Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél VMDP Hirlevel VIII évf. 52. szám

| 2010-03-17 | admin |

 

 Vajdasági Magyar Demokrata Párt     

HÍRLEVÉL VIII. évf. 52. szám

2010. március 13.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető az ausztráliai magyarok www.hufo.info honlapján is.

Ágoston András

 

Ezer diák a hazafiassági törvény ellen

 

Legalább ezer diák és fiatal, a hazafiasság törvénybe iktatásával egyet nem értő állampolgár tüntetett Pozsonyban, a köztársasági elnök székháza előtt, hogy az államfőt rábírja a jogszabály megvétózására.

Átadták kérelmüket az államfőnek, amelyben az állt, hogy a hazafiság törvényben nem rendelhető el, mert az ilyen törvény alapjogokat sért.

Róbert Mihály, a tiltakozást szervező Átlátható Demokráciáért Kezdeményezés szóvivője azt nyilatkozta: amennyiben Ivan Gašparovič mégis ellenjegyzi a törvényt, az az elmúlt húsz év legnagyobb demokrácia-csődje lesz, elvégre iskolaigazgatók, iskolafenntartók és diákok tiltakoznak ellene. Eddig 7000 aláírás gyűlt össze a törvény ellen indult petíción, s hasonló számban írták alá állampolgárok a nyílt levélben megfogalmazott felhívást az államfőnek, amelyben a törvény aláírásának megtagadására kérik. A kezdeményezéshez eddig száz szlovákiai középiskola igazgatója is csatlakozott.

 

Sólyom László:

Szerbiában nem lehetetlenítik el a magyar iskolákat

 

Örülünk, hogy Szerbiában a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, hogy itt például nem lehetetlenítik el jogszabályokkal a magyar nyelvhasználatot, mint más országban és a magyar iskolákat, mint egy másik szomszédunknál - jelentette ki Sólyom László államfő pénteken a vajdasági Horgoson, háromnapos szerbiai látogatása első állomásán. A köztársasági elnök Horgos főterén leleplezte a Vajdaság első Szent István-szobrát. Beszédében hangsúlyozta, "Szent István szellemében kötelességünk a kulturális értelemben vett magyar nemzet megtartása".

Sólyom László megjegyezte, a Szent István-szobor felállításában ugyanaz a belső biztonság mutatkozik meg, mint a kisebbségi önigazgatás szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a megválasztását megelőzően a kisebbségi választói névjegyzékbe való feliratkozáskor; "a magyarság vállalásának az eltökéltsége, nyugalma és büszkesége".

Az államfő rámutatott, Szent István nem akarta egy nemzetiségűvé tenni országát, "megparancsolta utódainak, hogy az itt lakó népeket hagyják meg nyelvükben és szokásaikban". Államalapító királyunk azon kevés szentek közé tartozik, akit a keleti és a nyugati egyház "egyaránt magáénak vall, és tisztel" - jegyezte meg.

Sólyom László pénteken folytatja vajdasági körútját; Zomborban köszöntőt mond a Magyar Polgári Kaszinó egyesület ünnepi megemlékezésén, azután Újvidéken vajdasági magyar értelmiségiek kerekasztal-találkozóján vesz részt.

Az államfő vasárnap Újvidéken tárgyal Boris Tadic szerb elnökkel, előzőleg - szintén a Vajdaság székvárosában - Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével folytat megbeszélést.

 

Hordozom a népszavazás ejtette sebet

 

Fájó sebet ejtett a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás a határon túli magyarokon, ez a seb az ő sebe is - jelezte Sólyom László pénteken a vajdasági Zomborban, délvidéki körútjának első napján. "Fájdalmasan hordozom azt a sebet, amelyet a népszavazás okozott Önöknek és a határon túli más nemzetrészeknek" - mondta a köztársasági elnök a zombori Magyar Polgári Kaszinó nevű egyesület vendégeként mondott köszöntőbeszédében. Mint mondta, az is célja a Kárpát-medencét felölelő államfői körútnak - amelynek utolsó állomása a pénteken kezdődött háromnapos vajdasági látogatás -, hogy "igyekezzen helyrehozni, amit akkor egyesek okoztak" a kettős állampolgárságról szóló népszavazással.

Előzőleg Bácskertesen kijelentette, hogy az anyaország nem hagyja cserben a határon túli magyarokat, mindig számíthatnak rá.

Példamutatóan jónak nevezte Sólyom László államfő a szerbiai kisebbségek helyzetét. "A Kárpát-medencén belül Szerbiában példamutatóan jó a nemzetiségek helyzete" - mondta a köztársasági elnök a sajtó képviselőinek, miután részt vett az 1867-ben alapított zombori Magyar Polgári Kaszinó egyesület által a közelgő március 15-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen.

"Örömmel tapasztalom, hogy a magyarok élnek ezzel a lehetőséggel" - mondta, arra utalva, hogy összegyűlt a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy a szerbiai magyar kisebbség közvetlenül - és ne elektorok útján - választhassa meg a Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális önigazgatás szervét. (MTI)

 

Dokumentum:

 

Közlemény

„Három napig magyar”

 

„Három napig magyar” – legtömörebben így lehet összefoglalni mindazt, ami az 1990. „Fekete Márciusa” miatt börtönbe zárt marosmenti cigányokkal történt. Ezt az életérzést Puczi Béla egykori elítélt fogalmazta meg egy vele készült interjú-kötetben, ezt idézte Budapesten Schmidt Mária főigazgató a Terror Háza és a Polgári Kultúráért Alapítvány által közösen alapított Petőfi Emléklap a Helytállásért díjátadóján 2010. március 11-én.

A megemlékezéssel egybekötött ünnepséget tízperces film vezette fel, amelyben megrázó képsorokkal idézték meg a húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen történteket, így a nagyszámú érdeklődő láthatta Sütő Andrást, amint megverve, fél szemét elveszítve is a szülőföldön való maradás mellett tesz hitet: „ha lehet”.

És hogy ne lehessen, ezért mindent megette az egykori Szekuritáté – jelentette ki Schmidt Mária történész, aki egyértelműsítette: a marosvásárhelyi pogrom-kísérlet a volt kommunista nómenklatúra hatalomátmentését és a titkosszolgálatok újjáalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Iliescu akkor ideiglenes államfő hathatós támogatását élvezte az akkoriban megalapított Vatra Românească „kulturális egyesület”, amely vehemens magyargyűlöletével tulajdonképpen az egész pogromot levezényelte.

A történészasszony emlékeztetett: 1989. karácsonyán magyarok és románok együtt döntötték meg a diktatúrát – 1990. márciusában viszont épp azért ugrasztották egymásnak az egymás mellett békésen élni kívánó nemzetiségeket, hogy ne tudjanak összefogni a bukott eszme kiszolgálói ellen. A Fekete Március eseménysorozata tulajdonképpen a dezinformálás, a figyelemelterelés eszköze volt.

Az akkor a magyarok mellett kiálló marosszentgyörgyi és Marosvásárhely környéki cigányok közül többeket súlyos börtönévekre ítéltek, míg a románok közül nem találtak bűnöst, hívta fel a figyelmet a Terror Háza vezetője – és közös szégyenünk, hogy húsz évig adósok maradtunk a köszönettel és az elismeréssel. Ők nagyon nagy árat fizettek hősiességükért – emlékeztetett Schmidt Mária. A Magyarországra menekült Puczi Béla például tíz évig várt, míg megkapta a menekültstátuszt (közben Franciaországot is megjárta, de onnan is visszatoloncolták), soha se munkát, se állampolgárságot nem kapott. „Van miért pironkodnunk” – fogalmazott.

Tőkés László volt királyhágómelléki püspök a babiloni fogságból hazatért zsidók építő munkájának példázatával vezette fel köszöntőjét.  1990. február 5-én a Nemzeti Megmentési Front még megkövette a kommunizmus bűnei miatt a kisebbségeket, és állásfoglalásában egyéni és kollektív jogokat ígértek – ehhez képest február végén Ion Iliescu már az erdélyi megyék „szeparatizmusáról”, tulajdonképpen a magyar revizionizmusról beszélt, mesterségesen szítva a magyarellenes hisztériát. És fél évszázad múltán az első szabad magyar nemzeti ünnepünk, 1990. március 15-e kiváló alkalmat szolgáltatott az erdélyi magyar közösségünk megalázására.

Az utódkommunisták az „oszd meg és uralkodj” elve alapján cselekedtek, mutatott rá az EP-képviselő: szembefordították egymással nem csupán a magyarokat és a románokat, hanem a különböző társadalmi osztályokat is: a bányászokat a bukarestiekkel, az egyszerű munkást az értelmiséggel, a forradalmárokból „lehuligánozták”.

A marosvásárhelyi szomorú emlékű események következtében  „újrakeresztelték” a Szekuritátét, mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, továbbá a pogromkísérlet és a bányászjárások egyenes folyományaként elmaradtak a felelősségre vonások: bár Dan Voinea katonai ügyész legutóbb a prágai nemzetközi kommunizmus-ellenes konferencián is kijelentette, hogy beazonosították mind a forradalom ideje alatt gyilkolókat, mind a későbbi események felelőseit, mai napig nem álltak bíróság elé. Jogőrzés helyett jogorzás törént, idézte az egykori temesvári lelkipásztor.

Tőkés László nagyon fájlalta, hogy az „áldozatból lett bűnös”. Azért csatlakozott Schmidt Mária kezdeményezéséhez, hogy talpára álljon a felfordult világ, hogy megtörténjen az elmaradt igazságtétel. Ugyanakkor – mint mondta – ő „is osztozik a szégyenben”, és elismerte, hogy ez csak szerény kezdete annak, amit megérdemelnek „cigány testvéreink”. Tőkés örömmel fogadta azt a hírt, hogy Bajnai Gordon is fogadta a kitüntetetteket és megígérte, „utánanéz a jóvátétel” lehetőségének.

Az EP-képviselő rámutatott, hogy az egykori közös fellépés jó példát mutat a cigánykérdés rendezésére a mának is. „Össze kell fognunk cigány testvéreinkkel” – mondta. Tőkés László abbéli fájdalmát is kifejezte, hogy a kommunizmus áldozatait még mindig alsóbbrendűnek tekintik a holokauszténál. „Rossz íze van a holokauszt tagadását tiltó törvény egyoldalúságának, a kommunizmus áldozataira is hasonlóan oda kell figyelnünk” – fogalmazott.

Végezetül a püspök a megemlékezések további állomásaira hívta fel a figyelmet: március 17-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben szerveznek konferenciát a „Fekete Március” tiszteletére, 19-én Marosvásárhelyen az Igazság Fáklyás Menetével emlékeznek, 20-án délelőtt nemzetközi konferencia keretében gondolkodnak magyarok, románok, illetve meghívott EP-képviselők a közös múltról és közös jövőről, míg délután a Vártemplomban Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagygyűlést tartanak.

Temetetlen holtak felett járunk – kezdte beszédét Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Kultúráért Alapítvány egyik alapítója. A politikus hiánypótlónak tartja a díjat, ugyanakkor elkésettnek is. Meggyalázták az emberi méltóságot akkor és azóta is – hívta fel a figyelmet. Felidézte Puczi Béla egy mondatát, mely szerint 3 napig volt csak magyar. Ez szívbemarkoló, a mi felelősségünk – fogalmazott.

Sok adósságunk van a múltból – jelentette ki Balog. Ki győzi ezeket kifizetni, „hol vannak a sok temetetlen holt eltemetői?” – tette fel a kérdést a politikus. Az állam feladata lenne? – vetette fel. Felszólította a mindenkori kormányt, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt adjon ezeknek az embereknek. Megígérte, hogy ezért ő személyesen is dolgozni fog. „De az igazi Magyarország mégiscsak a civil kurázsiból áll” – jelentette ki Balog Zoltán. Szerinte minden változás úgy kezdődik, hogy valakik döntenek, amihez pedig szív kell. 

Végre meg kell értetni, meg kell írni, hogy itt – a Kárpát-medencében és Magyarországon is – igenis van, volt békés egymás mellett élés – mondta. Balog szerint fontos, hogy ez minél világosabb legyen. Bár vannak, akik a gyűlöletből szeretnének erőt meríteni, ez csak erőszakot szülhet – figyelmeztetett a politikus. Mi azt mondjuk: „Ne féljetek, itt vagyunk” – fogalmazott.

Egymásra vagyunk ítélve – ezt mondja Balognak a cigányok 1990-es csatakiáltása. Racionálisan sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban élő 700-800 ezer cigányt, mert nélkülük nem fog menni. És nem elég a kormányok elszántsága, kell az emberek, a szív döntése is – fogalmazott Balog. Hangsúlyozta a megbékélés szükségességét, mert „megpróbálni csak ezt érdemes”.

A társ-díjalapító felszólalása után átadták a Petőfi Emléklapot a Helytállásért Lőrinczi Józsefnek, Sütő Józsefnek, Puczi Béla özvegyének és Szilágyi Józsefnek. Szilveszteri Kis Péter és Tóth Árpád, aki a letartóztatása és vallatása közben történ bántalmazásba halt bele 1991-ben, posztumusz részesültek elismerésben, az ő emléklapjaikat Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át.

Az eseményen felszólalt Kincses Előd, a Maros Megyei Megmentési Front alelnöke és Baricz Lajos atya is. Előbbi felidézte, hogy ő fogta vissza a Securitate emberei által mesterségesen feltüzelt székelyeket, hogy ne induljanak meg Marosvásárhely ellen.

Budapest, 2010. március 11.

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája /

Magyar Nemzet Online

 

Pozsony: Budapest szenteljen nagyobb figyelmet a szlovák nyelvnek

 

Szlovákiát nyugtalanítja, hogy Magyarország nem szentel megfelelő figyelmet a szlovák nemzeti kisebbség anyanyelve oktatásának, illetve használatának - közölte pénteken Pozsonyban Peter Stano külügyminisztériumi szóvivő. "Elvárjuk Budapesttől, hogy együttműködve az Európa Tanáccsal maximális igyekezetet fejtsen ki az testület ajánlásainak megvalósítása érdekében, megakadályozandó annak a kedvezőtlen helyzetnek az elmélyülését, amelyben a kisebbségi nyelvek vannak ma Magyarországon" - mondta a szóvivő. Stano az ET miniszteri bizottságának csütörtöki jelentésére reagált, amely kritikusan szólt a kisebbségi nyelvek helyzetéről Magyarországon. (MTI)

 

Egeresi: Kevesebb etnikai incidens

 

Vajdaságban az utóbbi hat évben tavaly volt a legkevesebb etnikai incidens, közölte csütörtökön sajtóértekezleten Egeresi Sándor (a képen), a Vajdasági Képviselőház elnöke. 
A tartományi biztonságügyi tanács ülése után elmondta, hogy a tartományban a biztonsági helyzet jóval kedvezőbb, merthogy csökkent a legsúlyosabb bűncselekmények száma.

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.