Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

[KIFO Hírlevél] IV evf 15 szam

| 2017-01-17 | admin |

 

 Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO HÍRLEVÉL IV. évf. 15. szám
2017. január 16.
 
A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezet. A politikai életben felületet biztosít a nemzet7en gondolkodó publicistáknak és serkenti a politikai véleményalkotás demokratikus formáit.
Az elmúlt több mint két évtizedben a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökeként tevékenykedtem. 2003-ban azért indítottam a Hírlevelet, hogy megfigyelőként is foglalkozhassam a Kárpát-medencében alakuló magyar-magyar viszonyokkal. A KIFO Hírlevél – immár harmadik éve – ezt a célt szolgálja.
A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezeti módszerekkel, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) kereteiben arra törekszik, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Miután a 2014. évi parlamenti választások után újra kétharmados nemzeti kormány alakult, a kormányfő nyilatkozott: jogosnak tartja az autonómiát. Eszerint, amennyiben ez a kisebbségi igény egységes, legitim követelésként jelenik meg a politikai színtéren, a magyar kormány támogatásával kerülhet oda az EU döntéshozóinak asztalára.
Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai során fontosnak tartjuk a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia modelljének megjelenítését. A Kárpát-medencében élő kisebbségi közösségeinken belüli többpárti demokrácia kibontakoztatásához pedig a magyarok számarányának megfelelő parlamenti képviseletre, szavatolt képviselői helyekre van szükség.
Ágoston András
 
További országok léphetnek ki az EU-ból Trump szerint
A megválasztott amerikai elnök úgy véli, Angela Merkel német kancellár "katasztrofális hibát" követett el az "illegális" migránsok befogadásával. Donald Trump a menekültválságot jelölte meg okként akkor is, mikor azt jósolta, hogy további országok lépnek majd ki az EU-ból, szerinte a válság megtörte az együttműködést
 
A pénteken hivatalba lépő következő amerikai elnök a The Timesnak adott, a konzervatív brit napilap online kiadásán vasárnap éjjel megjelent interjúban – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.
Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia “remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig “elavult” szerveződésnek nevezte.
„Katasztrofális hibát követett el Merkel”
A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: “nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése “ezeknek az illegális (bevándorlóknak) a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (...) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”.
Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.
 
„Bölcs döntés volt a Brexit”
Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia “bölcsen tette”, hogy a távozás mellett döntött.
“Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel” – fogalmazott.
Trump szerint Nagy-Britannia “remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után is.
Barack Obama, a távozó demokrata párti amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal.
A megválasztott republikánus amerikai elnök az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya “nagyon keményen dolgozik majd” azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.
Trump a The Timesnak adott interjúban – konkrét időpont említése nélkül – elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, “rögtön azután”, hogy beköltözött a Fehér Házba, “és nagyon gyorsan összehozunk” egy megállapodást.
A brit üzleti szektor exportkilátásai szempontjából “nagyszerűnek” nevezte, hogy a font a népszavazás óta meredeken gyengült. “Úgy gondolom, a Brexit-folyamat remekül fog végződni” – tette hozzá.
 
„Meglátjuk, meddig tart majd a bizalom”
Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata.
Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy “lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet “nagyon jelentősen csökkenteni kell”.
“Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy (ebben az ügyben) történhet valami, amivel sokan jól járnának” – fogalmazott a gondolatot továbbfűzve a megválasztott amerikai elnök.
Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Angela Merkelben. “Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig” – tette hozzá.
 
„A NATO elavult intézmény”
Trump szerint a NATO “elavult” intézmény, mivel “sok-sok évvel ezelőtt” alakították ki. “Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van” – tette hozzá.
Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte “nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.
Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének “talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”.
Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.
 
Elhunyt Olofsson Placid bencés szerzetes
A Gulágot is megjárt pap tavaly decemberben ünnepelte 100. születésnapját
 
Életének 101. évében vasárnap este elhunyt Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid bencés szerzetes - közölte Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Bencés Főapátság perjele hétfőn az MTI-vel.
Olofsson Placid bencés szerzetes a kommunizmus áldozatainak február 25-ei emléknapjához kapcsolódó ünnepségen, amelyen Czike Imre János atya, ciszterci szerzetes átvette a Parma fidei – Hit pajzsa díjat a budai Szent Imre-plébániatemplomban 2014. február 22-én. Olofsson Placid 2003-ben vette át a Hit pajzsa díjat. Fotó: MTI/Soós LajosOlofsson Károly 1916. december 23-án született Rákosszentmihályon. Az elemi iskola után a budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumban tanult. Az érettségi vizsgát 1933-ban, 16 évesen tette le, ezt követően lépett be a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos Miksa Egyetemen német nyelvet tanult, majd 1939-ben Budapesten magyar-német-bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Ugyanebben az évben szentelték pappá.
 
Emmi: Oloffson Placid példát adott mindenkinek
Oloffson Placid bencés szerzetest a kommunista államhatalom halálra szánta, de ő a Gulágon is hitet és reményt sugárzott, életével fontos példát adott mindenkinek - fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós, a tárca egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közös közleményében.
A miniszter és az államtitkár azt írták, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szomorúan értesült a tavaly decemberben 100. születésnapját ünneplő Oloffson Károly Placid bencés szerzetes haláláról.
Placid atya hosszú és fordulatos élete a keresztény hit és öröm, a másokért vállalt önzetlen szolgálat, valamint a minden nehézségen felülemelkedni képes evangéliumi lelkiség ragyogó és hiteles példája - emelték ki.
Placid atyát a kommunista államhatalom halálra szánta, ezért internálták a Gulágra. A három diplomás, doktori fokozottal rendelkező fiatal, tehetséges, intelligens bencés szerzetes azonban nem tört össze, hanem hitéből erőt merítve hamar felismerte, mit kell tennie: rengeteg rabtársában tartotta a lelket, tekintet nélkül nemzetiségükre vagy vallásukra. Istenbe vetett hite és bizalma, a rabtársai iránti felelősség- és küldetéstudata, élni akarása segített túlvészelni neki a legnagyobb borzalmakat is - fogalmazott Balog Zoltán és Soltész Miklós.
Placid atya tiszteletére a közmédia hétfőn este 23 órától a Duna televízión vetíti a szerzetes a 100. születésnapjára forgatott dokumentumfilmjét, a Kossuth rádió "Történet hangszerelve" című műsorában pedig eddig nem ismert felvételek hallhatóak Oloffson Placid atyától.
Szentelése után Győrszentivánba került káplánnak. 1941-től tizenegy hónapig tábori lelkészként szolgált a komáromi hadikórházban, ezután a rend soproni, pápai, majd budapesti gimnáziumában tanított. Mivel 1945 őszén részt vett a nemzetgyűlési választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. Elöljárója, hogy elrejtse a támadások elől, Pannonhalmára helyezte, ott tartóztatta le 1946. június 5-én az Államvédelmi Hatóság. Az Andrássy út 60.-ban, ahol az éjszakai kihallgatások során egy nagyszabású koncepciós per megindításához szerettek volna vallomást kicsikarni belőle. Innen a Markó utcába vitték, majd - miután vallatói itt sem jártak sikerrel -, szovjet kihallgatók kezére adták. A szovjet katonai bíróság koholt vádak (terrorcselekmény) alapján 1946 szeptemberében a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte.
A Gulágra internálták, Moszkvától 900 kilométerre keletre, egy mordvinföldi táborba vitték. 1955 novemberében térhetett haza Magyarországra. Szabadulását követően sem papként, sem tanárként nem kapott működési engedélyt. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, innen ment nyugdíjba 1977-ben.
Papi hivatását sokáig csak titokban gyakorolhatta. A hetvenes évek közepétől kisegítő lelkészként dolgozott a budai (Ciszterci) Szent Imre Plébánián.
Oloffson Placid a 100. születésnapjára 2016 decemberében megjelent életrajzi könyvben így vall életéről: "tudatában vagyok annak, hogy egyszerű, átlagos képességű ember vagyok, semmiféle különösebb fizikai vagy szellemi tehetségem nincsen. De az életem mindig többet kívánt tőlem, mint amire képes voltam", és "a Jóisten mindig mellettem állt, s nem egyszer csodálatosan segített".
A szerzetes sokszor idézett, a Gulág túlélésére rabtársaival együtt megfogalmazott négy szabálya a következő: "A szenvedést ne dramatizáljuk, mert attól gyengébbek leszünk"; "Vegyük észre az élet apró örömeit"; "Ne gondoljuk, hogy eleve különbek vagyunk másoknál, de adott helyzetben mutassuk meg, hogy így van"; és "Kapaszkodjunk Istenbe", mert "az ő segítségével túlélünk minden földi poklot".
Olofsson Placidot 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2003-ban neki ítélték a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományozott Parma fidei - A hit pajzsa kitüntetést, 2005-ben Magyar Örökség, 2006-ban Pro Ecclesia Hungariae-díjjal ismerték el. 2010-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2016. október 23-án pedig Magyar Becsület Rend kitüntetést kapott páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként, és azért a "reményt adó derűért", amellyel megélte élethivatását a legembertelenebb körülmények között is.
Olofsson Placidot kívánsága szerint Pannonhalmán helyezik végső nyugalomra, a temetés időpontját a bencés rend később közli. (MHO)
 
KÖZLEMÉNY
 
A jogküzdelem újabb állomásai
 
 
Három kisebbségjogi ügyben zajlott sajtótájékoztató január 16-án délben Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi irodájában, román és magyar nyelven. Elsőként Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke fejtette ki, hogy mindhárom eset demonstrálja, sőt tetézi azt a tapasztalatot, hogy Romániában folyamatosan sérülnek a nemzeti kisebbségek – különösen a legnagyobb létszámú magyar közösség – egyéni és kollektív jogai, valamint hogy a törvények betartása és betartatása esetleges. Különösen a többségi nemzet és az államalkotó kisebbség viszonylatában használt kettős mérce kérdőjelezi meg az EU- és NATO-tag Románia jogállamiságát. Konkrét esetekként az anyanyelven történő oktatás alapvető emberi jogának, valamint a nemzeti, közösségi jelképek szabad használata jogának nem biztosítása szolgált a mai tájékoztató témájául.
Kincses Előd ügyvéd vázolta a továbbiakban a tényállást: a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a védnökségével működő Erdélyi Magyar Néppárt a Korrupcióellenes Országos Ügyészségtől (DNA) bűnvádi eljárás indítását kérte a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) illetékesei, korábbi és mostani vezetői ellen. Akik hivatali hatalmukkal folytatólagosan visszaélve és hivatali hatáskörüket folytatólagosan túllépve megakadályozzák a felsőoktatási intézetben tanuló magyar nemzetiségű diákok anyanyelvükön való képzését.
Teszik ezt úgy, hogy noha az oktatási törvény egyértelműen biztosítja a teljes körű magyar nyelvű oktatást ezen a multikulturális egyetemen is, a jogszabálynak ellentmondó s ebből adódóan hatályon kívüli egyetemi chartára hivatkozva ezt csak az elméletre vonatkoztatják, a gyakorlati képzésre nem. Egyértelmű diszkriminációnak van kitéve a magyar tanuló ifjúság éppúgy, mint a szakembergárda, cél a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztása – mondta újságírói kérdésre az EMNP elnöke, míg a jogász az ebből adódó jogosulatlan előnyszerzést ecsetelte, ami felveti a korrupciógyanút. Kincses Előd elmondta: évek óta próbálják helyreállíttatni a törvényességet a MOGYE ügyében, de eddig mind a román igazságszolgáltatásnál, mind a diszkriminációellenes hatóságnál kudarcot vallottak, Szilágyi Zsolt pedig egyértelmű politikai felelősséget sejttetett a háttérben. Rámutatott: a parlamenti és kormányzati tényezőként negyedszázada „érdekeinket képviselő” RMDSZ semmit nem tett a legendás marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés megmentéséért, fejlesztéséért, sőt, esetenként kihátrált azok mögül is, akik próbáltak cselekedni.
A továbbiakban Tőkés László jogi képviselője tájékoztatta a médiát a nagyváradi EP-iroda erkélyére kitűzött és a helyi önkormányzat által megtámadott magyar közösségi szimbólumok ügyének állásáról. A székely zászló levételét előíró közigazgatási intézkedés jogerőre emelkedett, Romániában már nincsenek jogorvoslati lehetőségek, ezért az EP-képviselő az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi magas instancia rendkívül túlterhelt, ennek ellenére befogadta és tárgyalásra alkalmasnak találta a múlt esztendő végén a keresetet – jelentette Kincse Előd.
Alapfokon a partiumi zászlót is reklámhordozónak és ebből adódóan kifüggesztését engedélykötelesnek ítélte a román bíróság, Tőkés László fellebbezését ma tárgyalta a Bihar Megyei Törvényszék, ítélethirdetés január 30-án várható. Kincses doktor döbbenetének adott hangot, amiért ebben a perben szóról szóra ugyanazokkal a képtelen minősítésekkel illetik a partiumi zászlót mint közösségi jelképet, amelyekkel az előzőekben a székely zászlót, sőt a peranyagban össze is tévesztik a kettőt. Erre sietett rámutatni a tárgyaláson, és azt is felhozta, hogy az utóbbi időben több, a székely és más lobogók szabad használatát jogszerűnek nyilvánító ítélet született különböző romániai instanciákon.
Nagyvárad, 2017. január 16.
 
 
Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája
 
Szerbia
 
Az indulatok vonatja
A belgrádi központi vezetés úgy véli, hogy a koszovói albánok háborút szítanának – A válasz nem marad el, ígéri Vučić és Nikolić
 
Mozgalmas hétvége bolygatta meg az egyébként sem feszültségmentes szerb–albán kapcsolatokat: a Belgrádból Kosovska Mitrovicára induló, szerb nemzeti és vallási szimbólumokkal kidekorált vonat nem juthatott túl a Szerbia és Koszovó közötti válaszvonalon. Koszovói oldalon fegyveres katonák és a ROSU különleges alakulat képviselői vonultak fel. Ülésezett a szerb Nemzetbiztonsági Tanács, azt megelőzően pedig a biztonsági szolgálatok koordinációs testülete. A szerb államvezetés bármire kész a Koszovóban élő szerbek védelme érdekében, mondták Szerbia vezető politikusai.
1999 után szombaton reggel indult először Belgrádból Kosovska Mitrovicára személyszállító vonat. A kétvagonos járművet különböző szerb nemzeti és vallási motívumok díszítették, egyebek mellett húsz különböző nyelven tüntették fel rajta, hogy „Koszovó Szerbia”. Az utasok között voltak polgárok, újságírók és a szerb kormány, illetve a kormány szerveinek néhány képviselője is. A szerb államvezetés képviselői által teljesen átlagosnak és mindennaposnak nevezett vonat belsejét koszovói pravoszláv kolostorokról készült fényképekkel, ikonokkal és egyéb pravoszláv vallási motívumokkal ékesítették. A vonat Raškáig akadálymentesen haladt, onnan azonban nem mehetett tovább, mivel az illetékeseket tájékoztatták arról, hogy Jarinjénél a Szerbia és Koszovó közötti adminisztrációs vonal koszovói oldalán fegyveres erők vonultak fel, melyek tagjai feladatul kapták a vonat megállítását.
Olyan értesülések is napvilágot láttak a belgrádi médiában, hogy a síneket a koszovói oldalon aláaknázták. Mindennek eredményeképpen a vonaton utazó polgárokat autóbuszra szállították át, az újságírók, valamint a szerb kormány képviselői pedig a Belgrád irányába visszafordított vonaton maradtak.
Sikertelen aláaknázás
Nem sokkal ezt követően Aleksandar Vučić kormányfő elnökletével összeült a biztonsági szolgálatok koordinációs testülete. Az újságíróknak nyilatkozva a szerb miniszterelnök abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a koszovói albánok viszályt, vagy akár összecsapást akartak szítani. Mint hozzátette, arra kéri a koszovói albánokat, hogy fogják vissza magukat és viselkedjenek észszerűen, mivel Szerbia nem tűri el, hogy bármilyen támadást intézzenek a polgárai ellen.
– Belgrádból nem páncélozott hadi gépjármű, hanem egy személyszállító vonat indult Kosovska Mitrovica irányába. A vonatnak a mozgásszabadsághoz való jog és a világ összes országának törvényei, illetve mércéi mentén embereket kellett volna összekötnie. Ennek ellenére szombaton elképzelhetetlen dolgok játszódtak le. A koszovói albánok megpróbálták aláaknázni a síneket, viszont annyira ügyetlenek voltak, hogy nem jártak teljes sikerrel. Ezért küldték a fegyveres alakulatokat Jarinjéra, majd a ROSU különleges alakulat tagjait, illetve 17 páncélozott gépjárművet is kivezényeltek az adminisztrációs vonalra. Ezért döntöttem úgy, hogy ilyen körülmények között nincsen más választásunk, mint visszafordítani a vonatot. Büszke vagyok a döntésemre, hiszen emberéleteket mentettem meg. Az ügyről beszélgettem Federica Mogherinivel és elmondtam neki, hogy mélységesen csalódtam az Európai Unió reakciójában. Most Oroszországot és Kínát tájékoztatom a történtekről, emellett az USA alelnökével is kapcsolatba kívánok lépni. A koszovói albánokkal pedig ismét szeretném megértetni, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, Szerbia ugyanis nem hagyja, hogy fegyverrel támadjanak a koszovói szerbekre – fogalmazott Vučić.
 
Ha kell, Koszovóba küldik a hadsereget
Tegnap Tomislav Nikolić államfő elnökletével és Aleksandar Vučić, valamint Nebojša Stefanović belügyminiszter, Nela Kuburović igazságügyi tárcavezető, Zoran Đorđević védelmi miniszter, Vladimir Rebić rendőrségi igazgató és Ljubiša Diković, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnökének részvételével a Nemzetbiztonsági Tanács ülésezett. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón Nikolić leszögezte: nem fér hozzá kétség, hogy a koszovói albánok háborút akarnak szítani, ezt bizonyítja, hogy az adminisztrációs vonalon megjelent a ROSU alakulat. Ha a koszovói albánok a jövőben bármikor hasonló megmozdulásra vetemednek, ha megpróbálnak viszályt szítani, annak biztosan nem lesz jó vége, figyelmeztetett Nikolić. Mint hozzátette, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd témájának a jövőben kizárólag a vonatnak, valamint a mozgásszabadságnak kellene lennie.
Újságírói kérdésre válaszolva a szerb államfő egyértelműen kimondta: ha úgy méri fel, hogy a koszovói szerb lakosság biztonságának megőrzése indokolttá teszi, Koszovóba fogja vezényelni a szerbiai hadsereget. Szerbia nem akar háborút, ugyanakkor, ha kell, hadsereggel fogja megvédeni a szerb lakosságot, nyomatékosította.
Nikolić szerint a koszovói albánok a sárba tiporják a Belgrád–Pristina-dialógus keretében eddig aláírt úgynevezett brüsszeli megállapodásokat. A szerb államfő a NATO koszovói küldetését is súlyos vádakkal illette, értékelése szerint nem képes eleget tenni küldetésének, vagyis egyértelműen megkérdőjeleződött jelenlétének indokoltsága.
 
Vulin büszke Vucicra
A vonatügyre Brüsszelből szombaton Maja Kocijančić, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajtófelelőse reagált röviden, még akkor, amikor a pristinai vezetés az EU segítségét kérte a vonat megállításához. Egyébként Isa Mustafa, Koszovó miniszterelnökének elmondása szerint Pristina támogatja és szavatolja a mozgásszabadságot, ugyanakkor a szerb nemzeti és vallási szimbólumokkal kidekorált vonatot egyértelmű politikai provokációként élte meg, ezért próbálta minden lehetséges módon megakadályozni, hogy átjusson az adminisztrációs vonalon. Kocijančić annyit mondott a botrányba fulladó vonatútról, hogy a vonatok megállítása nem Brüsszel feladata. Máskülönben ezt és az ehhez hasonló kérdéseket Belgrádnak és Pristinának kell megoldania, méghozzá párbeszéd által, szögezte le Kocijančić.
Az eddigi egyetlen hivatalos brüsszeli nyilatkozattal Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter rendkívül elégedetlen volt. Értékelése szerint az EU ezzel a mozgásszabadság korlátozása mellett kötelezte el magát, ami tekintettel az EU hivatalos értékrendjére, roppant meglepő. Vulin azt is kifejtette, hogy „hihetetlenül büszke” Vučićra, amiért kimondta azt, ami 1999 óta egyetlen szerbiai politikus szájából sem hangzott el: nem fogja tolerálni a szerbek ellen irányuló erőszakot. (MSZ)
 
Permanens a nyomás a magyar-szerb határon
A múlt év adatai azt mutatják, hogy 2015-höz képest alacsonyabb, de permanens nyomás alatt állt a magyar-szerb határszakasz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján
 
Bakondi György kiemelte: az illegális belépési kísérletek száma a magyar-szerb határszakaszon idén eddig 1142, ami legalább a tavalyihoz hasonló nagyságrend annak ellenére, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult. Hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így a magyarországi belbiztonsági helyzet megfelelő.
Mint mondta, Magyarország konzekvens javaslatokat tett, amelyek közül több megvalósult, és egyre növekvő támogatás övezi őket. Nem értünk egyet az európai törekvésekkel, így a relokációval, a bevándorlást könnyítő intézkedésekkel, az EU jogkörének tervezett bővítésével és a belső határellenőrzések fenntartásával – mutatott rá. Közölte: ehelyett a külső schengeni határokat kell lezárni, vissza kell állítani a törvényességet a határellenőrzések során és Európán kívül kell hotspotokat létrehozni.
A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette: a tavalyi évben a korábbinál jóval többen próbáltak meg vasúti járműveken elrejtőzve bejutni az országba, míg 2015-ben 111 ilyen eset történt, 2016-ban ezer embert fogtak el vasúti szerelvényeken. A román és az ukrán határszakaszon nem történt annyi illegális határátlépési kísérlet, amennyi indokolttá és szükségessé tette volna a különleges intézkedéseket – közölte. Hozzátette: az időjárás december közepe óta jelentős nehezítő tényező, de a szolgálatot teljesítő katonai és rendőri erők helytállása példaértékű.
Bakondi György kitért rá: a létszám bővítésére és a műszaki megerősítésre vonatkozó kormányzati döntések, intézkedések folyamatban vannak, továbbá a délre fekvő államok határőrizeti tevékenységét magyar rendőri erők segítik. Emlékeztetett: az európai uniós relokációs elképzelés ellen Magyarország pert indított és minden lehetséges módon szembeszegült. Görögországból csak a tervezett létszám 20 százalékát, Olaszországból 7 százalékát sikerült áttelepíteni, vagyis ez az elképzelés nem volt túl sikeres – vélekedett. Hozzáfűzte: az EU-török megállapodás keretében 800 embert küldtek csak vissza Törökországba, ez sem tömeges szám.
A belbiztonsági főtanácsadó ismertetése alapján regisztrált migránsok Görögországban 63 ezren, Bulgáriában 6 ezren, Szerbiában 7200-an vannak, Németországba pedig 280 ezer új menedékkérő érkezett, 745 ezer menekültkérelem van a német hatóságok előtt, többszázezer ember kérelme tisztázatlan, elbírálása folyamatban van, aminek fontos közbiztonsági hatása is van.
Bakondi György Magyarországot illetően elmondta: a július 5-i jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be az országba, utána 470-en. 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, és 8400 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára – közölte. Kitért rá: 2016-ban 29 400 menekültkérelmet nyújtottak be, nemzetközi védelemben 438-an részesültek, viszont csaknem 50 ezer esetben a menekültügyi eljárás megszűnt, mert ismeretlen helyre távozott a kérelmező. Megjegyezte: jelenleg 858 migráns tartózkodik magyarországi szállásokon.
Kérdésre Donald Trump megválasztott amerikai elnök európai migrációs politikára tett megjegyzéseivel kapcsolatban Bakondi György közölte: Donald Trump még nincs beiktatva, csak később látjuk majd meg a konkrét intézkedéseit, de az eddigi politikai nyilatkozatai alapján remélni lehet, hogy az amerikai politikai változások hatására azok az erők nem nyernek támogatást, amelyek segítették a migránsok beáramlását minél nagyobb számban Európába.
Arra is kitért, hogy a Röszkénél a múlt héten elfogott nőket, akik Damaszkuszba, az Iszlám Állam terrorszervezethez akartak eljutni, napokon belül az európai elfogató parancsot kiadó francia és belga hatóságok hazaszállítják és lefolytatják a további eljárást.
 
Ellenzék
 
Nem csillapodnak a kedélyek a Jobbikban
Nem köt szövetséget az MSZP-vel és a többi baloldali párttal a Jobbik - így döntött a párt választmánya. De - a szóvivő szerint - azt hallják, hogy a baloldali értelmiség egy része összefogna velük. A Jobbik több tagja továbbra is úgy látja, hogy balra tolódik a párt. A Jobbik vezetése szerint csak egy szűk kisebbség bírálja a "néppártosodást"
 
A Jobbik nem köt választási szövetséget 2018-ban a kormánypártokkal, illetve az MSZP-vel és a többi baloldali, liberális párttal sem – ezt az ellenzéki párt szóvivője jelentette be. Jakab Péter azt mondta: számtalan pletyka és találgatás látott napvilágot az elmúlt hetekben arról, kivel fog pártja együttműködni. Hozzátette: a Jobbik egyedül a magyar emberekkel kíván szövetségre lépni. Azokkal is, akik az elmúlt években a Fideszre szavaztak és azokkal is, akik a baloldalban bíztak – fogalmazott.
 
Többen felvetették már
A Jobbikkal való együttműködést legutóbb a szocialisták volt miniszterelnöke vetette fel az ATV-ben. Medgyessy Péter szerint csak így lehet esélye az ellenzéknek a kormányváltásra. ”Ha nem akarja, hogy összefogjon a Jobbikkal vagy a DK-val, akkor tudomásul kell venni, hogy 18-ban is ez a kormány marad” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Az SZDSZ egykori alapítója, Haraszti Miklós Medgyessy Péterhez hasonlóan szintén azt nyilatkozta májusban, hogy a baloldalnak össze kellene fognia a Jobbikkal. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig egy kaposvári lakossági fórumon úgy fogalmazott: ha a szavazók sokasága azt akarja, akár az ördöggel is szövetkezik.
 
Nem csillapodnak a kedélyek
Közben egyre nagyobb a belviszály a Jobbikon belül. Debrecenben a párt szimpatizánsai és volt tagjai az utcára vonultak szombat este azután, hogy korábban már több más helyi szervezet is kinyilvánította: nem ért egyet a pártvezetéssel. Legutóbb pedig a Magyar Gárda is visszakérte Vona Gábortól azt a mellényt, amelyben 2010-ben letette országgyűlési képviselői esküjét. Szerintük a Jobbik elnöke méltatlanná vált annak viselésére.
A debreceni demonstráció résztvevői úgy látták, hogy balra tolódik a párt. A felszólalók egyike azt is sérelmezte, hogy a Jobbik országgyűlési képviselői nemet mondtak az alaptörvény-módosításra.
“Ezzel elárultátok azt a több ezer katonát – akkor még én is közöttük voltam -, és rendőrt, akik életük kockáztatásával védik a hazát. Elárultátok 3,3 millió magyar ember akaratát. Elárultátok a nemzetet” – mondta.
A demonstráció végén a párt zászlajából kivágták a Jobbik jelvényét, majd a lyukas zászlókat lobogtatva megtaposták azokat.
 
Nem kell mindenkinek egyetértenie
Van egy olyan nóta, ami úgy szól, hogy elhagynak százak, jönnek ezrek – így reagált a Jobbik szóvivője arra, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a pártot. Szerinte nem kell mindenkinek egyetérteni a párt politikájával.
 
Egyesült Királyság
 
May teljes körű Brexitre készül?
Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök "teljes körű Brexit" terveit készül bejelenteni a jövő héten. A kormányfő hivatala találgatásnak minősítette a lapértesüléseket.
May kedden tart beszédet a többi EU-tagállam londoni nagykövetei és brit kormánytisztviselők előtt, vázolva a kormány terveit a brit EU-tagság megszűnése utáni időkre.
A Downing Street hivatalosan semmiféle érdemi részletet nem árult el előre a beszéd tartalmáról. A brit sajtó EU-szkeptikus irányzatának legnagyobb példányszámú vasárnapi lapjai, a The Sun on Sunday, a The Sunday Times és a The Sunday Telegraph azonban kormányforrásokat idézve olyan értesüléseket közöltek, hogy a miniszterelnök a “kemény Brexit” programját jelenti be a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában elmondandó keddi beszédében.
A brit politikai szótárban meghonosodott “hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is.
A vasárnapi lapértesülések szerint Theresa May utalásokat tesz majd arra, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia az EU vámuniójának elhagyására, mivel csak így tud önállóan szabadkereskedelmi egyezményeket kötni a világ más térségeivel.
A brit kormányfő az előzetes sajtóértesülések szerint ezen felül hitet tesz az EU-bevándorlás szabályozására is kiterjedő teljes körű brit határellenőrzés visszaállítása mellett, abban az esetben is, ha ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság emiatt kiszorul a vámmentességet biztosító egységes belső EU-piacról, amelynek jelenleg teljes jogú tagja.
Az Európai Bizottság rendszeresen hangoztatott hivatalos álláspontja szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnése után korlátozza az uniós országok állampolgárainak szabad beutazását, letelepedését és munkavállalását, akkor elveszíti tagságát az EU egységes belső piacán.
Ennek egyik járulékos következménye lehet, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának vállalatai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.
Londoni pénzügyi elemzők folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a Cityben súlyos veszteségeket okozhatna e szolgáltatásnyújtási jogok elvesztése.
Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi központban.
A Downing Street szűkszavú vasárnapi reagálásában “találgatásnak” minősítette a kormányfői beszéd tartalmáról szóló lapértesüléseket.
A kilépési menetrendről szóló eddigi legkonkrétabb bejelentés Theresa May részéről az volt, hogy London az idei első negyedév végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a kilépés feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, amelyre két évi időtávlatot irányoz elő.
 
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.