Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Mérget termel a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata

| 2009-10-08 | admin |

 

2009. szeptember 21. 11:04 Balázs Bálint

Marie-Monique Robin tiszteletreméltó kutatómunkáján alapuló, Franciaországban 80 ezer példányban elkelt tényfeltáró könyve és ma bemutatásra kerülő dokumentumfilmje a genetikailag módosított termékeiről világszerte ismert óriáscég, a Monsanto vállalat történetét mutatja be.

A vegyipar történetének egyik legellentmondásosabb cége a Monsanto, múltját meglehetősen sötét ügyek árnyékolják be. A mezőgazdasági termékek és termesztés technológiák vezető vállalata a világ élelmiszertermelését is jelentős mértékben meghatározza. Huszadik századi történetét ugyanakkor gyomirtó szerek, meghamisított tanulmányok, rettenetes korrupció, megfélemlítés, születési rendellenességek, rákos megbetegedések és öngyilkosságok kísérik.

A Monsanto szerint a világ című, leleplező erejű könyv és dokumentumfilm döbbenetes erejű tények kronológikus feldolgozásán keresztül mutatja be a vállalat történetet. A századfordulón felfutó cég későbbi szennyező ipari tevékenységét első termékével, a szaharinnal alapozta meg. 1929 óta PCB-k (poliklórozott bifenilek) gyártásável foglalkozott, majd a 2. világháború után átállt a vegyszergyártásra, gyomirtó szerek forgalmazására, vegyipari cégek felvásárlására. A hetvenes évek óta már sejtbiológiai kutatással is foglalkozó cég a növényi biotechnológiai kutatásokat elsőként megindító üzleti vállalkozás volt. Miután elsőként módosította növényi sejt genetikai anyagát, végleg a biotechnológia kutatásokat helyezte üzleti tevénységének központjába.

A gazdasági sikert jól jelzi, hogy mára az Egyesült Államokban termesztett szója- és gyapotfajták legalább egy géntechnológiával hozzáadott tulajdonságot tartalmaznak. A vállalat tevékenységének társadalmi és környezeti hatásai valójában felháborítóak, ahogy az az alábbi, a könyvből részletesen megismerhető legvadabb példák alapján nyilvánvaló.

A Monsanto gyomirtószereinek gyártása közben keletkező dioxin az egyesült államokbeli Anniston városának lakosságát elköltözésre kényszerítette, annyira megmérgezte a talajt és tönkretette az ivóvíz készleteket. Dacára annak, hogy egy időre titkosított vizsgálati eredmények szerint már 1937-ben világos volt, hogy a PCB-k a DDT-hez hasonlóan akkumulálódnak a táplálkozási láncban, 1977-ig forgalomban voltak. A Monsanto terméke egyébként a vietnami háborúban az őserdők lombtalanítására használt
Agent Orange is, amely nem csak a beszórt területek lakosságát, de amerikai katonák ezreit is megmérgezte.

Elsőként a vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto vezetése tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket. A hosszú távú egészségügyi kockázatokat eltitkolták, meghamisították, az ellenvéleményt megfogalmazó kutatókat ellehetetlenítették. A vállalat vezetői bejáratosak voltak a legmagasabb döntéshozói körökhöz.

Egy másik történetből kiderül, hogy a Posilac néven forgalmazott génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rBGH) hozamfokozó hatása miatt a tehenek emlője begyulladt a túlzott tejelválasztástól. Az antibiotikumokkal és növekedési hormonnal kezelt állatok tejét gondolkodás nélkül küldték a fogyasztók asztalára.

A könyv feltárja, a Monsanto egyszerűen úgy tudott a termesztett növények vetőmag piacának döntő szereplőjévé válni, hogy génmódosított növényeit úgy tűntethette fel, hogy azok nem igényelnek növényvédelmet, az éhezéstől pedig megmentik a világot. Holott e genetikailag módosított növények minden egyes sejtje rovarölő mérget termel. Ha magától nem is termel, akkor ellenállóvá tették a vállalat által előállított gyomirtó szerrel szemben.

A GMO növények szabadföldi kísérleteiben tapasztalható hozambeszűkülés jelenségét is eltitkolták: Indiában több mint ezer génmódosított gyapotra átálló gazda lett öngyilkosok miután reménytelen adósságcsapdába kerültek a Monsanto terméke miatt.

A glüfozát hatóanyagú totális gyomirtószert (Roundup) biológiailag lebomló, környezetkímélő szerként hozták forgalomba. A szabadalom lejárta után kifejlesztették és szabadalmaztatták a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított szóját (Roundup Ready). Ezután egy csomagban árulták a vetőmagot és a gyomirtót. A Monsanto évente több száz amerikai gazda ellen is kártérítési eljárást indít, mert a Roundup használata során megköveteli, hogy minden évben tőle vegyék meg a vetőmagot.

Forrás: Múlt-kor történelmi portál