Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

[KIFO Hírlevél] V evf 315 szam

| 2018-12-09 | sz3rk |

 

 Kisebbségi Fórum – Temerin

 
KIFO HÍRLEVÉL V. évf. 315. szám
 
2018. december 6.
 
 
 
A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezet. A politikai életben felületet biztosít a nemzetben gondolkodó publicistáknak és serkenti a politikai véleményalkotás demokratikus formáit.
 
Az elmúlt több csaknem három évtizedben a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökeként tevékenykedtem. 2003-ban azért indítottam a Hírlevelet, hogy megfigyelőként is foglalkozhassam a Kárpát-medencében alakuló magyar-magyar viszonyokkal. A KIFO Hírlevél ötödik éve ugyanezt a célt szolgálja.
 
A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezeti módszerekkel, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) keretében arra törekszik, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
 
A 2018. évi országgyűlési választások meghozták a Fidesz-KDNP harmadik kétharmados győzelmét. Egyben az esélyt, hogy Orbán Viktor vezetésével Magyarország 2030-ig besorolhat az EU legsikeresebb öt tagja közé.
 
Újabban világossá válik, hogy középtávon reális esélye csak a területi elhatárolódást nem követelő személyi elvű autonómiának van. Elsősorban ezt érdemes szorgalmaznunk.
 
Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai során a Vajdaságban megvalósulhat a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren¬delkező magyar (perszonális) autonómia modellje. A Kárpát-medencében élő kisebbségi közösségeinken belüli többpárti demokrácia kibontakoztatásához pedig a magyarok számarányának megfelelő parlamenti képviseletre, szavatolt képviselői helyekre van szükség.
 
Ágoston András
 
 
 
Brüsszelben be akarják tiltani a magyar kormány kampányát
 
Brüsszelben be akarják tiltani a kormány kampányát, amelyben a bevándorlás következményeire hívja fel a figyelmet – jelentette ki a közösségi oldalon a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára
 
 
 
Dömötör Csaba arról számolt be, hogy megállították a plakátos autót, és arra kényszerítették a sofőrt, hogy szedje le a feliratot. Hozzátette: Guy Verhofstadt elmondhatta a véleményét, de nekünk meg akarják ezt tiltani. A kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar álláspont is megjelenjen.
 
Csütörtökön jelent meg a magyar kormány Facebook-oldalán egy videó, amelyben Dömötör Csaba nehezményezi, hogy brüsszeli rendőrök eltávolították egy teherautóról a magyar kormány megbízásából kint lévő feliratot.
 
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a plakátos kisteherautó Brüsszel utcáin járva a bevándorlás támogatásának következményeire hívta fel a figyelmet. „Guy Verhofstadt szerint nincs is bevándorlási válság, holott már több százan haltak meg terrortámadásokban szerte Európában” – hangsúlyozta.
 
Elmondása szerint belga rendőrök állították meg a kisteherautót, és úgy kényszerítették a sofőrt a plakát eltávolítására, hogy az intézkedésről felvétel sem készülhetett.
 
„Brüsszelben cenzúra van, és a kormány kampányát be akarják tiltani” – hangoztatta, majd elfogadhatatlannak nevezte Brüsszel reakcióját. A plakátos autó Dömötör szerint a véleménynyilvánítás jogszerű eszköze, és a kormány ragaszkodik hozzá, hogy a magyarok véleménye is megjelenjen a bevándorlás kérdését övező vitában. (hirado.hu)
 
 
 
Ágoston András:
 
Ez a gyűlölet
 
 
 
Voltaképpen nincs semmi új a nap alatt. Guy Verhofstadt és barátai, a brüsszeli bürokraták újfent bebizonyították mennyire gyűlölnek mindenkit, aki nekik ellenáll, s a tetejében még igaza is van. Ha egyszer valaki megírja a nyugati típusú demokrácia hanyatlásának történetét, nem tudja majd megkerülni a 2019. évi európai parlamenti választások kampányát, abban az Orbán-Verhofstadt vitát, s annak is a mozgóplakátok körül lejátszódott epizódját.
 
Melyben a magyar plakátokat a helyszínen úgy kellett leszedni, hogy az esetről még csak fotó sem készülhetett. Persze, előbb-utóbb kibukik a plakáttisztogatási művelet videója is, ebben a pillanatban mégis ez a nemlétező felvétel bizonyítja a cenzúra meglétét az EU székhelyén Brüsszelben. A 21. század első negyedében. Így vált december 6-a Brüsszelben a másság iránti gyűlölet szimbólumává. Jobban mondva, a plakátrombolás, csak a nemzeti alapú (magyar) politika iránti gyűlölet elleni türelmetlenség és kíméletlen harc bizonyítékává.
 
Sok brüsszelitánál a kapuzárási pánik jelei mutatkoznak. A balliberális oldalon mind többen szembesülnek a ténnyel, hogy kezdenek kifutni a számukra adatott időből, s egyben a történelemből is. A plakátos autó megjelenését Brüsszel utcáin, megcenzúrázását, s az ezzel járó szégyent többé már nem lehet meg nem történtté tenni.
 
S ez így van jól.
 
 
 
V4
 
Együtt erősek a V4 országai
 
A visegrádi csoport jelenti Európa jövőjét – mondta Orbán Viktor néhány napja egy cseh kereskedelmi televízióban
 
 
 
A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a V4-ek gazdasági növekedésének üteme kétszerese az uniós átlagnak. A V4-ek tehát komoly tényezővé váltak az EU-ban, amit a „régi” tagállamok nem mindig néznek jó szemmel.
 
 
 
Magyarország és Lengyelország a célkeresztben
 
A nyugati sajtó a V4-eken belül elkülöníti Magyarországot és Lengyelországot, ahol a napi politikai és gazdasági érdekeken túl erős az ideológiai kapcsolat is a két kormány között. Nem véletlenül áll ez a két kormány az Európai Unió támadásainak a célkeresztjében – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
 
Talán tudatosan is megpróbálják a politikusok és a médiaszereplők leválasztani Csehországot és Szlovákiát, ami „fals képet mutathat, hiszen a politikai hatalom ebben a két országban nem olyan erős, mint a másik kettőben” – hangsúlyozta.
 
Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök látogatása a két országban azért fontos, mert azt üzeni, hogy mindegyik ország ugyanolyan elkötelezett a V4-es együttműködés iránt, és ez nem csak a gazdaságról szól.
 
 
 
A V4 országai „felnőttek”
 
Rotyis Bálint, a Médianéző elemzője szerint a V4-országok között már csak a történelmi múltból adódóan is előfordultak komoly ellentétek. Miután felszabadultak a szovjet függés alól, együtt eldöntötték, hogy a kérdéseket megpróbálják kezelni, és közös erővel állnak át a piacgazdaságra, és lesznek részei az Európai Uniónak.
 
Magyarországon főleg 2010 után a kormány támogatásával azt a célt tűzték ki, hogy a V4-es országok képesek legyenek meghatározni a közös érdekeiket, céljaikat, és ezeket hallassák, végrehajtsák az unióban. Bele akartak szólni az EU jövőjébe, hogy azt ne csak Párizsban vagy Berlinben, hanem Közép-Európában is eldönthessék – folytatta.
 
Az idei budapesti konferencián kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben lefektették: a V4 elképzelése szerint a sikeres unió csakis erős nemzetállamokra épülhet – fogalmazott. Hangsúlyozta: ezt az identitást fel kell vállalni, és a nyugat-európai migrációs politikát el kell utasítani, a kohéziós források csökkentését pedig meg kell akadályozni. Látjuk, hogy ezek az országok félretették a korábbi vitáikat, és az EU-n belül egy gazdaságilag is megfogható közép-európai térség létrehozására törekednek – tette hozzá.
 
 
 
Újabb dudás a csárdában
 
Kovács István szerint a Magyarország és Lengyelország közötti jó kapcsolat nem az Orbán-kormánynál kezdődött. A két országot olyan szoros szálak kötik össze, ami példa nélküli. Nem találunk még két ilyen országot, amelynek soha nem volt konfliktusa egymással, viszont mindvégig baráti kapcsolatban álltak. Ez a viszony mindig is egyedülálló marad.
 
A V4 erejét ugyanakkor az adja, hogy Közép-Európa nagy részét lefedi. Ez a térség – akár munkaerőben, akár GDP-ben, akár az EP-képviselők számát nézve – meghatározó az unióban – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A régi tagállamok pedig tartanak ezektől az országoktól, mert megszokták, hogy az EU a saját projektjük, és profitálnak belőle, valamint a saját ideológiailag képükre formálhatják a többi országot – fogalmazott.
 
Hozzátette: nem titok, hogy a Benelux államok, valamint Franciaország és Németország sem nézi jó szemmel, hogy „van még egy dudás a csárdában”, és ha a V4-ek összeállnak, akkor meghatározó blokk lehet.
 
Láthattuk, hogy a 2015 óta a közgondolkodás központjában álló migráció kérdésében a V4-országok meg tudtak akadályozni több elhibázott lépést is. Lengyelország és Magyarország ellen jogállamisági eljárás zajlik, ez pedig nem másról szól, mint hogy Szlovákia és Csehország inkább a régi, nyugat-európai tagországok felé orientálódjon.
 
 
 
Kialakulóban van a V4-identitás
 
A V4-országok demokráciák, tehát ha valaki hatalomra szeretne kerülni, annak alkalmazkodnia kell az állampolgárok akaratához. A Nézőpont felmérése szerint az állampolgárok 86 százaléka ismeri a formációt, és kétharmaduk szerint a V4-ek együtt sokkal sikeresebben érvényesíthetik az érdekeiket, mint külön-külön. A lakosság 82 százaléka nem hagyná el az Európai Uniót, 77 százalékuk viszont elutasítja a kötelező menekültkvótát – ismertette Rotyis Bálint.
 
A V4-országokban közös alap kezd kialakulni, tanúi vagyunk a V4-identitás kialakulásának. Ez pedig jó katalizátora annak, hogy a gyakorlatban megvalósuló programok felgyorsuljanak, a kapcsolatok pedig tovább mélyüljenek.
 
 
 
Igenis lehetséges az együttműködés
 
A V4 kell, hogy legyen a térség szellemi-gazdasági motorja, de nem csak ez a négy állam. Példaként elhangzott, hogy az Európai Bizottság néhány éve megtámadott Magyarországon egy abortuszellenes kampányt, és mivel uniós pénzből finanszírozták, be kellett szüntetni. Egy nyugat-európai állampolgár nem értheti, hogy miért történt így, ugyanakkor a V4-országok állampolgárai vagy egy szerb állampolgár pontosan tudni fogja, hogy ez miért felháborító – mondta Kovács István.
 
Olyan történelmi feszültségek állnak fenn a régió országai között, amelyeken gyakorlatilag sosem lehet túllépni. Az viszont, hogy a világ nagy kérdéseiről ugyanazt gondoljuk, megmutatja, hogy van talaja az együttműködésnek – a V4-en túl is – folytatta.
 
Hangsúlyozta: ezzel az is értelmet nyer, hogy a magyar kormány miért állt a nyugat-balkáni integráció élére, és miért elemi érdeke Magyarországnak, hogy kelet felől minél több állam csatlakozzon az EU-hoz.
 
Kézenfekvő példa a migráció is, ahol nem a V4-ek és Európa többi része között, hanem Közép-Európa és a régebbi uniós tagállamok között feszül az ellentét – tette hozzá. (hirado.hu)
 
 
 
Erdély
 
 
 
A Kárpát-medencei kisebbségek helyzetével ismerkedett az ENSZ-megbízott
 
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja előadást tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a szervezet kisebbségiek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről
 
 
 
A kisebbségi jogok szakértője szerdán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári épületében szervezett konferencián tartott előadást az ENSZ kisebbségiek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről. A konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és erdélyi magyar közösségek politikai szervezeteinek a képviselői, valamint erdélyi magyar jogvédő szervezetek vezetői tartottak előadásokat.
 
 
 
Nem vizsgálja a kisebbségek helyzetét, csak a konferencián vesz részt
 
A rendezvény szünetében Fernand de Varennes az MTI kérdésére elmondta: nincs abban a helyzetben, hogy kommentálja a romániai vagy Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Nem a kisebbségi helyzetet kivizsgálni jött, hanem csupán egy konferencián vett részt.
 
Az ENSZ szakértője előadásában arról tájékoztatott, hogy prioritáslistáján az állampolgárság nélküli nemzeti kisebbségek, például a Baltikumban élő oroszok problémái, a kisebbségi nyelveken történő oktatás kérdései, a kisebbségellenes gyűlöletbeszéd, valamint a kisebbségi jogok védelmének konfliktusmegelőző jellege szerepel. Hozzátette: 2019-ben az ENSZ három konferenciát szervez a kisebbségek oktatáshoz fűződő nyelvi jogairól, amelyek egyikét Európában tartják, és arra a magyar kisebbségek képviselőit is várják.
 
 
 
A magyar kisebbségek képviselői is előadást tartottak
 
A kárpátaljai magyar közösségre nehezedő fokozódó nyomásról Csernicskó István, a vajdasági magyarok törvényben előírt, de nem mindig érvényesített jogairól Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a létező, de alkalmazhatatlan szlovákiai kisebbségi törvényről Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, a romániai hatóságoknak a magyarság nemzeti szimbólumai elleni fellépéséről Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke tartott előadást. A konferencia második felében megszólaló erdélyi jogvédők példákon keresztül mutatták be az erdélyi magyarok hátrányos helyzetét.
 
Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke az MTI-nek elmondta: talán első alkalommal lépnek ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből. Ezzel új lehetőségeket nyitnak, hiszen közvetlenül tájékoztathatják az ENSZ-t a helyzetükről.
 
Arra számítanak, hogy az ENSZ emberi jogi bizottságában, azok a felvetések is megjelennek majd, amelyek a mostani megbeszéléseken elhangzottak.
 
Fernand de Varennes a FUEN és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége szervezésében kedden érkezett Erdélybe háromnapos látogatásra. Kedd este a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, szerda reggel az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel találkozott, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták. A kisebbségügyi különmegbízott csütörtökön Marosvásárhelyen vesz részt az erdélyi magyar oktatás helyzetéről szervezett zárt körű szemináriumon. (hirado.hu)
 
 
 
Újabb zászlóvita Sepsiszentgyörgyön http://www.youtube.com/watch?v=D9_hHIDFc10
 
 
 
Eszterházy Akadémia
 
 
 
Új szellemi műhelyeket kell létrehozni a Kárpát-medencei magyar fiataloknak
 
Fontos, hogy a Kárpát-medencében új szellemi műhelyek jöjjenek létre a magyar fiataloknak, mert ők azok, akik majd a magyarság évszázadává teszik a 21. századot – jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkár a felvidéki Martoson.
 
 
 
Orbán Balázs a Martosi Közösségi Ház és az Esterházy Akadémia átadó ünnepségén mondott beszédében hangsúlyozta: a most felnövő nemzedéknek nagyon nagy szerepe van, mert rájuk vár feladat, hogy kigondolják, hogyan tudják a magyarság évszázadává tenni a 21. századot. Rámutatott: ezért van szükség olyan szellemi műhelyek létrehozására a Kárpát-medencében, mint a most átadott Esterházy Akadémia, amelyben közéletben aktív fiatalokat képeznek.
 
Kövér szerint baj lenne, ha a migránspártiak kerülnének többségbe
 
Optimista a jövő évi európai parlamenti választásokat illetően Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki szerint nagy baj lenne, ha valamilyen ok miatt mégis a migrációt támogató erők kerülnének többségbe.
 
Kövér László a Magyar Katolikus Rádióban szerdán arról is beszélt, hogy a héten várható döntés a Nagy Imre-szoborról, illetve arról, hogy 2018 legfontosabb történésének a választások megnyerését tartja, míg 2019 legjelentősebb eseménye az EP- és az önkormányzati választások lesznek.
 
Arról, hogy mi lenne, ha minden várakozással szemben a migrációt támogató erők kerülnének többségbe a jövő évi EP-választáson, azt mondta: röviden, nagy baj. Erre vonatkozóan B-terv nincs, szerinte reális az a feltételezés, hogy az a tendencia, ami egy-két éve elindult, kitart a jövő évi választásokig. Az emberek elég világosan látják most már Nyugat-Európában, hogy a saját politikai elitjük lebecsüli és semmibe veszi őket – mutatott rá.
 
A házelnök arra számít, hogy a választások után az EP új összetétellel kezdi meg működését, és az Európai Bizottság sokkal barátságosabb lesz Magyarország és azon értékek iránt, amelyeket képviselnek. Fordulatnak kell bekövetkeznie. Hozzátette: ezen fognak dolgozni.
 
 
 
Nyugat-Európában a demokrácia modellje válságban van
 
Kövér László úgy vélekedett, hogy Nyugat-Európában a demokrácia modellje válságban van, a hagyományos pártokhoz képest keresik az alternatívákat az emberek, ezt mutatják a választási eredmények is. Szerinte mára túlságosan összecsiszolódtak a szereplők, a jobb- és balközép a konszenzuskeresésben odajutott, hogy középen összefonódtak, lényegében eggyé váltak, miközben az élet termeli azokat a kérdéseket, amelyekre nem adnak választ, de az embereket nagyon is foglalkoztatják.
 
„Hülyeségeket beszélnek” és intellektuális alkalmatlanságról tesznek tanulságot – értékelte Kövér László azokat az időről időre megjelenő liberális véleményeket, miszerint Magyarországon nincs demokrácia. Megjegyezte: Magyarországon nagyobb mértékben érvényesül a sajtó színessége, a szólásszabadság, mint az úgymond remek demokráciákban.
 
Arra a felvetésre, nem érzi-e, hogy vannak esetek, amikor túltolják a biciklit, azt mondta: van amikor úgy érzi, de összességében nincs benne rossz érzés. Az a lényeg, hogy egy politikai mezsgye határvidékén tudjanak mozogni, és szerinte erről nem tértek le.
 
 
 
Megvan a bizalom a képviselőtársai iránt
 
Kérdésre válaszolva közölte: megszavazza a túlóra-számítás átalakításáról szóló törvényt. Megvan a bizalom a képviselőtársai iránt, és ha Kósa Lajos (Fidesz) azt mondja, ez egy jó törvény, ő látatlanban elhiszi – rögzítette. Az ellenzék részéről megint handa-bandázásról van szó, nincs semmilyen rabszolgatörvény, a munkaerő-piac rugalmasabbá tételét szolgálja az új jogszabály. Hangsúlyozta: a plusz 100 óra elrendeléséhez a munkavállaló írásos hozzájárulására lesz szükség.
 
A Nagy Imre-szobor sorsáról a héten várható a döntés – jelezte. A házelnök felidézte, hogy az első világháborút követő forradalmak áldozatainak a 1920-as években állítottak egy emlékművet, amit a kommunisták 1945 után eldózeroltak a Kossuth térről. Ők Nagy Imréről 1989-ben elmondták a véleményüket, az azóta nem változott, tisztelik azt a nemzeti mártírt, aki kommunista elveit is hajlandó volt feladni, és feláldozta magát a nemzete érdekében. Azt gondolják azonban, posztkommunista trükk volt, hogy éppen ide állították fel a Nagy Imre emlékművet.
 
A szobrot várhatóan átszállítják a Jászai Mari térre, ahol már van egy Bibó Istvánt, egy Kéthly Annát és Kovács Bélát ábrázoló emlékmű, és még hiányzik egy Barankovics-emlékmű, de lehet, nem egy szobrot kap a kereszténydemokrata politikus, hanem róla nevezhetik el a képviselői irodaházat. A Kossuth térnél pedig rekonstruálnák a régi emlékművet – ismertette az Országgyűlés elnöke.
 
 
 
Nemzetiségi politikai kérdésekre is kitért
 
A házelnök Ukrajnáról azt mondta: bonyolult történet, az állami hagyományai nem túl erősek, mélyek, és az államalkotó elitje sem rendelkezik mély politikai kultúrával, véleménye szerint kicsit szertelenek, nem tudják hol a határ.
 
Megjegyezte: nem lát lényeges különbséget az ukrán politikai szereplők között, így nem optimista a közelgő választások kapcsán sem. Azt ugyanakkor némi optimizmussal látja, hogy a kárpátaljai ukrán politikai elitnek vannak olyan józan képviselői, akik jelzik Kijev felé, hogy amit csinálnak, az Kárpátalja ukrán lakosságának is rossz.
 
Kitért arra is: Szlovákia esetében bár nem értenek mindenben egyet a nemzetiségi politika területén, de mostanra kialakult egyfajta érzékenység a szlovák politikai vezetőkben a közös ügyek iránt. Az irány – ahogy Szerbia esetében is – jó – állapította meg. Románia esetében kevéssé optimista, ebben a pillanatban nagyon nehéz belső helyzet áll fenn, a politikai elit bármelyik oldaláról előhúzhatják a magyar kártyát, amire felkészülten kell reagálni.
 
További felvetésre elmondta: az új házelnöki rezidenciára nem kíván beköltözni. Az azért készül, mert nem mindig lesz olyan házelnöke Magyarországnak, aki 22 kilométerre lakik az Országgyűléstől. A rádióinterjúban a házelnök arról is beszélt, a család adja a boldogságot, és ő maga abban a korban van, hogy joggal számít arra, unokával ajándékozzák meg a gyermekei, lelkileg felkészültnek tartja magát erre.
 
Az adventi időszakról azt mondta, nagyon fontos lenne mindenkinek, legyen év végén idő egy kis lazításra, hogy többet tudjanak a családjukkal foglalkozni, mérleget vonni. Erre sajnos neki megint nem nagyon lesz ideje – jegyezte meg.
 
A magyar kormány azért tartotta fontosnak támogatni az Esterházy Akadémia működését, mert az intézmény olyan tudást tud átadni a felvidéki magyar fiataloknak, amellyel felvértezve azok a helyi magyar közösség komoly és felelősségteljes képviselőivé válnak majd – fejtette ki Orbán Balázs.
 
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, aki ugyancsak részt vett az átadón, beszédében rámutatott: olyan kezdeményezésről van szó, amely a felvidéki magyar fiatalok jövőjének megteremtését, tudástáruk bővítését támogatja, s mint ilyen az MKP teljes támogatását élvezi. Kiemelte: a jövő generációké az a feladat, hogy biztosítsák a magyar közösség további megmaradását és fejlődését, és ehhez hozzájárulhat az Esterházy Akadémia is, ahol a közösség érdekét szolgáló maradandó értékek jönnek majd létre.
 
A most átadásra került Martosi Közösségi Ház és a már működő Esterházy Akadémia az első már elkészült elemei a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola nevet viselő komplexumnak, amely európai uniós forrásokból jön létre.
 
Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta: a komplexum 0 amelynek kialakításáról még 2016-ban született meg a döntés – egyes elemei folyamatosan készülnek el, a tervek között szerepel még mások mellett egy kalandpark, egy jurtamúzeum valamint több színpad megépítése is. A teljes komplexum uniós forrásból, 1,3 millió euróból jön létre a határon átívelő Interreg program keretében, a most átadott rész mintegy százezer euróból valósult meg. A komplexumban működő intézmények, így az Esterházy Akadémia működését a magyar állam támogatja (hirado.hu)
 
 
 
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.
 
 

kapu_files/file/2018/Fali/181208.doc