Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Magyarul is beszél

| 2017-12-24 | sz3rk |

 

  TÓTH TAMARA

Mandiner
 
 
 
 
 
A hét nyelven – köztük magyarul is – beszélő Karin Kneissl váltja
Sebastian Kurzot Ausztria külügyminisztereként. Az iszlám
szakértőjeként és a migráció kritikusaként ismert Kneissl ugyan
független, de a pozíció betöltésére az Osztrák Szabadságpárt vezetője,
az immáron alkancellár Heinz-Christian Strache kérte fel
 
 
 
Írta: Tóth Tamara (Bécs)
 
 
 
Nem spórolt a pozitív jelzőkkel HC Strache, amikor december 16-án egy
sajtókonferencia keretében bemutatta Ausztria új külügyminiszterét.
Nemcsak Kneissl szakértelmét és nyelvtudását emelte ki, de az
alkancellár szerint azzal, hogy újra független külügyminisztere lesz
Ausztriának, egy igazán fontos, de a Bruno Kreisky korszak után
elfeledett tradíciót élesztenek újjá.
 
Karin Kneissl 1965. január 18-án született Bécsben.
 
Ausztriában a Közel-Kelet és az iszlám nagy ismerőjeként tartják
számon. Nem véletlenül.
 
Gyermekkorának egy részét a jordániai Ammánban töltötte, ahol édesapja
Husszein király pilótájaként dolgozott. Egyes médiaértesülések szerint
édesapja a Royal Jordanian Air légitársaság megalapításában is részt vett.
Ezek az évek mély nyomot hagytak a fiatal Karinban, melynek
következtében újra és újra visszatért a Közel-Keletre.
 
Bár világossá vált számára, hogy hosszú távon az arab világban nem
tudna élni, elszakadni sem tudott tőle soha. Az 1982-es libanoni
háborúval kapcsolatban azt írja: „abban az életkorban, amikor a lányok
általában a fiúk iránt kezdenek el érdeklődni, én egy konfliktusba szerettem bele.
Esténként egy szótárral a kezemben megszállottan követtem a libanoni
híreket. Meg akartam érteni, hogy ki, ki ellen és miért harcol”.
Egyetemi tanulmányait a '80-as években végezte. Először a Bécsi
Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd itt végezte el az arab szakot
is. Doktori disszertációjának elkészítése során a jeruzsálemi Héber
Egyetemen, illetve az olasz Urbinói Egyetemen is kutatott.
 
Kneissl az 1990-es években dolgozott már az Osztrák Külügyminisztériumban.
Tagja volt az akkori Miniszteri Kabinetnek, dolgozott a
Külügyminisztérium nemzetközi jogi irodájában, de töltött be hivatalos
posztot Párizsban és Madridban is. Erről az időszakról azt írja
Kneissl a Mein Naher Osten
(Közel-Keletem) című könyvében, hogy sokkal szívesebben tevékenykedett
volna Budapesten, hiszen ekkor tanult magyarul. Útja mégis az
Ibériai-félszigetre vezetett.
 
1998-ban úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a diplomácia világát, és
szabadúszó újságíróként kezdett dolgozni. A NATO-val kapcsolatos
kritikus írásai miatt többször összetűzésbe került a német Die Welt
című napilap szerkesztőségével. Kneissl szerint a lap USA iránti
elfogultsága ellehetetlenítette az objektív újságírást. Rendszeresen
publikál azóta is német, illetve angol nyelvű újságokban, emellett
pedig politikai elemzőként is ismert és elismert Ausztriában. Jelenleg
a Bécsi Diplomata Akadémián oktat.
 
1998 óta egy tanyán él a Bécs melletti Seibersdorfban, ahol 2005 és
2010 között a községi tanács tagja volt, szintén független
képviselőként, de akkor még a Néppárt támogatását élvezte.
 
Kneissl szerint napjaink politikai iszlámja, az iszlám fanatizmus
egyfajta anti-globalizációs mozgalomként fogható fel, amely a vallási
alapokon nyugvó társadalommodellt állítja szembe a nyugati
életformával. E felfogás szerint nem a nemzet vagy a társadalmi
osztály válik az identitás középpontjává, hanem a vallás.
 
Ez maga után vonja azt is, hogy egy erős állampolgári tudatosság
kialakulása helyett a társadalom a hívők és a hitetlenek csoportjára
tagolódik. Teljesen mindegy, hogy a szegénységről van-e szó vagy a
magas élelmiszerárakról, a politikai iszlám azt sugallja, hogy a megoldás csak a vallás lehet.
Amennyiben egy muszlim kritikus szemmel tekint vallására, szintén
hitetlenné válik.
 
Az új osztrák külügyminiszter szerint az iszlám világban ma az unokák
sokkal vallásosabbak, mint a nagyszüleik voltak, a fiatal lányok pedig
sokkal gyakrabban viselnek fejkendőt, mint a liberálisnak számító
édesanyáik.Az ember vagy iszlamista, és ezzel együtt az iszlámon
alapuló társadalomban és gazdaságban hisz, vagy pedig nem az, és
elismeri az állam és az egyház szétválasztásának jogosságát” – állítja.
 
Kneissl pro-európaiként jellemzi önmagát, de az Európai Unió
intézményrendszerének nagy kritikusa. Támogatja a katalánok
függetlenségi törekvéseit. Már 2012-ben cikket írt „Katalán
Köztársaság? Nemcsak a Balkánon jöhetnek létre új államok” címmel. A
Brexit-népszavazás eredménye után megjelent publikációjában
Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a „hatalom
cinikusaként” írta le, emellett „arrogánsnak” és „közönségesnek”
nevezte, aki „Brüsszel császárának” tartja önmagát, célja pedig, hogy
„egyezségeket szegjen meg, ha az hasznára válik”. Emellett hatalmas
felzendülést váltott ki Ausztriában Kneissl azon kijelentése, ami a
cionizmust a nácizmushoz hasonló „vér és föld” („Blut und Boden”)
ideológiájaként írta le. A vér és föld ideológiája gyakorlatilag a
nácik agrárpolitikai követelését jelentette, amely az árják földszerzéshez való jogára irányult.
 
Nem meglepő, hogy az iszlámban jártas Kneissl fokozott figyelemmel
követte a 2015-ös migrációs válság történéseit.  Az Ausztriába érkezők
nagy részét „gazdasági migránsként” jellemezte, akik 80 százalékban
fiatal férfiakból állnak. Az osztrák közszolgálati televíziónak adott
interjújában azt nyilatkozta, hogy az arab világban tapasztalható
konfliktusok egyik oka a „tesztoszteron-vezérelte fiatal férfi, akik
nem tud nőhöz jutni, mert nincs sem állása, sem lakása, és így a
társadalom által előírt tradicionális férfi szerepet sem tudja betölteni.”
 
Kijelentéseit nem csak kritikával illették, a Szabadságpártban többen
szimpátiával fogadták szavait. Ezek után Kneissl egyre gyakrabban volt
résztvevője a párt által szervezett rendezvényeknek. HC Strache már
2016-ban fontolgatta, hogy pártja támogatásával Kneisslt indítja az az
évi elnökválasztáson, de ő akkor még nemet mondott. Helyette Norbert
Hofert indította a párt, aki bár a választás első fordulóját
megnyerte, végül alulmaradt a Zöldek támogatását élvező Alexander Van der Bellennel szemben.
 
Angela Merkelt és az Európai Unió menekültpolitikáját szintén heves
kritikával illette az újdonsült külügyminiszter.
 
Az EU szerinte csődöt mondott, a Törökországgal kötött megállapodást
pedig ostobaságnak nevezte.
 
A jelenlegi osztrák szövetségi elnöknek, Alexander Van der Bellennek
nemes egyszerűséggel az értelmi képességét kérdőjelezte meg, miután
Van der Bellen egy interjú során azt mondta, hogy a muszlimokkal való
szolidaritás jegyében minden nőt meg kéne kérni a fejkendő viselésére.
 
Strache a 2017-es osztrák választások után és a koalíciós tárgyalások
alatt újra megkereste Kneisslt és felkérte külügyminiszternek, aki
ekkor már elfogadta a felkérést: „Készen állok Ausztria szolgálatába
állni” – nyilatkozta legutóbb a színes karriert befutó külpolitikai szakértő.