Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezet

| 2019-03-07 | sz3rk |

 

 A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezet. A politikai életben felületet biztosít a nemzetben gondolkodó publicistáknak és serkenti a politikai véleményalkotás demokratikus formáit.

Az elmúlt több csaknem három évtizedben a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökeként tevékenykedtem. 2003-ban azért indítottam a Hírlevelet, hogy megfigyelőként is foglalkozhassam a Kárpát-medencében alakuló magyar-magyar viszonyokkal. A KIFO Hírlevél ötödik éve ugyanezt a célt szolgálja.
A Kisebbségi Fórum (KIFO) civilszervezeti módszerekkel, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) keretében arra törekszik, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak. 
A 2018. évi országgyűlési választások meghozták a Fidesz-KDNP harmadik kétharmados győzelmét. Egyben az esélyt, hogy Orbán Viktor vezetésével Magyarország 2030-ig besorolhat az EU legsikeresebb öt tagja közé.
Ehhez azonban a többi nemzetállami politikát folytató tagállammal együtt meg kell nyerni a bevándorláspárti balliberális erőkkel vívott kemény küzdelmet.
Látnunk kell, hogy középtávon reális esélye csak a területi elhatárolódást nem követelő személyi elvű autonómiának van. Elsősorban ezt érdemes szorgalmaznunk. 
Ágoston András
 
A kommunizmus áldozataira emlékezünk
Hétfőn lesz a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy február 25-e minden évben emléknap legyen. Kutatók szerint Közép-Európában elérheti az egymilliót a kommunizmus áldozatainak száma, és rengetegen voltak olyanok, akiket a diktatúra életben hagyott, de testileg, lelkileg megnyomorított.
 
Gyalogos menetoszlopokban hajtották a férfiakat a szovjet kényszermunkatáborokba, ahonnan sokan már sosem tértek haza. A táborokban uralkodó zord körülmények, az embertelen munka, az őrszemélyzet brutalitása, az éhínség és a betegségek, valamint a szélsőséges időjárás miatt a legyengült foglyok tömegesen haltak meg.
A kommunista diktatúráknak világszerte több mint százmillióan estek áldozatául. Jóval magasabbra tehető azonban azoknak a száma, akiket a rendszer hétköznapi valósága nyomorított meg, mivel a kommunizmus áldozata volt az is, akit vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak.
A kommunista diktatúra kiépítésében mérföldkő volt, amikor 1947. február 25-én mondvacsinált indokkal elrabolták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Kovács Béla jogellenes fogva tartása egyértelművé tette, hogy a Magyar Kommunista Párt hadjáratot indított ellenfeleivel szemben és megkezdődött a proletárdiktatúra kiépítése, amelynek csak az 1990-es rendszerváltás vetett véget.
A magyar Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Hétfőn országszerte lesznek megemlékezések, Budapesten a Terror Háza Múzeumban 15 órakor kezdődik az ünnepség. A Hősök falánál gyertyagyújtással róhatják le tiszteletüket a megemlékezők. A múzeum pedig egész nap ingyenesen látogatható, ahol rendkívüli történelemórákat, valamint csoportos tárlatvezetéseket is tartanak.
 
Ágoston András:
Konfrontáció a javából
 
Magyarország, a V4-ek, Ausztria és Olaszország egyre élesebben konfrontálódnak Brüsszellel illetve az Európai Unió (EU) tagállamaival. Mert nem akarnak bevándorló országgá válni. 
Ha csak a második világháború utáni időszakot vesszük figyelembe, voltak ennél keményebb összeütközéseket is, de senki sem lehet biztos benne, hogy ez a szembenállás egy pillanatban nem kerül közel a töréshez.  
Mert a tét itt is nagy, nemzetközi jelentőségű. Továbbá, a vita tárgya a migráció iránti viszony az alapokig hatoló ellentéteket vált ki. De, a legfontosabb törésvonal a nagyok vezette föderáció és a nemzetállami szuverenitás között húzódik, veszélyeztetve egyben a kisebb nemzetek létét is.
Ne kerteljünk, hasonló zsarolás, nyílt fenyegetés Közép-Kelet Európa nemzetei ellen csak a nagy háborúk idején zajlott. Legutóbb Tito Jugoszláviájának felbomlásakor 1990-ben.
Vannak azonban jelei annak is, hogy a nagy csinnadrattának nagyobb a füstje, mint a lángja. Fél aki támad. Három oka is van rá. A legfontosabb: a volt gyarmattartók sem biztosak benne, hogy nem nagy fába vágták-e a fejszét? Nem túl veszélyes-e ennyire akadálymentesíteni az iszlám hódítók előrenyomulását? Nem veszélyeztet-e ez a helyzet máris ellenőrizhetetlen felfordulással? Hiszen a migránsok, amint egy kicsit több van belőlük egy helyen, integráció helyett rögtön rárontanak a befogadó társadalomra. 
Másodszor, a nyugati országokban működő migránsbarát balliberális erők szembesülnek a saját tehetetlenségükkel. Képtelenek megvédeni az EU határait. Már pedig politikai tekintélyük csak a vélt, vagy valós hatalmi monopolon alapul. Ami mára egyre kevésbé hatékony.
Harmadszor, az elbizonytalanodó nyugati társadalmak vezetői nem tudják, mennyire lehet sikeres a hiányzó munkaerő, ilyen formában, a szerkezetük megbontásával járó pótlása. Hiányzik a vízió, amely hosszú évszázadokon át a világot behálózó gazdasági és politikai dominanciát biztosította számukra.
S akkor itt van még az erkölcsi tényező: a gyarmattartók és a többiek közötti különbség. Milyen alapon kívánja az EU kemény magja rátukmálni a szolidaritást, a kötelező migránselosztási kvótákat a többiekre? Különösen így, amikor azok a könnyebb és jobb élet reményében éppenséggel nem Közép-Kelet-Európába törekednek, hanem az Unió belseje felé. Ahol nem annyira ingyen kosztra várnak, de társadalmi szervezettségükből kifolyólag kinyúlnak a politikai hatalom felé is.
Miközben az EU komplett vezetősége lármázva, hadonászva rohan a vesztébe, a szerencsére egyre erősebb ellenállást csak Magyarország és a hasonló politikai törekvésű néhány állam vezetői tanúsítanak. Az európai parlamenti választásoknak azért van olyan jelentősége, mert igaza tudatában a rebellis kisebbség még nem biztos, hogy a nagyok akaratával szemben képes lenne megvédeni Európát. Ehhez most igazán nagy szükség lesz a szavazatokra is. Az európai polgárokat kell meggyőzni arról, hogy nincs minden veszve, nem oda Buda!
Igazsággal a zászlónkon, fel tehát a választásokra.
 
Sarm-es-Sejk
 
Orbán Viktor: A mai migrációs feszültségek okai erősödni fognak
A mai migrációs feszültségek okai erősödni fognak, a kérdés, hogy elszenvedői vagy irányítói akarunk-e lenni ezeknek a folyamatoknak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és az Arab Liga első alkalommal megrendezett csúcstalálkozóján, hétfőn Egyiptomban
 
Orbán Viktor a megrendezett tanácskozáson elmondta, a tapasztalat az, hogy a kölcsönös tisztelet alapján kell eljárni, a különböző népek kulturális, vallási és politikai hagyományait tiszteletben kell tartani. Mint mondta, a másik tapasztalat az, hogy a demográfia erejét nem szabad alábecsülni.
A migráció alapját adó demográfiai tendenciák folytatódni fognak, az arab világ 2015-höz képest 2030-ra népességében 30 százalékkal nő majd, és az arab világ népessége meghaladja az Európai Unió népességét úgy, hogy mi Európában ráadásul csökkenünk – közölte. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a mai migrációs feszültségek okai erősödni fognak – fejtette ki. Hozzátette: a kérdés az, hogy elszenvedői vagy irányítói akarunk-e lenni ezeknek a folyamatoknak.
A miniszterelnök beszédében kiemelte: azt tapasztalja, az embercsempészek, a terrorszervezetek, az illegitim erőcsoportok, az ngo-k, a pénzügyi spekulánsok és a média erős befolyást gyakorol a migrációs politikára és ezen keresztül az európai-arab kapcsolatokra is.
„Mi azt szeretnénk, hogy a jövőben a legitim politikai vezetők közösen szabjanak irányt az eseményeknek, ezért a mai közös deklarációnk rendkívül értékes” – szögezte le a miniszterelnök.
Megjegyezte: a magyar politika kiindulópontja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell szétosztani.
Magyarország tízmilliós ország, tudjuk, mekkora a befolyásunk és azt is, hol a helyünk, ezért az erőnknek megfelelő külpolitikát folytatunk: támogatjuk, hogy az Európai Unió a regionális válságok kezelésében és a válságtérségek fejlesztésében vállaljon több szerepet – hangsúlyozta. Hozzátette: szeretnék, ha nem ideológiai alapon adnák a támogatást, hanem a stabilitást teremteni képes erőket és vezetőket támogatnák mindenhol.
A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország erején felül vesz részt a nemzetközi missziókban, Libanonban, Irakban, Líbiában és a Száhel-övezetben. A visegrádi négy ország közösen nyújt pénzügyi támogatást Líbiának határvédelemre, Magyarország része a V4-ek és Németország közös projektjének, amelyet Marokkó számára kínálnak fel.
Emellett Magyarország évi 1400 állami ösztöndíjat ad az Arab Liga országaiból érkező fiataloknak, és ebben az évben 2300 állami ösztöndíjas diák tanul az ezekből az országokból Magyarországon. Reméljük, ők hazatérnek és segíteni fogják hazájukat – jegyezte meg.
A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott azoknak az arab vezetőknek, akik védelmet nyújtanak országukban és a térségben az üldöztetésnek kitett keresztény közösségeknek, és kérte őket, folytassák politikájukat.
Az Európai Unió és az Arab Liga első alkalommal megrendezett csúcstalálkozóján huszonnégy uniós állam-, illetve kormányfő vesz részt, továbbá Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A vasárnap és hétfőn zajló egyeztetéseknek a biztonság, a migráció és a gazdasági fejlődés lesz fő témája. (hirado.hu)
 
Sarm-es-Sejk
 
Merkel politikai változásokat sürget Szíriában
Angela Merkel német kancellár felszólította az arab vezetőket az Arab Liga és az Európai Unió hétfői egyiptomi csúcstalálkozóján, hogy támogassák a politikai változás folyamatát Szíriában az országból elmenekült mintegy 6 millió ember hazatérésének az érdekében
 
A kancellár a sarm-es-sejki csúcsértekezleten elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az uniós és az arab országok vezetőinek közösen kell biztosítaniuk az új szíriai alkotmány létrehozásához vezető folyamatot. Leszögezte: minél hamarabb meg kell kezdeni a megbeszéléseket Szíria jövőjéről, és ezekbe az összes érdekelt felet be kell vonni.
A tervezett lépéseket különösen fontosnak nevezte a menekültek hazatérése érdekében.
Nyilatkozatában a kancellár kitért az emberi jogokra is, leszögezve, az arab országoknak erős civil társadalomra van szükségük, ahol az állampolgárok jogait tiszteletben tartják.
Az Európai Unió és az Arab Liga első csúcstalálkozójának a témája a biztonság, a migráció és a gazdasági fejlődés. A kétnapos tanácskozáson huszonnégy uniós állam-, illetve kormányfő vesz részt, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, továbbá Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A tárgyalások az új szíriai alkotmányt kidolgozó testület létrehozásáról már korábban megkezdődtek a sokszereplős polgárháború felei között, az egyes frakciókat támogató nagyhatalmak bevonásával. Az alkotmányozó bizottságnak kulcsszerepe lenne egy új alaptörvény kidolgozásában, a következő választások megtartásában és a polgárháború lezárásában.
A 2011 óta zajló szíriai konfliktusban – a sajtóban rendszeresen szereplő adatok szerint – több mint 360 ezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá. (hirado.hu)
 
Németország
 
A CDU kiállást vár Orbán Viktortól a Néppárt értékei mellett
Egyértelműen el kell köteleződnie az Európai Néppárt (EPP) értékei mellett Orbán Viktor magyar kormányfőnek és az EPP-hez tartozó pártjának, a Fidesznek – mondta hétfőn Berlinben Paul Ziemiak, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára
 
A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder tartományi kormányfő Münchenben kifejtette: a CSU szerint az EPP-nek tárgyalnia kell a Fidesszel folytatott együttműködés jövőjéről.
Paul Ziemiak és Markus Söder egyaránt kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy az EPP-nek ki kell-e zárnia tagjai közül a Fideszt a migrációval foglalkozó magyar kormányzati kampány miatt.
 
A CDU elhatárolódik a magyar kormányzati kampánytól
A CDU főtitkára a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a testület „elítéli a kampányt és elhatárolódik tőle”. Mint mondta, a kampány „semmilyen formában nem felel meg álláspontunknak és politikai stílusunknak, az EPP értékeiről nem is beszélve”.
Hozzátette: a CDU és a CSU szövetsége „strukturált párbeszédet” folytat a Fidesszel, amelynek során szóvá teszik a kampány ügyét.
A közelgő európai parlamenti (EP-) választásra utalva aláhúzta, hogy az „EU intézményei ellen is” irányuló kampány alapján a CDU elnöksége megállapította: “így nem működhet a közös választási küzdelem és a közös munka”.
 
Söder szerint az ügyet meg kell tárgyalni
Markus Söder a CSU elnökségi ülése után tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: „ilyen kampányokat mi nem tudunk támogatni”, és a magyar fél által választott út „nem az az út, amelyen mi járunk”.
Az ügyet meg kell tárgyalni az EPP keretein belül – tette hozzá Markus Söder, aláhúzva: „azt akarjuk, hogy mindnyájan együtt maradjunk, de azt is világossá kell tenni, hogy miről van szó, jelesül arról, hogy a politikai közepet képviseljük, és ilyen utakat nem akarunk támogatni”.
Elmondta: „jelzést kell adni arról, hogy mit lehet, és mit nem lehet, ezt megtettük, és reméljük, hogy ez a jelzés meg is érkezik”, ezért az EPP következő gyűlésén „beszélni kell arról, hogy hogyan tovább”.
Hozzátette, hogy álláspontjukat a kétoldalú kapcsolatok keretében is ismertették a magyar féllel. (hirado.hu)
 
Genf
 
Szijjártó: Aki a migrációt támogatja, elképesztő veszélyt hoz Európára
Ha az ENSZ nem adja fel jelenlegi, teljesen elfogult migrációpárti álláspontját, akkor rendkívül komoly veszélyt hozhat Európára a következő hónapokban – mondta Szijjártó Péter hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, valamint az ENSZ Leszerelési Értekezletén
 
A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta: felszólalásaiban kifejtette, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezetet a korábban általa elfoglalt területek 98 százalékáról ki tudta szorítani az ellene létrejött globális koalíció, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Ez azonban nem jelenti az Iszlám Állam végét – folytatta Szijjártó Péter, utalva arra: a terrorszervezet teljesen új stratégiára tért át, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy megpróbálja visszaküldeni a korábban hozzá csatlakozott zsoldos terroristákat azokba az országokba, ahonnan érkeztek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy mintegy ötezren harcoltak az IÁ oldalán olyanok, akik EU-tagállamok polgárai, és ők most megkezdték a visszatérési kísérleteket. Erre enged következtetni az a tény is, hogy az utóbbi hetekben mind Boszniában, mind Macedóniában többször is elfogtak IÁ-hoz tartozó személyeket. Az is világosan látszik, hogy a zsoldos terroristák visszatérésének útvonala a Nyugat-Balkánon át vezet, ezért rendkívül fontos, hogy a nyugat-balkáni és a közép-európai országok továbbra is minden erejükkel megvédjék határaikat. Ha ez nem így történik, akkor megnyílhat az út a zsoldos terroristák visszatérése előtt – mondta.
Szijjártó Péter felszólalásaiban mindkét fórumon nyomatékkal hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek haladéktalanul fel kellene hagynia migrációt támogató álláspontjával, mert ettől kezdve minden egyes újabb migránshullám meg fogja könnyíteni a zsoldos terroristák visszatérését Európába. Ráadásul ezek a terroristák hozzáférhettek olyan fegyverekhez, amelyek alkalmasak nagy mértékű pusztításra, és ezek becsempészését is megkísérlik. Hozzátette: ezért is fontos, hogy a leszerelési konferencia sikerrel járjon, hogy a fegyverzetek leszerelése ellenőrzött módon nagyobb lendületet kapjon, megakadályozva, hogy terroristák kezébe kerüljenek.
A miniszter felszólította az ENSZ-t, hogy változtasson migrációs álláspontján.
„Mostantól, aki a migrációt támogatja és újabb migrációs hullámok elindulásához járul hozzá, az gyakorlatilag elképesztő veszélyt hoz Európára a zsoldos terroristák meginduló visszatérési kísérletei miatt” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. (hirado.hu)
 
Bosznia
 
Több dzsihadista harcos is hazatért Boszniába
Időzített bombának nevezte az osztrák belügyminiszter azokat a nyugat-európai állampolgárokat, akik évekkel ezelőtt a közel-keletre mentek a dzsihadisták oldalán harcolni, most azonban hazatérnének – hangzott el az M1 Híradójában.
 
 Herbert Kickl szerint sokkal előbbre való a lakosság biztonsága, mint a szélsőségeseknek az állampolgársághoz fűződő jogai. Több uniós országban ugyanis éppen erre hivatkozva nem tagadják meg a beutazást tőlük. Közben kiderült, Németországban tavaly a kitoloncolások felét nem lehetett végrehajtani, mert nem működtek együtt a migránsok.
 
Seehofer egyeztetett Merkellel
Az elrendelt kitoloncolások több mint fele meghiúsult tavaly Németországban – erről írt a német sajtó vasárnap. 2018-ban 57 ezer migránst kellett volna kitoloncolni az országból, azonban csak alig több int 26 ezret sikerült.
Az adatok szerint hétezer esetben a kitoloncolás napján derült ki, hogy nem végrehajtható a határozat, mert a bevándorlónak hiányoznak a papírjai, beteg lett, vagy csak egész egyszerűen nem találják. A lap külön kiemeli, hogy több mint 3200 esetben a migráns ellenállt, ezért nem toloncolták ki.
Ez elfogadhatatlan – így kommentálta a helyzetet a német belügyminiszter. Horst Seehofer már egyeztetett Angela Merkel kancellárral, és hamarosan, a tervek szerint még áprilisban a szövetségi parlament elé terjeszti új törvényjavaslatát, amely főleg szigorításokat tartalmaz.
Például akiknek a kitoloncolását elrendelték, azonnal kiutasítási őrizetbe kerülnének. Mivel azonban jelenleg alig 400 ilyen célú férőhely van egész Németországban, Seehofer akár a hagyományos börtönök szabad férőhelyeit is bevonná a rendszerbe. Főleg, ha a bűnelkövető kitoloncolásáról van szó.
Seehofer javaslata szerint sokkal több jogot és eszközt kell adni a rendőröknek is, mert mint fogalmazott, nem csak a jogi kereteket kell megteremteni, de azokat végre is kell tudni hajtania az államnak.
 
Elkéstek a döntéssel
Jó az irány, de elkésett a döntéssel a német kormány – ezt mondta az M1-en Nográdi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a kitoloncolások üteme szinte képtelen lépést tartani a beérkezőkkel, vagy már az országba beengedett százezrek vagy milliók jelentette problémákkal – közölte az M1.
Közben újabb migrációs front nyílt Európában. Miután a terrorellenes nemzetközi koalíció megsemmisítő vereséget mért az Iszlám Államra a Közel-Keleten, sorra indulnának haza azok a dzsihadisták, akik néhány éve nyugat-európai országokból utaztak a térségbe a szélsőségesek oldalán harcolni. És nem csak férfiak, nők is.
Ne engedjünk be országainkba időzített bombákat – ezt az osztrák belügyminiszter mondta a Kronen Zeitungnak. Herbert Kickl szerint ezek az emberek nem javultak meg, nem változtak a nézeteik, csak otthon most jobb lenne nekik. Mint fogalmazott, most ismét élnének azon országok jóléti rendszereivel, amelyek elpusztítására felesküdtek. Kickl szerint a nők sem kivételek, mert – mint mondta – az iszlamisták nem tudtak volna fejeket levágni, ha otthon nem főzött volna nekik valaki.
Az osztrák belügyminiszter éppen ezért azt javasolja, hogy az Európai Unió az ENSZ segítségével a közel-keleti régióban állítson fel az Iszlám Állam európai zsoldosainak ügyében eljáró különbíróságokat. Így biztosítani lehetne az uniós jog érvényesülését, vagyis például senki esetében nem születne halálbüntetés.
Több európai ország azonban már most jelezte, hogy nincs lehetőségük arra, hogy állampolgáraiktól megtagadják a beutazást. Ezek közé tartozik Finnország, Dánia, Svédország, és most már Bosznia-Hercegovina is. Dragan Mektic védelmi miniszter vasárnap egy horvát napilapnak azt nyilatkozta, hogy hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.
A bosnyák kormány jelenleg 300 olyan boszniai állampolgárról tud, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, közülük ötvenen már vissza is tértek hazájukba – hangzott el az M1-en.
 
Vajdaság
 
Vajdasági magyar intézményeket támogat a magyar kormány
A nemzeti jelentőségű vajdasági magyar intézmények programjaira és a megkezdett beruházások finanszírozására az idén 1 milliárd 620 millió forintot kell biztosítani
 
A kárpátaljai magyar bázisiskolák fejlesztési programja, valamint a nemzeti jelentőségű vajdasági magyar intézmények programjai és megkezdett beruházásai megvalósításához szükséges forrás biztosításáról döntött a magyar kormány. Az ezekről szóló kormányhatározatok a Magyar Közlöny hétfői számában jelentek meg. 
A kárpátaljai magyar bázisiskolák fejlesztési programjával kapcsolatos határozatban rögzítették: a kormány egyetért, hogy kiemelten fontos a kárpátaljai magyar nyelvű intézményes oktatási rendszer megőrzése, ezáltal a magyar anyanyelvi oktatás biztosítása Kárpátalján.
Ennek érdekében a miniszterelnök általános helyettesének kell gondoskodnia a feladatok megvalósításáról, amelyekre az idén 3 milliárd 560 millió forintot, jövőre 3 milliárd 510 millió forintot, 2021-ben 3 milliárd 15 millió forintot kell biztosítani a költségvetésben - áll a kormányhatározatban.
A nemzeti jelentőségű vajdasági magyar intézmények programjaira és a megkezdett beruházások finanszírozására az idén 1 milliárd 620 millió forintot kell biztosítani. Jövő évtől pedig beépülő jelleggel 360 millió forintos forrásnak kell rendelkezésre állni a költségvetésben. (pannonrtv.com)
 
CDU
 
Megfosztaná német útlevelüktől a kettős állampolgárságú dzsihadistákat a CDU
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kormánypárt megfosztaná német állampolgárságuktól az Iszlám Állam terrorszervezet azon tagjait, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek
 
Paul Ziemiak, a CDU főtitkára a párt testületeinek hétfői ülését követően azt mondta, hogy a koalíciós szerződés tartalmaz egy erre vonatkozó megállapodást.
Mint mondta, a CDU elvárja a koalíciós partner szociáldemokraták igazságügyi miniszterétől, Katarina Barleytől, hogy a lehető leghamarább megteremtse annak jogi alapját, hogy a kettős állampolgár dzsihadistákat megfoszthassák német állampolgárságuktól.
Ziemiak szerint az igazságügyi miniszter már hónapok óta hanyagol egy erre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a CDU vezette német belügyminisztérium terjesztett elő. Szerinte ezeknek az embereknek a visszatérése nemzetbiztonsági kérdés Németország számára.
A kettős állampolgárok azonban csak mintegy harmadát teszik ki azoknak a németeknek, akik Irakban vagy Szíriában csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Ziemiak ugyanakkor azt is mondta, hogy a német alkotmány értelmében vissza kell fogadni azokat az iszlamistákat, akik csak német állampolgársággal rendelkeznek.
Donald Trump amerikai elnök február 16-i Twitter-üzenetében azt írta, hogy az Egyesült Államok támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet kezére került szélsőségeseket elengedik, ha származási országuk nem fogadja vissza őket.
Trump egyben felszólította Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és más európai szövetségeseit, hogy fogadják vissza és állítsák bíróság elé azt a több mint 800 dzsihadistát, akiket Szíriában fogtak el.
A német hatóságok adatai szerint 2013 óta több mint ezer ember utazott Németországból a szíriai és az iraki háborús övezetekbe, nagyjából egyharmaduk már visszatért Németországba. (origo.hu)
 
Soros-követők
 
Leszámolás: albán maffiózók közé küldik a jobboldali politikusokat Macedóniában
A legdurvább macedón börtönbe küldtek a hatóságok két minisztert, akiket végül az ott raboskodó maffiatagok megfenyegettek, majd meg is vertek
 
Késő estig bent voltak a macedón parlamentben a képviselők, akik arról szavaztak, megvonják-e mentelmi a jogát a volt házelnöknek, Trajko Veljanovskinak. A képviselők végül kis többséggel úgy határoztak, hogy nem vonják meg a politikus mentelmi jogát. Ez azért is fontos, mert a macedón rendőrség terrorizmus vádjával múlt szerdán őrizetbe vette a politikust, ám e döntés értelmében nem hurcolhatják bíróság elé. A macedón lapok megjegyzik, hogy a támadás mögött Soros György helytartója, Zoran Zaev miniszterelnök áll, akinek elsődleges célja, hogy a korábbi jobboldali kormány tagjait bármi áron eltávolítsa a közéletből. 
Veljanovski azonban a parlamenti szavazás ellenére sem nyugodhat meg, ugyanis hétfőn este ismét szavazást tartanak a szkopjei parlamentben. Amennyiben mégis rácsok mögé kerül a politikus, azzal ő lesz a nyolcadik ellenzéki, jobboldali képviselő, akit Zaevék félreállítanak. Veljanovskit azzal vádolják, hogy ő is részt vett a két évvel ezelőtti eseményekben, mikor megunták a macedónok Soros befolyását, ezért betörtek a parlamentbe. 
Terrorizmus vádjával Veljanovskin kívül még Mile Janakieski és Spiro Ristovski korábbi minisztereket akarja rácsok mögött tudni Zaev
Őket a múlt héten vették őrizetbe és Macedónia legkegyetlenebb börtönébe, a Shutkába szállították őket. Sajtóbeszámolók szerint a két korábbi vezető politikust azóta több támadás is érte a rácsok mögött. Egy cellába kerültek ugyanis azon albán terrorcsoport tagjaival, akik négy éve egy kumanovói merényletben nyolc macedón rendőrt gyilkoltak meg. 
Ezt a börtönt mi irányítjuk. Nekünk az SDSM-DUI (a korábbi jobboldali, bevándorlásellenes macedón kormánykoalíció – a szerk.) nem parancsol itt bent" – közölték a két volt miniszterrel az albán gengszterek.
A politikusokat súlyos sérülésekkel szállították később kórházba. Ristovski és Janakieski is annak a Nikola Gruevszki által vezetett jobboldali kormánynak volt a minisztere, akit Zaevék buktattak meg: a miniszterelnök végül Magyarországon kapott menedékjogot.
 
Menedéket kért Magyarországon a volt macedón kormányfő
2018. november 13. 14:28 Gruevszki a közösségi oldalán azt írta, hogy az elmúlt napokban több halálos fenyegetést kapott, de soha nem adja fel. Mindig hű maradok Macedóniához" - tette hozzá az MTI beszámolója szerint. (888.hu)
 
Kultúra
 
Demeter Szilárd: "a nemzeti kultúrát meg kell erősíteni"
Ha kultúrharcról van szó, akkor az nem a magyar kultúrán belüli pozícióharcokról szól, hanem arról, hogy a magyar kultúrát, a nemzeti kultúrát meg kell erősíteni, meg kell védeni - jelentette ki A nyolcas című műsorban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
 
 
Az Echo TV vasárnap este 7 óra 10 perctől sugárzott műsorának, A nyolcasnak a legutóbbi vendége ezúttal Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője volt.
Demeter Szilárd elmondta, hogy nagy ellenállást tapasztalt, miután a pályázatába beleírta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumnak bele kell állnia bizonyos dolgokba és politizálnia kell, az európai értékvitákban véleményt kell formálnia. Ha kultúrharcról van szó, akkor az nem a magyar kultúrán belüli pozícióharcokról szól, hanem arról, hogy a magyar kultúrát, a nemzeti kultúrát meg kell erősíteni, meg kell védeni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek egyik fontos színtere a keresztény kultúra.
A magyar kultúrával kapcsolatban Demeter kijelentette, hogy kevés irodalomnak van irodalmon túli feladata, de a magyar az ilyen. Elmondta, hogy a magyar irodalom egyfajta szekértáborként védi a magyar kultúrát. 
A műsorban szóba került a bevándorlás és annak következményei is. Az illegális migrációról Demeter úgy nyilatkozott, hogy eddig természetes volt, hogy Európa alatt mit értünk, az európai értékek alatt mit értünk vagy mit értünk azalatt, hogy mi európaiak vagyunk, azonban mára ez nem már nem természetes.
Nem nagyon tudunk egyértelmű választ adni arra, mi az, hogy európai" – mondta a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
G. Fodor Gábor szerint a tét az, hogy nemzeti keretek között, a nemzeti kultúrával, a nemzeti szokásaink megőrzésével éljük-e az életünket, vagy jönnek a globalisták, akik szerint nem kell a nemzeti keret és jön valamiféle egységes világbirodalom.  
Erre Demeter Szilárd azt mondta, hogy ezt tanulhattuk meg a XX. századból. Elmondása szerint sokan elfelejtik az ottani tapasztalatokat, pedig lenne mit átmenteni onnan. A múzeumigazgató példaként említette az emberi jogokat. Elmondása szerint 
azokat süthetjük, ha nincs egy olyan politikai közösség, amely szavatolja ezen jogoknak a betartását. A legtermészetesebb közösség számunkra évezredek óta a nemzet. A nemzet az, amely minket meg tud védeni!"
A műsorból megtudhattuk továbbá, hogy Bibó István korábban írt már arról, hogy a demokrácia és a nemzetállami forma, a nemzeti keret az egy összefüggő történet, tehát demokrácia csak nemzeti keretek között képzelhető el. 
Nemzetek fölötti rendszerben, amit most próbálnak ránk erőltetni, egyszerűen nem lehet demokráciáról beszélni" – mondta Demeter Szilárd.
A műsorban szóba került a gendertéma is. G. Fodor Gábor felelevenítette, hogy pár évtizede még az emberek nem is tudták, hogy eszik-e vagy isszák a genderkérdést, azonban mostanra naponta találkozunk olyan hírekkel, amelyek a józan ész határait tesztelik. 
Ez az egyetlen esélyünk, a józan észben bízni. Vezethetnek be bármit, harmadik nemet vagy nyolcadik nemet és hasonló nemi kategóriákat, de a józan ész talaján álló ember azt mondja, hogy ez baromság" – közölte a PIM vezetője, majd úgy folytatta, hogy amíg nem vezetnek be etikai vagy viselkedésdiktatúrát, addig a hétköznapi emberek normálisan fognak élni.
 
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.