Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

akt

| 2010-05-25 | admin |

 

Szakrális, szellemi híd varázsában 
 

 

Az utóbbi években egyre közismertebbé válik Pilisszántó, ez a kis „tót település”, ahová egyre több magyar lélek zarándok útja visz. A település lelke Szőnyi József korábbi polgármester, akinek élet elve: Gyertek utánam, és együtt megcsináljuk!

A Pilist kutatva megálmodott egy Csillagösvényt, egy Boldogasszony-kápolnát, valamint szakrális szellemi hidat Csíksomlyó és Pilisszántó között. Mára már szinte a semmiből, összefogással mindez megvalósult. Erkölcsi értékrend támadt itt fel, és a falu népe mellé egyre többen gyűlnek az ország minden tájáról a jóakaratú emberek.

A krónikákban 1250-ben említik Szántó települést, ahol Boldog Özséb heted magával felépítette Szent-Kereszt nevű kolostorát, és ahol megszületett a magyar nemzet értékeit, szellemiségét képviselő, és rendületlenül védő Pálos rend. Nem véletlen, hogy szakrális királyaink oly nagy becsben tartották őket, és ellenségeink mindig is a megsemmisítésükre törtek. A szakrális Pilis-hegységen belül is kitüntetett, szent hely az a pont, ahol a kolostor állt.

Ez az ősi kolostor volt éltető forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti kötelességet jelentett a magyar nemzet szolgálata. A tatárjárást követően IV. Béla ebbe a kolostorba járt erőt meríteni országunk újjáépítéséhez. Mátyás királyunk is különös erővel kötődött a Pálosokhoz.

Nem véletlen tehát, hogy a Pilisben feltámadó szellemiség és Csíksomlyó ma Szivárványhidat képez a Kárpát-medencében. Gyönyörű kapcsolat, mintha egyértelműen felsőbb erők működtek volna közre.

Pilis Keresztjét Csíksomlyó  mellől, Csíkszentről Nagy András ajánlotta föl Pilisnek a Hargita ajándékaként. A két szent hegy, Hargita és Pilis, nem véletlenszerű  kapcsolatként alakulhatott.

Az itt élő Hummel Rozália, festőművész. 2003-ban lefestette a pilisszántói Szűzanyát, és a festmény Csíksomlyóra került.

A következő évben Haraszti Mária és Pozsgai Éva gyalog indultak el Csíksomlyóra zarándokolni az Arad – Déva - Segesvár útvonalon. Mindenütt szeretettel várták őket az utak mentén az erdélyiek. Kevesen tudják, hogy Csíksomlyón őrzik azt az ezüsttel veretett, kókuszdióból faragott kelyhet, amellyel az Atilla óta Erdélyben élő székelyek várták Árpád apánkat a Vereckei szorosban. A kehely ezüst veretének dísze egy egyiptomi szfinx, amit Egyiptomban hun-nak neveznek.

Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul valami összekapcsolta. Ez adta az ötletet Szőnyi Józsefnek 2008-ban hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos időben itt is rendezzenek a Boldogasszony kápolnánál szentmisét.  
 

A hegyen ma már ott magaslik Pilis Keresztje, alatta a honfoglalás kori emléket idéző  Boldogasszony-kápolna, a Csillagösvény hét stációja is elkészült: Nimród, Attila, Árpád, Hunyadi Mátyás, Szent István és Szent Lászlót követve avatták a Magyar Pálos Rend 700 éves pápai jóváhagyásának tiszteletére a pilisszántói Csillagösvényen utolsó szobrának, Boldog Özsébnek szobrát.

A Boldogasszony kápolnát  Őrfi József és Makovecz Imre tervezték, Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévő Boldogasszony-szobor, Buckó György készítette a kápolna tetején az üveg fénynyílást. A Felvidéken, Szőgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója.

Mindezek 15 év alatt születtek hitből, szeretetből, közös akaratból.

     Itt minden alkotásnak fontos, szellemi üzenete van. A legmagasabban elhelyezkedő  Pilis Keresztje, a Feltámadás Keresztje, nincs rajta a megfeszített Jézus Krisztus, mert feltámadt. De a feltámadás feltétele a keresztre feszíttetés, az emberiségért, a hazáért vállalt áldozathozatal. Áldozathozatal nélkül ma sincs feltámadás a Kárpát-medencében.  
 

**

Csíksomlyói  kegytemplom és a pilisszántói Boldogasszony kápolna közös pünkösdi miséje 2010. május 22-én szombaton, 12 óra 30 perckor ill. 11 óra 30 perckor (idő eltolódás) kezdődött. A Somlyó hegy nyergében - keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén - Csíksomlyón misét mutatnak be minden esztendőben, ahol többszázezer zarándok népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahol Babba Mária és a Szűzanya oltalma alatt együtt imádkoznak a magyar nemzet feltámadásáért. A világ minden tájáról érkeznek ide zarándokok. Ezért Csíksomlyó a magyarság szellemi találkozó helyévé és az összetartozás szimbólumává kristályosodott. 
 

Bár sokan szeretnének, de a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, hogy hitet, erőt merítsenek a további küzdelmekhez. Ezért a Pilis hegy oldalában, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben, tartanak szentmisét.

A kápolna előtti téren és a domb fáinak árnyékában, a Szent Korona másolatának jelenlétében vártuk a Csíksomlyón és itt egyidőben tartandó szent misét. De mintha a természet is ünnepre készülne, az előző  borús napok után szikrázó napfény, kristálytiszta égbolt köszöntötte az ország szinte minden tájáról ide érkezőket.

A nap sugarai körbe ragyogják a feléjük tekintő Boldogasszony-kápolnát. A kápolna kitárt ajtaja mögött Boldogasszonyunk szobra áll, s az aranyfényű  sugarak, mintha csak simogatni akarnák, lassan felöltöztetik Magyarország égi királynőjének szobrát fényruhába. A Boldogasszony-kápolna jobboldali tornya tövében a csíksomlyói dombon lévő faragott Babba-Mária szobor kicsinyített mása. S mi tanúi lehettünk ennek a csodálatos átváltozásnak, amikor Mária szobra, ősi hitünk Babba Máriájává, a Napba Öltözött Asszony megtestesítőjévé válik. És a kápolna belsejében lévő szoborról visszatükröződik, árad a fény.

Hasonlóan Csíksomlyóhoz, az itteni keresztaljak is a kápolnához vezető Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel, ahol a Szűzanya oltalma alatt itt is békességben, a Szentlélek egyesítő erejével együtt imádkoznak az itt élő nemzetiségek a magyarral közös Istenünkhöz a Szent Korona és Szent István szellemében, az ország mai erkölcsi mélységéből való felemelkedéséért!

A két mise bevezetéseként a Pilis oldalában kihangosítják Csíksomlyó üzenetét. Így rövidül meg a 700 km távolság testvéri ölelés közelségére, így alkot szellemi hidat, köt össze ismét  fizikai és lelki kapcsolat erdélyi testvéreinkkel és a világ minden tájáról odaérkezőkkel, így találkozik egymással a Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis. Ezen a szentmisén szivárvány ível át Kárpát-medencén, melynek íve a csíksomlyói Babba Mária kegytemplomtól a szántói Boldogasszony kápolnáig ér.

Így sokszorozódik meg, közös imáink által, a két azonos lelki tartalmú keresztényi zarándokhely nemzet egyesítő ereje! 
 

A szántói szentmisét Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfőnöke mutatta be.

A misét még ünnepélyesebbé tette Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesek közreműködése.

A papi áldás után néhány esőcsepp is hullott, mintha az Ég is áldást küldene ránk.

Orbán  Éva