Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Whiskey-történet...ha már whiskey-s hétvégét tartunk!

| 2016-11-01 | admin |

 

 Ne csak mindig borozzunk!

 
A lepárlás története legalább az ókori alexandriai vegyészetig nyúlik, de a korai eszközök nem voltak alkalmasak alkohol lepárlására. A szeszfőzés első egyértelmű leírása a 12. századi Itáliából származik, és a bor lepárlásával készült aqua ardens-t (csípős víz) említi. A bor mellett legalább a 14. század hajnalától sörből is főztek szeszt, és az így készült gabonapárlatok széles körben elterjedtek azon európai vidékeken, melyeken nem volt jelentős helyi bortermelés (többek közt Magyarország egyes részein is).
 
A sör lepárlása legkésőbb a 15. századig Írországban és Skóciában is meghonosult. Az égetett szeszek fogyasztását először egy ír krónika említi: egy törzsfőnök, Richard MacRannall aqua vitae okozta alkoholmérgezésben halt meg 1405-ben. Az első írásos skót bizonyíték egy 1494-es adólista, mely szerint egy John Cor nevű szerzetesnek a király parancsára aqua vītae készítése céljából malátát utaltak ki. A whisky házi lepárlása párhuzamosan terjedt el Skóciában és Írországban, és a 16. század közepére mindkét országban általános volt. A 17. században már tudták, hogy árpamaláta hozzáadásával a malátázatlan gabonát is erjeszthetővé lehet tenni (Maláta: mesterségesen csíráztatott gabona (árpa, búza). Főleg a sör, vodka, whisky alapanyaga. A malátában olyan anyag keletkezik, amelyik a gabonában levő keményítőt cukorrá alakítja. A malátából így cukor keletkezhet, majd alkohol erjedhet). A skót források többféle gabonából készült whiskykre is utalnak, főleg zabból, árpából és búzából. 
 
A 17. és 18. század során kivándorló skót és ír telepesek Észak-Amerikában is meghonosították a whiskyfőzést. Kezdetben főleg importált árpából, zabból és búzából erjesztették, majd áttértek a rozsra, mely bőségesen termett. Később elterjedt a kukorica használata is, melyet önmagában és rozzsal keverve is felhasználtak. A bourbon whiskey legalább felerészt kukoricából erjesztett, majd lepárlás után új, szenesített tölgyfahordós érlelésen (barrique!) esik át. A ma ismert whiskyfajták a 19. században alakultak ki.
 
Nevének eredete: a whisky és whiskey szavak az ír uisce beatha és skót uisge beatha (élet vize) szavakból kialakult angol jövevényszóból, a usquebaugh rövidültek. Ezért a latin nyelvű krónikákban aqua vitae néven említik. De a középkorban ezt a kifejezés pontosabban a gyógyszerészetben a többszöri lepárlással finomított, gyógynövényekkel együtt lepárolt szeszt jelentette.
 
Ha kedve szottyant közelebbről megismerkedni a whiskyvel, várjuk WHISKEY-s hétvégénkre (nov. 18-20.) szeretettel.
 
 
 
                                                 Whiskey manufaktúra Tolnában... és megálmodója
 
 
 
Horváth Csilla