Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Margaret Thatcher a vasfüggöny lebontása- és Németország egyesülése ellen agitálta Gorbacsovot 1989-ben

| 2009-10-06 | admin |

 

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. Szeptember 30-án Brüsszelben: - Ezen a héten (szeptember 28–október 1) a szakbizottságok üléseztek az Európai Parlamentben. Tőkés László EP-képviselő a külügyi és az emberi jogi bizottság tagjaként ezek ülésein vett részt. A bizottsági ülések és a különféle parlamenti rendezvények kiemelt témájának számított az emberi és kisebbségi jogok kérdése.
 A DROI/Emberi Jogi Bizottság ezúttal az oroszországi helyzetre összpontosított. Kedden Andrei Nyekraszovnak az orosz-grúz háborúról készült megrázó dokumentumfilmjét vetítették és vitatták meg. Szerdán délelőtt egy Oroszországról szóló szemináriumra, délután pedig egy ugyancsak erre vonatkozó meghallgatásra került sor.
 A DROI, valamint a LIBE/Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság együttes ülésen tűzték napirendre az Alapvető Jogok Ügynöksége (FRA/Fundamental Rights Agency) tevékenységének megvitatását. Amint az közismert, a tavaly megalakult bécsi EU-intézmény létrejöttében meghatározó szerepe volt Gál Kinga EP-képviselőnek.
 Több, az ügy iránt elkötelezett európai parlamenti politikus szervezésében, szintén szerdán tartották a kínai "demokrácia" 60 évéről szóló mini-konferenciát, mely a tibetiek és az ujgurok, általában pedig az emberi jogok és a vallásszabadság helyzetével foglalkozott. A nagy érdeklődés övezte tanácskozáson a Dalai láma, valamint Rebiya Kadeer, az Ujgur Világkongresszus elnökének megbízottai tettek előterjesztést.
Ehhez kapcsolódik Tőkés László azon indítványa, mely a DROI mai – csütörtöki – napirendjén szerepel, mely a tovább élő kommunizmus tanulmányozását irányozza elő Kínában, Kubában, Észak-Koreában és a harmadik világ több országában.
 A FRA működéséről szóló DROI-LIBE-tanácskozást Morten Kjaerum igazgató előadása vezette be. A bécsi ügynökség megalakulását valamennyi felszólaló elismeréssel üdvözölte. Heidi Hautala elnökasszony (DROI) – egyebek mellett – arra az ellentmondásra is kitért, mely az emberi jogok harmadik országokbeli követése, valamint az EU-tagországokbeli hiányos kezelése között áll fenn. Tatjana Zdanoka lettországi orosz képviselő azt hiányolta, hogy miközben az EU-n kívüli országokban elkövetett jogsértéseket konkrét módon nevükön nevezik, ezzel szemben a tagállamokban előforduló jogsérelmekről csak általánosságban szokás beszélni.
 Claude Moraes EP-képviselő az EU diszkriminációellenes irányelveinek a végrehajtásában mutatkozó deficitet bírálta. Járóka Lívia képviselőnő a cigánykérdéshez szólt hozzá. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője a 2006-ban elkövetett brutális karhatalmi terror kivizsgálását kérte számon a FRA igazgatójától, továbbá – ismételt módon – szégyenletesnek minősítette, hogy a LIBE/jogi bizottság egyik alelnöke az a Göncz Kinga EP-képviselő, aki az említett rendőrségi erőszak idején a magyar kormány tagja – külügyminisztere –volt.
 Tőkés László képviselő felszólalásában gratulált az EP-nek, név szerint pedig Gál Kinga képviselőasszonynak az Ügynökség létrehozásáért, és jó munkát kívánt igazgatójának. Hautala bizottsági elnök szavaihoz kapcsolódva azt a kettős mércét kifogásolta, mely az emberi jogok EU-n belüli és Unión kívüli megítélése terén érvényesül. Elfogadhatatlan például, hogy miközben a harmadik országokbeli emberek és közösségek jogaiért példás módon kiállunk – ezzel szemben viszont Európa szívében, Szlovákiában vagy Romániában eltűrjük, hogy a magyar, illetve csángó katolikusokat korlátozzák vagy megfosztják azon joguktól, hogy anyanyelvükön imádkozhassanak és hallgathassák a szentbeszédet. Ezáltal vallási, nyelvi és kisebbségi jogaik egyaránt sérelmet szenvednek – mutatott rá európai képviselőnk, a volt kommunista országok esetében az emberi és kisebbségi jogok utólagos megfigyelését és ellenőrzését (am. postmonitoring) szorgalmazva. Tőkés László ugyanakkor abbéli reményének is hangot adott, hogy – José Manuel Barroso ígéretének megfelelően – az Európai Bizottság önálló emberjogi-kisebbségi biztosi tisztséget fog létrehozni.
 Morten Kjaerum igazgató a felszólalóknak adott tömör válaszában Európát/ az EU-t pozitív példaként állította a világ elé, az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, beismerve ugyanakkor a felvetett problémák jogosságát. Bejelentette, hogy az általa vezetett ügynökség egy, az európai kisebbségek helyzetéről szóló jelentésen dolgozik, és reményét fejezte ki aziránt, hogy a Lisszaboni szerződés elfogadásával az intézmény kisebbségi érdekérvényesítő ereje is megnövekszik.
 A DROI/emberi jogi bizottság oroszországi közmeghallgatásán jeles orosz emberjogi aktivisták tartottak előterjesztést – köztük Szergej Kovaljev és Andrej Nyekraszov. Az Oroszországban rendszeresen előforduló emberrablások, gyilkosságok és kínzások, másfelől az észak-kaukázusi helyzet, valamint a grúziai háború alapján a bizottság, illetve a felszólalók rendkívül súlyosnak ítélték az oroszországi emberi és kisebbségi jogi sérelmeket, és az eddigieknél határozottabb fellépést sürgettek. Többen kitértek az orosz energia-politika emberi jogi és külpolitikai vonatkozásaira, másfelől pedig a nyugati országok és az EU oroszországi politikáját bírálták.
 Tőkés László felszólalásában azt a megdöbbentő értesülését osztotta meg a résztvevőkkel, hogy kiderült: a brit "vaslady", Margaret Thatcher 1989-ban arról próbálta meggyőzni Mihail Gorbacsovot, a peresztrojka atyját, hogy akadályozza meg a vasfüggöny lebontását és Németország egyesülését, mivel az Európa biztonságát és stabilitását veszélyeztetné. Európai képviselőnk ebből kiindulva felidézte saját tapasztalatait a nyugati világ kettős magatartását illetően. Romániai ellenállóként ő maga sem bízhatott a moszkvai befolyás alatt álló nemzetközi egyházi szervezetek védelmében, sőt, miután püspök lett, az Egyházak Világtanácsában (EVT) – az orosz és a román ortodox egyházak révén – még hosszú ideig dominált az orosz moszkovita és a Ceausescu-féle román irányzat; a Reformátusok Világszövetségében (RVSZ) pedig az ezred végéig főtitkárként működhetett Milan Opocensky, a csehszlovák titkosszolgálat egykori minősített kollaboránsa. A fejlett Nyugat országainak egyszer s mindenkorra szakítaniuk kell azzal a magatartással, hogy miközben Szolzsenyicint és Szaharovot magasztalják, valamint az '56-os magyar forradalmat, a Prágai Tavaszt vagy a lengyel Szolidaritást méltatják – ezzel szemben a volt kommunizmus áldozatait, jelen esetben pedig az oroszországi posztkommunista rendszer üldözöttjeit –  vállveregetések kíséretében  – sorsukra hagyják. Könnyű a távoli Tibettel szolidarizálni – mondotta Tőkés László –, ezzel szemben viszont az újraéledő orosz birodalmi politika elől, nagypolitikai érdekből vagy megfontolásokból meghátrálni.
Zárószavaikban az oroszországi ellenzékiek is határozottabb kiállást vártak el az Uniótól. Sztaniszlav Dimitrevszkij video-hozzászólásában a hivatalos orosz hazugságpolitika "ördögi köréből" való kitörést sürgette. Szergej Kovaljev a nyomásgyakorlás fokozását tartotta fontosnak, és eljárás indítását javasolta Oroszországgal szemben a Strasbourgi Bíróságon. A veterán orosz ellenzéki aktivista lesújtó véleményt mondott a KGB-vel együttműködött Orosz Ortodox Egyházról, mely a jelenben sem áll ki az emberi jogok védelmében.
 Cristian Preda román EP-képviselő a borúlátástól, a szkepticizmustól óvta a kétkedőket, Tőkés László egykori temesvári kiállását állítva példaként a kicsinyhitűek elé. Azonnali fellépést sürgetett, saját részvételét is felajánlva egy oroszországi tényfeltáró misszió keretében.
 Érdekes adaléka az európai parlamenti "orosz napoknak", hogy a Szaharov-díj idei kitüntetettjei nagy valószínűséggel éppen a sokat szenvedett oroszországi emberi jogi harcosok lesznek.

Továbbította:

Frigyesy Ágnes