Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Gábor Ferenc: Írmagja se maradjon

| 2017-02-21 | admin |

 

 A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott Kárpát-medencei magyar vértanúság című konferencia rámutatott arra, hogy az Árpád-kortól a második világháború végéig, 1945-ig  évszázadokon keresztül elkövetett magyarirtásokat, kegyetlenkedéseket, amelyek között „a legvéresebbek az ún. oláh- és rácjárások voltak”, és amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, fel kell tárni és a világ tudomására kell hozni, különösen az utódállamok többségi nemzeteinek tudomására. Elsősorban azért, hogy mindezek ne ismétlődhessenek meg. Ebbe a világkongresszusi felhívásba illeszkedik be Gábor Ferenc legújabb könyve, amely a Fekete-Körös völgyi magyarság ellen elkövetett népirtás-sorozat utolsó helyszínén, Gyantán történteket eleveníti meg. Írmagja se maradjon a címe Gábor Ferenc új könyvének, amelyet 40 részes folytatásban teszünk közzé, megelőzve annak nyomtatásban való megjelenését.

 
 
 
    Gábor Ferenc:
 
Írmagja se maradjon
 
Gyanta          
 
II. rész
 
 
 
Gyanta a Fekete-Körös jobb oldali magaslatán fekszik, védve az itt már elég bővizű folyó gyakori áradásaitól. A valamikori összeírásokban hol Kápolnás, hol pedig Rohány településekkel együtt emlegetik *(Győrffy, id. mű). Mostanra mindkét település külön van válva Gyantától. Mint az alábbi táblázatból, kimutatásból is látszik, Gyanta, Belényes város után a Fekete-Körös völgyének legnépesebb települése volt egészen a huszadik század elejéig. (1956-ig Rohány településsel közös adatok, számok. A töretlen számbeli gyarapodás is megfigyelhető 1920-ig, de a napjainkig tartó folyamatos, szinte fékezhetetlen, gáttalan fogyás is szembetűnő!)  
 
Gyanta a népszámlálási adatok tükrében                                               
 
 
 
ÉV                              ÖSSZ            ROM                 MAGY     
 
 
 
1880a                          1661              386                      1221
 
1880b                         1661              399                      1262
 
1890a                          2043              477                      1564
 
1900a                          2146              455                      1672
 
1910a                          2043(a)          467                      1546
 
1920n                         1947              476                      1432
 
1930a                          2011              508                      1419
 
1930n                         2011              518                      1397
 
1941n                         1688              518                      1101
 
1956                           1188(b) . . . . . . . . .
 
1966a                          955                   64                       889
 
1966n                          955                   67                       884
 
1977n                          639                   59                       560
 
1992n                          441                   51                       373
 
2002a                          361                   59                       298
 
2002n                          361                   50                       297
 
2011                            309                   12                       297
 
(a) A fogyást kedvezőtlen közegészségügyi viszonyok okozták.
 
(b) Különvált Rohány (Rohani).*Varga E. Árpád
 
Forrás: www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/bhetn02.pdf
 
 
 
Bihar megye településeinek etnikai
 
(anyanyelvi/nemzetiségi) adatai
 
1880-2002
 
Mint Győrffy is megemlíti és a fenti táblázatból is kitűnik, számottevő románság a faluban sosem lakott. 1715-ben még egyáltalán nem! Betelepedésük későbbre tehető, ugyanúgy, mint ez a többi Fekete-Körös völgyi településre is jellemző. Kivételt talán e tekintetben csak Tárkány képez, ahova nagyobb számban, tömbben nem telepedtek románok! Gyantát a magyarokon és románokon kívül, bár nem nagy számban, más nemzetiségűek is lakták, úgymint zsidók és cigányok is. Példának okáért az 1920-as, '30-as években a településen kb. harminc zsidó nemzetiségű, bizonyára kereskedéssel foglalkozó lakos élt, míg cigánynak hatvan személy vallotta magát. Mostanra a zsidó nemzetiségűek teljesen eltűntek, hasonlóan az egész Fekete-Körös völgyében. A cigányság, bár sok helyen statisztikailag nem, de mint más településeken és térségekben is, gyors számbeli gyarapodásban van. Ami a demográfiai, népesedési adatokat illeti, Gyanta szinte egyedülálló képet mutat az egész Fekete-Körös völgyében. Olyan nagy az elvándorlás okozta fogyás, hogy mára szinte már rá sem lehet ismerni az egykoron pezsgő életű, emberekkel tele településre. Nem vigasztaló az sem, hogy jelenleg már nem csak a magyarok, de a románok fogyása is számottevő. A magyar népelem apadása az 1920-as évektől folyamatos. Kirívó a második világháború, amikor a református hívek 1/3-a hagyta el szülőfaluját.* Református Naptár: A Gyantai Református Egyházkerület történelmi múltjából, Jegyzőkönyv.
 
Persze a háborút követő nacionál-kommunista időszak államosításai is hozzájárultak a település lakosainak elvándorlásához.  E könyv témája nem a népességfogyás okainak feltárása, de érinti azokat a történelmi eseményeket, melyek részben kiváltották, hozzájárultak a példanélküli közösségi sorvadáshoz, összeomláshoz. Lehet, kemény megállapítások, de sajnos igazak, végignézve az egykoron virágzó, lüktető életű település mára már szinte kihalt utcáit, elhagyott, magára maradt házait. Emberi ésszel egyszerűen felfoghatatlan a magyar környezet, az élettér pusztulása. Teljesen természetellenesnek tűnik az emberhiány az elvadult, gazdátlanul maradt, léleknélküli telkeken. Igaz, hogy mostanság sok üres házat városi emberek vásárolnak fel szabadidős ott-tartózkodásuk végett. Így a település lassan amolyan hétvégi falu képét ölti magára.
 
 
 
 
 
 
 
(folytatjuk)
 
Kérjük olvasóinkat, hogy ne másolják, sokszorosítsák sorozatunkat, mert könyv alakban kb. 2 hónap múlva megjelenik.
 
 
 
Gábor Ferencnek az MVSZ Sajtószolgálat által korábban közzétett könyvei:
 
I - Magyarremetén történt 1944. szeptember 23-án - Gábor Ferenc írása folytatásokban
XL- Magyarremetén történt 1944. szeptember 23-án - Gábor Ferenc írása folytatásokban
 
Mert magyar vagy! - I/XVII - 1919. Nagyszombat: A kisnyégerfalvi vérengzés- Gábor Ferenc írása
XVII/XVII - 1919. Nagyszombat: A kisnyégerfalvi vérengzés- Gábor Ferenc írása
 
 
 
 
MVSZ Sajtószolgálat
 
9131/170217
 
 
 
 
 
Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!
 
 
 
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
 
 
 
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
 
 
 
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
 
 
 
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.