Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Hogyan kell palira venni a jónépet

| 2017-02-26 | admin |

 

 Exkluzív interjú Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezetőjével

(II. rész)
A társadalmat az elmúlt években olyan mértékben felháborító
ítéletek születnek, amelyek szinte példa nélküliek. Gondolok itt például
 a vörösiszap ügyre és sorolhatnám reggelig…
Sorolja ide a Biszku-ügyet, a rendőrtábornokok büntetőperét, a
honvédtábornokok elleni pert, a Nokiás-pert, a másfél évtized után első
fokon megszületett Kulcsár-ügyet, hogy csak néhány említsek. Húzzák
őket, mint a gumit. De beszéljünk egy másik, nagyon lényeges dologról,
amelyben érzésem szerint Handó Tündének szerepe kell legyen. Ez a 62
éves korhatár ötlete. Eredményeként az ennél idősebb bíróktól megváltak.
 Merthogy nyilván így meg úgy szocializálódtak, és a többi. Tehát nem
azt nézték meg, hogy ki milyen bíró. Jó bíró, nem jó bíró,  példamutató
tisztességgel tette-e a dolgát vagy az évek múlásával  fizikai egészségi
 állapot  romlása,  bármely okból mentális hanyatlás már a bírói
életpályára alkalmasságát kétségessé teszi.
Mintegy háromezer bíró ítélkezik ebben az országban, akik döntő
többsége törvényeknek alávetve ítélkezik, ezért nem lehet általános
érvénnyel kijelenteni, hogy ezek mindegyike rosszul végzi a munkáját. De
 sajnos, az elviselhetőnél többen, jó páran léteznek, akiknek az
ítélkezési tevékenysége a törvényeknek alávetettségüket sértően súlyosan
 kifogásolható. Ugyanakkor képzeljünk el egy 62 éves bírót, aki példás
módon, kifogásolhatatlan, tisztességesen végezte a munkáját. Majd amikor
 brüsszeli bírósági beavatkozás nyomán ebből a tömeges elbocsájtásból  a
 bírósági igazgatásnak retirálni kellett, és sok mindenki visszajöhetett
 bírói tevékenységét folytatni, ezekben az emberekben teljesen biztos,
hogy a hatalom iránt ellenszenv érzések keletkezhettek. Még attól is, ha
 már vissza is kerülhettek hivatásuk rendjébe, akkor nem abba a
pozícióba, amelyből felállították őket.
A szoc-lib hatalom 8 éven át regnált ebben az országban. Medgyessytől
 egészen Bajnaiig terjedő   időszakról van szó. Ezen korszak alatt egyes
 bírói ítéletek érdemi döntéseiből  egyértelműen vált érzékelhetővé a
politikai motiváltság, az, hogy a bírói hivatásrend törvénye tilalma
ellenére a ballib-szoclib eszmei társutasság érvényesült a döntéseikben.
Állításom kirívó esettel alátámasztásaként említem, hogy a 2006. évi
tömeges jogsértések áldozatainak erkölcsi jóvátételét szolgáló
„semmisségi törvényt”támadva, annak Alkotmányba, majd Alaptörvénybe
ütközéséről érvelve, a Fővárosi Törvényszék 20 bírája az
Alkotmánybíróságtól a törvény megsemmisítését kezdeményezte. De az AB.
valamennyi jogdogmatikai érvelésüket alaptalannak ítélte. Ez az akció
azonban nem jogdogmatikai, elméleti vita, hanem politikai alapon
provokált támadás volt. Az indítványt aláíró, magas bírói tisztséget
betöltő bírák a támadott törvény alaptörvényeinknek megfelelőségéről nem
 lehettek ekkora tévedésben. Nem zárnám ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság és
 egyben az OBT elnöki tisztségeit együttesen betöltő Dr. Baka András
úrnak e törvény alkotmányellenességéről, egyben a törvény végrehajtását
blokkoló nyilatkozatai a kezdeményezést aláíró bírákat befolyásolhatták.
Ma már az is érzékelhető, hogy amikor pályázati alapon döntöttek
bírói, fogalmazói pozíciókba felveendő emberekről,  akkor bizony
jelentősége volt a politikai elkötelezettség kitapinthatóságának.
Megnézték őket alaposan. Ez persze „bírói bizonyossággal”  nem
igazolható, de egyértelmű volt ennek felismerése életszerűsége. Nyolc év
 pedig nagyon hosszú idő az igazságügyi rendszerben, ahol van
természetes fluktuáció, ahol emberek meghalnak vagy életkoruk miatt,
stb. távozniuk kell. Mindig  pótolni kell az időközben felnőtt
nemzedékkel a  megüresedéses hiányokat. Amikor pedig a 62 éves kor
határszabály miatt, fűnyírógépként mindenkit elküldtek, olyan emberek
kerültek egyre magasabb pozícióba, akik az említett korszakban kerültek
be az apparátusba.
Mindezek összességükben okszerűen kellett hassanak olyan irányba,
hogy egészséges jogérzékkel motivált,  gondolkodó emberekben legkevesebb
 kételyek ébredtek egyes bírói ítéletek pártatlanságában,
tárgyilagosságában, azok igazságosságában. Átpolitizáltságával,
különösen a valóságos, vagy csupán politikai haszonszerzés céljával már
mindennapos, a társadalmunk minden szövetét átfogó korrumpáltságra
hivatkozás közvélekedésünkben az igazságszolgáltatásba vetett magasztos
garanciális elvek sérelmét gyakran valamely politikai befolyásoltságnak
tulajdonítja,.. Ez pedig a törvényi dogmákba ágyazottan, ott előírtan
megelőlegezett „bíróságokba vetett bizalom” hiteleségét alkalmas
erodálni.. Ez jogállamiságunkat komolyan veendő veszélyt jelent.
A napokban Gergényi-perben kimondott vérlázítóan enyhe
ejnye-bejnye ítélet után adott egy interjút a Hírtévének, amelynek a
legvégén olyat mondott, hogy a kérdező hölgy arcára a döbbenet és
megrökönyödés ült ki. Talán nem csoda, hogy az archivált anyag
összefoglalójából erre még utalás sincs. De a jobboldali sajtó is úgy
tett, mintha nem vette volna észre. Ez pedig az volt, hogy emlékeztette a
 hölgyöt tévéjükben annak idején lement interjúra, amelyben Kövér László
 házelnök elmondta, Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett
felelősségre vonni.
Valahogy úgy mondta, hogy az Egyesült Államok – a clintoni
adminisztráció – diplomáciai úton jelezte azt az elvárását, hogy
Gyurcsánnyal szemben – és ez a nyomás nyilvánvalóan nem csak az ő
személyére vonatkozott – nem lehet eljárást indítani. Annak idején
gyakran lehetett hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy az nem lenne
korrekt a miniszterelnök részéről, ha politikai ellenfeleit
büntetőügyekkel próbálná leszalámizni.  Ez sunyi, ravasz de politikusi
bűncselekmények feltárását sikerrel akadályozó hatékony külső érvelés
volt.
Miki fiam hívta fel a figyelmemet arra – és tényleg igaza van -, hogy
 annak idején Budai Gyula, aki kormányzati főtisztviselő volt, elmondta:
 őt behívatták az amerikai nagykövetségre és ott utasításokat adtak
neki. Amin ő felháborodott és a nyilvánosság elé tárta a kísérletet.
És ez tökéletesen egybevág azzal, amit egyrészt magam a
televíziókészülék előtt ülve láttam és hallottam, egyben magyarázatot
kaptam arra, hogy itt miért nincs következménye a 2006-os szörnyű
eseményeknek, amelyek nem hogy a jogállamisággal
összeegyeztethetetlenek, de egészen biztos, hogy azok az akkori és
jelenlegi büntetőtörvénykönyvnek a lakosság megfélemlítését célzó
szándék miatt  terrorcselekményeket megvalósító cselekvések. Elképesztő
adat: midőn 2006. október 23-án a rendvédelmi szervek ellövöldözték a
teljes gumigolyó és ingerlő gázgránát készletüket, és a vasárnap, és a
nemzeti ünnep ellenére a honvédségi központi anyagraktárából pótlásig a
belvárosi Madách térnél a REBISZ tömegoszlatóit meg kellett állítani:
ezen a délutánon1958 darab gumilövedéket és 1700 darab könnygázgránátot
lőttek ki emberek csoportjaira. Az USA adatai szerint az így okozott
halálos sérülések aránya elhanyagolható!
Az ekkor kivont kardokkal rendőr lovasrohamot rendelő parancs
kiadójának pedig nincs gazdája.
Megáll az ember esze!
 
                                Ilyen a világon nincs
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Exkluzív interjú Völgyesi Miklóssal, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott
tanácsvezetőjével a hazai bírói gyakorlatról
1. rész
Ismer bármilyen országot a világon, az Egyesült Államoktól
Németországon és Franciaországon át Kínáig, ahol az igazságügyi
rendszer, illetőleg az azon belül fogant bírói ítéletek irányultsága az
ott széles körben elfogadott morális értékekkel homlokegyenest
ellentétesek vagy eltérőek, és így azok folyamatosan felháborodást
keltenek?
Vagyis az egyszerű emberek igazságérzetét bántják? Ilyen durva esetre
 csak egyetlen alkalomra emlékszem az Egyesült Államokban. Az O. J.
Simpson ügyre. A büntetőügy vége az lett, hogy Simpsont a gyilkosság
vádja alól felmentették azzal, hogy nem állapítható meg a bűnössége.
Azonban a hozzátartozók polgári pert is indítottak és abban bizony
megállapították a felelősségét. Tehát ott láttunk egy olyan esetet,
amikor a büntető- és a polgári ítélkezés homlokegyenest eltért
egymástól. De ez kirívó eset volt és nem futószalagon szállítottak ilyen
 ítéleteket. De a kérdésére tovább válaszolva említem: a magyar
bíróságok ítélkezésében fordult elő, hogy a kolontári ipari katasztrófa
esetében Veszprémben az elsőfokú bíróság valamennyi vádlottat
bűncselekmény hiányában mentette fel az ellenük emelt vád alól, ám
ugyanakkor a károsultak kártérítési követeléseit a polgári peres ügyben
eljáró bíróságok alaposnak ítélték és a MAL Zrt.-t kártérítésekre
kötelezték, a széles közvélemény igazságérzetével ezek kártérítésről
szóló döntések feleltek meg.
Mind a hazai balliberális ellenzék, mind a Nyugat előszeretettel
hordja le Magyarországot ilyen és olyan autokrata rendszerűnek, ahol a
fékek és egyensúlyok csak a garázsban és a muzeális kamrákban
találhatóak, mintha picit elfelejtené, hogy például az Egyesült
Államokban az elnök a saját – tehát liberális demokrata vagy konzervatív
 republikánus – világnézete szerint jelölheti ki a bírókat a legfelsőbb
bíróságra…
Mégpedig életfogytig tartóan. Márpedig ez a világ rendje. Amikor
korábban a demokrata népség töltötte fel a legfelsőbb bírói helyeket,
akkor senki nem nyafogott. Most, amikor Donald Trumpnak lehetősége van
két republikánusokhoz közeli értékrendet valló bírát oda kijelölni,
akkor nagy a kiabálás. De nálunk is ugyanez volt a helyzet. Ahányszor a
parlament alkotmánybírót választott, abból mindig cirkusz lett. Sőt,
hadd emlékeztessem arra – és ez Pokol Béla alkotmánybíró esete volt -,
hogy a megüresedett több helyre sikerült egy megállapodást a
parlamentben összehozni a szoclibek és a kisgazdák  között, és a
megállapodás arról szólt, hogy egymás jelöltjeit kölcsönösen meg fogja
választani a parlament. Először a szocik jelöltjeiről tárgyaltak. Ott a
kisgazda és a fideszes képviselők megegyezésük szerint voksukat adták,
amikor azonban a mi jelöltjeinkre került a sor, akkor egészen egyszerűen
 a parlament leszavazta őket.
Elképzelhetőnek tartja, hogy akár Bush, akár Obama, akár Trump
olyan bírókat nevezett vagy nevez ki, akik ellentétes módon működtek
volna vagy működnének a pulpituson, mint amire számítottak volna?
Ezt kizártnak tartom.
Ezt azért kérdezem, mert a kormány – a tények fényében nézve –
egy olyan hölgyet nevezett ki az Országos Bírói Hivatal élére, mégpedig
Handó Tündét, aki egymás után ültet aktív Gyurcsány-hívőket parancsnoki
helyekre, mint a Galamus.hu alapító Cserni Jánost vagy azt a Fazekas
Sándor bírót, aki irányítása alatt 2006-ban futószalagon, justizmorddal
végződő kirakatperekben ítéltek el ártatlan embereket felügyelete alatt?
 
Igen, Cserni János börtönbüntetésre ítélte a Demokrata
főszerkesztőjét, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot elnöklő Fazekas
Sándor alatt pedig tömegével helyeztek törvénytelen módon előzetes
letartóztatásba embereket, vagyis azokat, akiket a rendőrök fogdostak
össze majd állítottak bíróság elé, és a törvényben megkövetelten, az
előzetes letartóztatás elrendelését indokoló különös feltételek megléte
hiányában, ezért minden ilyen esetben törvénysértő módon 30-30 nap
előzetes letartóztatásba helyezett emberek fölött ítélkező nyomozási
bíráknak volt az elnöke. Ezek a bírói rendelkezések, majd a bírósági
ítéletekben észlelt súlyos jogsértések indokolták később a semmisségi
törvény meghozatalát.
Fazekas Sándor most a Fővárosi Törvényszék elnöke. Az Országos
Bírósági Hivatal Elnöke első intézkedésében határozott magas bírósági
vezetői tisztségbe emeléséről.
A mi kis Andrej Visinszkijnk…
Ön mondta…
 
                                Ausztria: külön öt ügyész a
„gyűlöletbűncselekmények” elleni harchoz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
DIE PRESSE
(Előzetes kérdés: Önök szerint amikor a „gyűlöletbeszédről” és
hasonlókról beszélnek nyugati országokban, akkor kiket akarnak a
leginkább védelmezni, és milyenfajta „gyűlöletbeszéd” az elsőrendű
célpont?)
Ausztriában hetedszer rendezték meg a „bűncselekmények áldozatainak napját”.
Ennek alkalmával a szocialista Mona Duzdar államtitkár öt újabb hely
biztosítását ígérte meg az állami ügyészségen.
Az új ügyészek a „gyűlöletbűncselekmények” elleni harcban vesznek
majd részt, mint az uszítás és a tömeges internetes hecckampányok.
Különösen a facebookon, a youtube-on és a twitteren szaporodnak az
ilyenfajta gyűlöletbeszédek.
 
                                A Project Veritas belső
CNN-audióanyagokat tett közzé
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
SPUTNIK INTERNATIONAL
Reggel olvashatták itt azt a bejelentést, hogy James O’Keefe újságíró
 Project Veritasa több részletben belső anyagokat tesz ma közzé a
CNN-ről, amely romboló hatással lesz a Trump-ellenes tévéadóra.
Megtörtént az első adag nyilvánosságra hozatala.
119 nyers (vágatlan) audió felvételt hozott nyilvánosságra a Project
Veritas. A felvételek mindegyike a CNN atlantai központjában készült.
O’Keefe szervezete ugyanakkor bejelentette, 10 000 dollár jutalmat ad
 annak, aki a média visszaéléseit leleplező anyagot ad át számukra.
Az újságíró elmondta, az éjjel „sikongató” telefonokat kaptak a CNN
több újságírójától, akik idegösszeomlás szélén kérdezték, hogy ők rajta
lesznek-e a nyilvánosságra hozandó anyagokon.
A Project Veritas most értékeli ki az első „eresztést”.
 
                                „Lengyelország mutatja, hogy az
EU-nak nincs hatalma”
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
DIE WELT
E főcímmel és Miként van veszélyeztetve a demokrácia Lengyelországban?
alcímmel a neokonzervatív lap  aggódik.
 Nagyon aggódik. És rosszalóan írja, hogy Brüsszel csak késlekedik a
„nukleáris opciót” bevetni, azaz megvonni a lengyelek szavazati jogát az
 Unióban.
(Hiszen jobboldali, konzervatív kormánya van Lengyelországnak.) Amely
 nem reagál a brüsszeli figyelmeztetésekre,  hogy rakja rendbe
igazságügyi reformjait.
A cikk azt írja, az elmúlt években az Európai Uniónak sikerült Orbán
Viktort legrosszabb terveitől eltéríteni, noha a végén csak
keresztülvitt vitatott média- és igazságügyi reformokat.
Lengyelország azonban a dolgok nem akarnak előre mozdulni.  Varsó
ragaszkodik három alkotmánybíró utólagos megválasztására, akiket
beültetett három olyan alkotmánybíró helyére, akiket a korábbi kormány
választott meg.
Az Európai Bizottságnak most döntenie kell, hogy mit tegyen.
Választhatja a 7-ik cikkelyt, a nukleáris opciót. De ez csak elméleti
opció, mert Magyarország már bejelentette vétóját.
Majd két oldal Lengyelország-gyepálás következik olyan „gusztusos”
figuráktól vett idézetekkel, mint zöld európai parlamenti képviselők és
hasonlók.
És olyan ultragusztustalan alakkal fejezi be cikkét, mint az Európai
Bizottság szocialista alelnöke, a magyar jobboldalt is zsigerből gyűlölő
 holland Frans Timmermans.Hogyan kell palira venni a jónépet
 
 
 
http://costadelsolmagazin.com/content/hogyan-kell-palira-venni-jonepetAz
1992-es „Arts and Humanities Citation Index”
 szerint 1980 és 1992 között Noam Chomsky a Massachusetts Institute of
Technology professzora volt a világon a leggyakrabban idézett élő
személy. Ez nem a véletlen műve, hanem azon nyilatkozatainak eredménye,
amelyek lerántják a leplet a társadalmi hangulat irányításainak,
befolyásolásának módjairól.Noam Chomsky aki – a 85 éves korához képest
elképesztő szellemi frissességről tesz tanúbizonyságot, a mai napig a
híres MIT (Massachusetts Institute of Technology)
 nyelvészeti és filozófiai tanszékének rendszeres előadója. Hosszú és
tartalmas élete során foglalkozott ő mindennel, ami nyelvészet,
filozófia, médiaszociológia, tömeglélektan, de még a számítástechnikai
programozás bizonyos területeibe is beleásta magát. A
számítástechnikával 65 éves korában kezdett foglalkozni.
 
                        A jövőre vonatkozó megállapításait a hatalmi
tendenciák és
folyamatok figyelembevételével állította össze.  Ezt a 10 pontot nevezik
 Chomsky Tízparancsolatnak.
 
                        Érdekes ma olvasni, hogy több mint 20 évvel
ezelőtt miképp látta a következő időszak vezetőinek ideológiai
irányvonalát.
 
 
 
                        1.) Az emberek agyát és figyelmét le
kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében
figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról,
mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de
érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely
hű szolgánk lesz.
 
                                2.) A nép úgy kell tekintsen politikai
vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a
média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések
tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani
 kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a
 (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat.
Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
 
                                3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra,
hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel
 a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló
médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben
 állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem
gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve
azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a
lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő
egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a
nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell
bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek,
hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
 
                                4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden
rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb
jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei
számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az
 érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért
kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és
elfogadni.
 
                                5.) Az embereket le kell szoktatni a
gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati
kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell
megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális
szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a
felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések
elfogadására.
 
                                6.) Minden adandó alkalommal az emberek
érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell
 mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal
könnyebb manipulálni, mint a rációt.
 
                                7.) Az embereket a lehető legnagyobb
tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek
motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában.
Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség
küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának
ideális eszköze.
 
                                8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt
és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében
pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és
félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni
azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
 
                                9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az
egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s
választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell
 állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket
nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és
befolyásolni.
 
                                10.) Mindent meg kell tenni az egyének
megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat
kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai,
viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes
pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az
egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a
társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés
pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de
 ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan,
érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak
arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a
 törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni
kell.
 
 
 
 
                        Ezek voltak Chomsky által vizionizált hatalmi
manipulációk. Amennyiben bárki úgy érzi a fent leírtak és a jelen közt
van valami hasonlóság, az csak véletlen lehet.
 
                                „Svédország bűzlő pöcegödör, amelyet a
migránserőszak vert szét”
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
THE DAILY WIRE
Ezzel a kedves címmel ír a 2015-ben alakult amerikai konzervatív
portál arról a fősodratú felháborodásról, amelyet Trump elnöknek az a
mondata váltott ki, hogy „Nézzék csak mi történt a múlt éjjel
Svédországban”.
Az egész sajtó rámászott az elnökre, mert hogy Svédországban nem
történt semmi különös.
Másnap viszont égett Rinkerby, Stockholm egyik migránslakta körzete.
A cikk ismerteti, milyen nyugodt, aranyos országnak írja le a
külföldi és svéd sajtó Svédországot, majd ezeket az állításokat cáfolja.
/Ehhez még vegyük a következőket: ma ébrednek fel a fősodratú
nyugati lapok – és nyomukban a közszolgálati M1 -,  hogy egyáltalán nem
oly szelíden történt a lázadás Rinkerbyben, mint ahogyan azt bemutatni
igyekeztek másnap és tegnap a lapok.
Csakhogy senkit nem kényszerítenek arra,  hogy ne olvassák, mit
írt már másnap reggel 8-kor például a brit The Daily Express napilap
ebben a cikkében:
amelynek már címe is sokat mondó: “Svédországi lázadás: a
rendőrség kénytelen lőni a tüntetőkre, ahogyan kirobban az erőszak – de a
 miniszterelnök tagad”
A brit lap megírja,  hogy a svéd Dagens Nyheter napilapnak a
fotósát kb. tizenöten támadták meg, amikor Rinkebybe érkezett
tudósítani. Ezt mondta: „Záporoztak rám az ütések. Rugdalták a testemet
és a fejemet. Az éjszakát a kórházban töltöttem”.