez a kis légáram, ami itt mindig jelen van, a nyugati Mecsekből érkezik, és akkor tömény gyümölcsillatot hozott. Az erkélyről lenéztem a telkünkre - akkor még szőlő volt rajta, kicsi présházzal. Egy pillanat alatt megfogant az ötlet. Lerohantam és megálmodtam a házat. Ez 1998-ban történt, és egy év múlva hozzáfogtunk a tervezéshez. 2002-ben készen állott. Fontos tudni, hogy a feleségemmel korábban mindig úgy gondoltuk, nem fogunk soha letelepedni, nem építünk házat. Pesten laktunk, nagy lakásban, onnét jártam Zalaegerszegre és Pécsre. Az évnek mind az ötvenkét hetében így éltem; három-négy nap Zalaegerszeg, egy-másfél Pécs, kettő Budapest. Három otthonom volt akkor, és mindig hazaérkeztem.
A ház főbejárata szinte nem is ajtó, hanem keretezett teljes üvegfal. Azonnal a nagy nappaliba lépünk be, ahol valamiféle lovagi világ hangulata uralkodik. A hatalmas asztal körül székek; napot és holdat ábrázoló támlákkal, nők és férfiak szokták körülülni. A nappalival egy térben, annak folytatásaként, a félköríves könyvtárszoba következik. Csigalépcső vezet föl, felső része áttöri az imént bejárt földbúrát. A falakat terméskő borítja, azokon furcsa kontraszt a finom, cizellált munkával készített sok szép műtárgy. A beszélgetéshez itt telepszünk le a könyvtárszoba alsó szintjén, a leggyakrabban forgatott könyvek társaságában. Szemben Hamvas Béla összes művei és Márai kötetek, képzőművészeti albumok, és a magyarság őstörténetével foglalkozó szakirodalom. Följebb a könyvek között feszületek, a professzor kedvenc tárgyai. Krisztus a kereszten, ami az őskereszténység óta az emberi szenvedés szimbóluma lett. A gyűjtemény darabjai szétszórtan, minden szobában föllelhetők.
Ha valaki, a szív világhírű sebésze, aki naponta kezében tarthatja a beteg szíveket, bizonyára jól ismeri az emberi szenvedést. S mint a magyar nyilvánosság jól megtanulhatta annak idején, ő személyesen is bejárta a lelki szenvedés, a gyötrelem, a megaláztatás minden fázisát. Olyannyira, hogy bár a Teremtőbe vetett erős hitét ezerszer megvallotta, de hogy nem hihet a túlvilági pokolban, azt is. Mivel itten van az a földön.
Röviden csak ennyit: Budapesten, 1993-ban, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív-és Érsebészeti Klinikája igazgatójaként tapasztalhatta meg e földi poklot, mivel átlátta, és föltárta a szívbetegek ellenében ható visszaéléseket a klinikán, és a viruló korrupciós játszmákat az egyetem magasabb régióiban. Kipenderítették igazgatói székéből, és még a szívműtétektől is eltiltották. Zalaegerszegre száműzték, az ő Gulágjának szánva a messzi várost. A korabeli sajtó összeférhetetlenségéről és alkalmatlanságáról zengett. Én azon csodálkozom, hogy láthatóan nem hagyott nyomott benne ez a korszak, hacsak a végtelen szeretetet sugárzó lénye nem az a nyom.
Az emberi szenvedésről a húsvétra terelődik a szó. A legszebb keresztény ünnepre, mert feltámadással zárul. Kár, hogy a mi nemzetünk számára nem hozta még el a feltámadást. És a prof idézi máris Wass Albert gondolatait a "Nagypénteki sirató" című verséből: ez az ünnepkör gyönyörű, az euró-atlanti kultúrkörben élő emberek számára. De mi magyarok sajnos - ahogyan azt szegény bujdosó költőnk mondja -, "nagypéntekes nemzet" vagyunk. Évszázadok óta csak nagypéntekig jutunk el, és nincs húsvétunk soha, nincs feltámadásunk. Miért is - A Golgotán három kereszt van, de mi ötszáz éve hol a jobb, hol a bal kereszthez térdelünk, és sohasem a középsőhöz. Fél évezrede jobb- és baloldalira szakad a nemzet. Mindig ketté. A gyűlölség, a hatalomvágy, a vallási meggyőződés, a származásbeli különbség, és még sok más szakító erő, lehetetlenné teszi, hogy húsvétra ébredjünk, feltámadásunkra. Krisztus a szeretetet hirdette, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történetében; "Új parancsot adok néktek, - idézi János evangéliumából - Szeressétek egymást! Amint én szeretlek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást." Akkor lesz húsvétunk, ha elfogadjuk ezt a parancsát, és beteljesítjük.