Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

NAGY SZARBAN VAGYUNK

| 2017-10-18 | sz3rk |

 

 Svájcban 630 ezer forint a szegénységi küszöb, nálunk 88 ezer a létminimum

 
 
Riadót fújt a svájci konföderáció statisztikai hivatala.
A most közzétett legfrissebb adatok szerint ugyanis a
Svájcban szegénynek tekintettek aránya eléri a hét százalékot.
A 2016-ban végzett hasonló felmérés még csak 6,6 százalékot mutatott ki. Az alpesi országban a szegénységi küszöb egy egyedülállónak 2239 svájci frankos havi jövedelem. Nem elírás, nem tévedés: aki Svájcban havonta 633 ezer forintnál kisebb jövedelemmel rendelkezik, az szegénynek tekintendő. Egy kétgyermekes család akkor él a szegénységi küszöb alatt, ha a havi bevétel nem éri el a 4 ezer svájci frankot. Persze Svájc méregdrága ország, főleg a nagyvárosokban magasak a megélhetési költségek. Genfben például egy szerény képzettséggel és alapfokú angoltudással rendelkező éttermi pincér 4 ezer frankot keres, de egy egyszobás kis lakás havi bérleti díja kb. 1500 frank. Persze csak néhány villamosmegállónyit kell utazni, hogy a hivatalos államhatár másik oldalán lévő francia településeken fele ekkora lakbért fizessen.
 
A svájci „szegénységről” író Le Point párizsi hetilap természetesen a francia állapotokhoz hasonlítja a svájci helyzetet. Franciaországban a szegénységi küszöb egy egyedülállónak 1008 euró, vagyis alig a fele a svájcinak. De: Franciaországban, ha a család egy tagja dolgozik, akkor automatikusan jár a házastársnak és a gyerekeknek is a bőkezű egészségügyi ellátás, a lakbértámogatás, és például az iskolakezdési segély is. Svájcban viszont egy gyerek egészségügyi biztosítása havi 300 frank. És még valami: Svájcban teljesen másként értelmezik a szegénységet, mint Európa más tájain.
 
Az alpesi országban már az is szegény, aki nem fogyaszt naponta friss zöldségeket és gyümölcsöket, nem tud havonta néhányszor étterembe, színházba, koncertre menni. Van egy másik mutató is: az EU által alkalmazott kockázati index. Ez a lakosság azon hányadát jelöli, amely esetleg szegénységbe csúszhat, persze az adott ország normái szerint. Franciaországban ez az arány 14,1 százalék, Svájcban viszont 15,6 százalék. Tehát a mai modern kommunikációs világban, ahol a kamuhírek és a fals értelmezések korlátlan teret kapnak, azt is lehetne állítani statisztikai mutatókkal alátámasztva, hogy Svájc szegényebb, mint Franciaország. Csak ott ezt nem lehet beadni a népnek.
 
 
p.s.:
 
A lakosság 36 százalékának jövedelme nem érte el 2016-ban a 88 619 forintos létminimumot.
A létminimum összegét hosszú ideig a Központi Statisztikai Hivatal számolta ki, de 2015-ben módszertani okokra hivatkozva felhagytak ezzel, azóta a Policy Agenda kutatócég vette magára a feladatot, hogy megállapítsa, mennyiből él meg egészségesen egy család Magyarországon.
 
Két éve még a lakosság 41 százaléka élt az akkor 88 ezer forintban meghatározott létminimum alatt (egy négyfős családnál 255 ezer forintban állapították meg ezt az összeget), 2016-ban ez némileg javult, de még így is a magyarok 36 százaléka keres havonta kevesebbet a minimumnál.
 
Ez a tavalyi évben 88 619 forint volt egy felnőttnek, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak pedig 256 995. Ehhez képest a nettó minimálbér tavaly nem egész 74 ezer forint volt, idén pedig közel 85 ezer, ami még mindig kevesebb a meghatározott létminimumnál.