Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Érdekes 17.12.26

| 2017-12-27 | sz3rk |

 

 Az európai vallási kultúrában fontos szerepet játszanak a világ különféle pontjain található kegyhelyek és az ide induló zarándoklatok. Ezeken az utakon a hívők elcsendesedhetnek, erősíthetik Istenbe vetett hitüket, bizalmukat.

 
A  Mária-jelenések kiemelt jelentőségűek az egyház életében, hiszen a kereszténység legszentebb helyeiként tartják számon azokat a pontokat, ahol Mária megjelent. A beszámolók szerint a történelem során előfordult, hogy csak egy, de néha több - általában katolikus - hívő is megtapasztalhatta Mária jelenlétét. Bár az európai vallási kultúrában a karácsony elsősorban a kis Jézusról szól, érdemes a Szentanyáról is megemlékeznünk, hiszen élete szinte egybefonódik Jézus Krisztuséval.
 
Arról, hogy a jelenések hitelesek-e, nem a pápa, hanem a területi püspök dönt, és egyben ő is vizsgálja ki a szóban forgó esetet. Ott, ahol az egyház hitelesítette a jelenést, Mária-kegyhelyet állítottak kápolna, bazilika formájában, míg másutt napjainkban is búcsúünnepet szentelnek a Szűzanya tiszteletére. Ismerkedj meg most a leghíresebb, az egyház által hitelesített magyarországi Mária-jelenésekkel!
 
A Máriagyűdi Kegyhely
 
A magyar település az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhely a Kárpát-medencében. A hívek a hegy alatti forrásnál állítottak szobrot az Istenanyának, a pécsváradi bencések pedig 1006-ban kápolnát emeltek a szobor fölé.
 
Az első Mária-jelenéshez köthető csodás gyógyulást 1687-ben jegyezték fel - 1737-ben állítólag Batthyány Károly József gróf is Máriagyűdön gyógyult ki csodával határos módon a pestisből -, Scitovszky János pécsi püspök pedig 1846-ban nyilvánította kegyhellyé. 
 
A máriagyűdi kegytemplomot XVI. Benedek pápa kis bazilika rangra emelte 2008-ban, ami komoly kitüntetés. A településen egész évben közösségi ünnepekkel, búcsúkkal, imádkozással várják a hívőket. Ezen a linken részletesen tájékozódhatsz az aktuális rendezvényekről.
 
A Máriapócs Nemzeti Kegyhely
 
Feljegyzések szerint a pócsi fogadalmi kegykép - kisebb megszakításokkal ugyan - 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Ennek tényét Fenessy György egri püspök hivatalosan is elismerte, miután kivizsgálta az eseményt. A kegyképet ezután Bécsbe szállították, ahol több másolatot is készítettek róla, ám ezek egyike sem - beleértve az eredetit is - könnyezett, kivéve azt, amelyiket visszavitték Pócsra.
 
Az 1715. augusztus 1-jei, 2-i és 5-i könnyezésnek több százan tanúi lehettek. A könnyezést Erdődy Gábor Antal, egri püspök vizsgálta ki, és hitelesítette pár nappal az esemény után. A kegykép továbbra is könnyezett, összesen 18 napig: 1905. december 3-tól 19-ig folyamatosan, majd december utolsó két napján. A könnyezés tényét ezúttal egyházi és világi vegyesbizottság vizsgálta, végül ismét megállapították és elismerték. 
 
XII. Piusz pápa kis bazilika címmel tüntette ki a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban. A máriapócsi búcsúk és zarándoklatok rendjéről a kegyhely oldalán olvashatsz bővebben.
 
Máriabesnyő
 
Az 1750-es években Grassalkovich Antal volt Máriabesnyő grófja, illetve az ország leggazdagabb urainak egyike. A kegyhely történetéből kiderül, hogy a gróf istenfélő, katolikus ember volt, így külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén. Grassalkovich Antal úgy határozott, hogy Loreto-kápolnát létesít Magyarországon, mivel csak a gazdag emberek tehették meg, hogy ellátogassanak az olaszországi Loretóba, Szűz Mária názáreti házához. A kegyszobor másolatát hiteles körülmények között ez eredeti kegyszoborhoz érintették, így a szegény nép is részesülhetett a kegyelemből.
 
1759-ben aztán egy, az építkezésen dolgozó gödöllői kőműves segédmunkás álmában utasítást kapott, hogy ásson ki a romok alól egy elefántcsont Szűz Mária-szobrot. A körülmények kivizsgálása és a megtörténtek igazolása Migazzi Kristóf Antal bíboros érsek nevéhez fűződik. 2008-ban a máriabesnyői kegytemplom XVI. Benedek pápától  megkapta a kis bazilika rangot.
 
Hercegszántó, Vodica-Máriakert Kegyhely
 
Hercegszántótól délre található Szentkút, melyet a középkorban Bajkútnak hívtak. A hely múltjáról keveset lehet tudni, a történet szerint az első újkori csodás gyógyulásokat 1792-től jegyzik, amikor is egy Záblóczki János nevű helyi lakos a Szentkútnál nyerte vissza látását. Nem ez volt az egyetlen csoda, egy ember a kút vizében ugyanis háromszor vélte látni nagy fényesség kíséretében Szűz Máriát és a kisded Jézust.
 
Klobusiczky Péter, kalocsai érsek kivizsgálta az eseményt, 1838-ban pedig felszentelte, és kegyhellyé nyilvánította a helyet. 2008-ban Hercegszántón állították fel a világ legnagyobb Szűz Mária-szobrát, amit Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek szentelt fel.
 
Gyógyulás a szent forrás vizével
 
Évről évre egyre több turista kerekedik fel, hogy megkeresse és megízlelhesse a szent kutak vizét, melyeknek legtöbbször gyógyító erőt tulajdonítanak. Ha kíváncsi lennél, hol találhatóak, akkor itt a lehetőség, hogy megismerd a magyarországi szent forrásokat!