Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

variációk az AWACS gépekre

| 2010-03-19 | admin |

 

A kémrepülők miután az informatikai renszer is náluk van kényelmesen bevatkozhatnak a választási eredmények módosításába. Eddig ezt a Hercegprímás utcában csinálták, most biztonságosabb a levegőből. Izraelnek AWACS gépe is van.

Pintér Szemjon Mogilevics embere volt és kőkemény kommunista háttere van.

Csak a kézi egyeztetés, számlálás védheti ki a választási csalást, de ezek esetleg ha tüntetésekre kerül sor, képesek idegen hadsereget bevetni.

Erről lehet szó. 2006. okt. 23 újra itt van.

Rá kellene pár helyen kérdezni, hogy ezt hogyan képzelik el.

 

Izraeli kémrepülők Magyarország fölött

 

2010. március 18., csütörtök 08:01 | Frissítve: 47 perce

Két Gulfstream V típusú izraeli kémrepülőgép közelítette meg szerdán a Ferihegyi repülőteret, majd távoztak. Egyelőre nem világos, hogy mi járatban voltak. Az izraeli nagykövet szerint rutinfeladatot láttak el, máskor is történt már ilyen.

Két, első ránézésre civil küllemű izraeli felderítőgép repült át Magyarország fölött, írja a Magyar Nemzet csütörtöki száma [1] saját forrásra hivatkozva. Az izraeli légi- és űrerők (IASF) két gépe csütörtökön kétszer megközelítette a Ferihegyi repülőtér leszállópályáját Vecsés irányából, majd leszállás nélkül távozott, írja a lap.

A Magyarország légterét szerdán használó 4X679 és 4X676 polgári lajstromjelű, illetve Israeli Air Force 005 és Israeli Air Force 006 hívójelű gépek "védett járat" megjelöléssel szerepelnek az európai légiirányításban, derül ki a Magyar Nemzet vezércikkéből.

A nagykövet Izrael-ellenességről beszél

"Természetesen nem kémrepülők voltak" - jelentette ki Aliza Bin-Noun, izraeli nagykövet. A diplomata azt mondta, a két izraeli gép egy szokásos rutinfeladatot látott el, korábban is történt már ilyen. Az izraeli légierő gépei a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kaptak engedélyt a szokásos rutinfeladat végrehajtására. A gyakorlatnak megfelelően a magyar Külügyminisztériumot is bevonták a folyamatba, közölte a nagykövet. A rutingyakorlatban Budapest mellett a bulgáriai Várna is szerepelt.

Az MTI kérdésére, hogy pontosan milyen rutinfeladatot hajtottak végre a gépek szerdán Magyarországon, a nagykövet azt mondta: nem tudja megmondani a gyakorlat célját és pontos időpontját sem, mert nincs beavatva a részletekbe. A nagykövetség feladata mindössze az, hogy engedélyeket kérjen a hatóságoktól ilyen esetekben - tette hozzá.

Aliza Bin-Noun szerint nem véletlenül jelent meg a hír a csütörtöki Magyar Nemzetben, e mögött Izrael-ellenesség állhat.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság közleményben erősítette meg, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt. A gyakorlathoz szükséges kérelem időben érkezett meg a külügyminisztériumhoz.


Az iraeli légierő egyik Gulfstream V-ös gépe

Lehallgató képesség

A legiero.blog.hu szerint [2] az IASF-nak három ilyen Gulfstream V [3] típusú, speciális kialakítású, elektronikai felderítési feladatokra (SIGINT) használatos, Nahson Sávit (Úttörő Üstökös) kódnevű gépe van jelenleg. A blog információi szerint Törökországot, Bulgáriát és Romániát érintve repült be Magyarország fölé szerdán a háromból két gép. Az hogy merre távoztak a gépek, egyelőre nem tudni.

Az "elektronikus porszívónak" is nevezett, egy tankolással több mint tízezer kilométer megtételére képes, különleges felderítő gépek több száz kilométeres távolságból képesek lehallgatni minden elektromágneses sugárzást, legyen az mobiltelefon, wifi, rádió- vagy radarjel. A Magyar Nemzet szerint, ha párban repülnek - ahogy az szerdán is történt -, akkor a sugárforrások földrajzi helyzetének pontos meghatározása sem okoz ezeknek problémát.


Az egyik Úttörő Üstökös a földön

A repülésekről a lapnak Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője annyit mondott, hogy a gépek diplomáciai engedély birtokában voltak itt, de nem a HM illetékes az engedélyek kiadásában. A Külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa, Balogh Dénes pedig arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy a tárca csak közvetítő szerepet játszott az eljárásban, az a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légiközlekedési Igazgatóságának felelősségi körébe tartozik. Az NKH az írásban feltett kérdésekre lapzártáig nem válaszolt.


Gulfstream V

A legiero.blog.hu [4] kommentárja szerint "nyilvánvaló, hogy aki ilyen melóban van, annak csak akkor kenyere a nyilvánosság, ha azt maga keresi. Fényes nappal, relatíve jó időben Vecsés fölött, touch and go Budapest nemzetközi repülőterérén - na ez nem jellemző a SIGINT-közösségek alapvetően "alacsony profilú" működésére. Kivéve, ha a feladtuk része volt a láthatóság is."

Tájékoztatást kérnek

Azonnali tájékoztatást kért a kormányfő az illetékes miniszterektől a kémrepülőgépekkel kapcsolatban, közölte a kormányszóvivő csütörtökön az MTI-vel. Szollár Domokos elmondta: a külügy-, a honvédelmi és a közlekedési minisztertől vár választ Bajnai Gordon. Bővebb információt csak a tájékoztatás utánra ígért a kormányszóvivő.

"A Fidesz a közvélemény azonnali, világos és egyértelmű tájékoztatását követeli a kormánytól az izraeli kémrepülőgépek Magyarország feletti repülésének ügyében" - közölte csütörtökön Kontrát Károly, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A politikus közleményében hangsúlyozza: elfogadhatatlannak tartják, hogy "egy ilyen ügyben a kormány titkolózik, a hatóságok és a minisztériumok pedig egymásra mutogatnak".

A HM nem tudott a "diplomáciai"  berepülésről

Előzetesen semmilyen információja nem volt a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) az izraeli katonai gépek érkezésével kapcsolatban; Szekeres Imre vizsgálatra kérte a kormányfőt, közölte a HM szóvivője csütörtök délelőtt. Bocskai István elmondta: a miniszter annak érdekében kezdeményezi a vizsgálatot, hogy kiderüljön, miként kaphattak diplomáciai engedélyt azok az izraeli katonai repülőgépek, amelyek szerdán "megközelítési és átrepülési" feladatokat hajtottak végre a ferihegyi repülőtéren.

A vizsgálatra azért is szükség van - mondta a szóvivő -, mert a honvédelmi tárcának előzetesen semmilyen információja nem volt a gépek érkezésével és azok típusával kapcsolatban.

Az MTI megkeresésére a Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a tárca csak "postásként" vett részt ebben az ügyben. "Csak közvetítő szerepet játszik a Külügyminisztérium" - hangsúlyozta Mátrai Zsuzsanna. A Nemzeti Közlekedési Hatóság megerősítette, hogy ők adták ki az engedélyt az izraeli gépeknek. "Az izraeli repülőgépek számára előzetes külügyi egyeztetést követően a légiközlekedési törvény alapján került az átrepülési engedély kiadásra" - írta egymondatos válaszában Szabó Aliz, az NKH kommunikációs referense. A hatóság levelében nem válaszolt arra a kérdésére, hogy pontosan milyen célból érkeztek a gépek, milyen típusú repülőkről van szó, honnan jöttek és hova tartottak, leszálltak-e Magyarországon és szállítottak-e utasokat.

 

----------

Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztője

KERÜLŐ UTAKON

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 6 órája
Szerző: Vitéz F. Ibolya


Adóellenőrzés elől menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-től, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el. Az állítólagos vevő, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi.


 Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentő SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyűlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán előfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülről hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben működő hálózatok programjait az üzemeltető jelszavakkal, tűzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplő marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenőrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerződni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendő munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyűlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fővárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenőrzésről előre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil előtti tulajdonos-ügyvezetőt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása előtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetője.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstőkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fő tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közművezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az időszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékből törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetője szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésről a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendű állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintő programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítőben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetően 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendeléséből pedig 40 százalék volt az előzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fő tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, működtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbről azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA