Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

| 2010-07-15 | admin |

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető az ausztráliai magyarok www.hufo.info honlapján is.

Ágoston András

 

Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány lépését

 

Érthetetlenek Románia kormányának intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament (EP) döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást – közölte Tőkés László hétfőn.

Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány intézkedéseit, amelyekkel kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. „Mint a határozat EP-beli kezdeményezőinek egyike kérem a kormányt és a szakminisztereket, tegyék egyértelművé: vállalják, hogy betartják az Európai Parlamentnek a ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát, vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását?” – áll a nyilatkozatban.

Emlékeztet arra, hogy közvetlenül a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – mielőtt kinevezték volna a román kormány miniszterelnök-helyettesévé – úgy nyilatkozott: az RMDSZ álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tőkés utal arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek (Borbély László a környezetvédelmi, Kelemen Hunor pedig a kulturális és örökségvédelmi tárcát vezeti). „Határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt, vagy módosult az RMDSZ-nek a verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?” – olvasható Tőkés nyilatkozatában. (MNO)

 

Ágoston András:

Balkáni ügyek

 

Látszólag nincs gond. A Tadic-vezette Szerbia, gyűjti a jó pontokat. Erdoğan török miniszterelnök látogatása és dicséretei, főhajtás és koszorúzás a potocari központi emlékműnél a srebrnicai népirtás áldozatai előtt, látogatás Montenegróban, korábban barátkozás a horvát vezetőkkel stb. S akkor még nem is szóltunk a nyugatiak szájából elhangzott, igaz kétes értékű biztatásokról, hogy nincs messze az EU, csak igyekezni kell. S hogy Horvátország EU-csatlakozása után nem zárul le ez a folyamat.

Sorolhatnánk tovább a sikeres szerb megmozdulásokat, s főleg a kisebbségi ügyekben aratott külföldi győzelmeket, de már ebből is kitűnik: a sok nehézség ellenére a szerb külpolitika sikeres. Persze, vannak azért nem kis nehézségei is.

Egyik ilyen megoldhatatlan gond Mladic tábornok a srebrnicai vérengzésért felelős szerb katonai vezető Hágának való kiadatása. Miközben a nemzetköziek egyre hangosabban követelik a szerb kormánytól, hogy történjen valami, a szerbiai közvéleményben, s a pártok többségében is, nem növekszik az erre irányuló készség. Sőt! Van, aki még azt is soknak tartja, hogy a szerb államfő (immár másodszor) lerótta kegyeletét a srebrnicai áldozatok emlékműve előtt.

Mladic tábornok letartóztatása – s ezzel összefüggésben az ENSZ megbízott félévenként esedékes jelentése – gond, de nem tartozik a legfontosabb tennivalók közé. S ezt, az elnéző magtartásukat szemlélve, mintha a nemzetköziek is így gondolnák.

 

A területcsere mind lehetőség?

Más a helyzet Kosovóval. Közeleg az ítélet napja. A hágai Nemzetközi Bíróságnak döntenie kell arról, hogy jogi értelemben véve rendben van-e a Kosovo függetlenségi nyilatkozata.

Annak ellenére, hogy a volt szerb déli tartomány függetlenségének elismerése nyomán kialakult helyzeten a Bíróság döntése nemigen változtathat, mégis nagy a helyezkedés. Kosovo igyekszik rendezni határait. Egyoldalúan ugyan, de a nemzetköziek hátszelét is kihasználva. Nem csoda, hogy a kosovói bejelentésre, hogy közigazgatási hatalmát kiterjeszti a jelenleg még szerb irányítás alatt álló Kosovska Mitrovicára és környékére, Tadic ezt a bejelentést háborúval való fenyegetésként érzékelte. Háborúról természetesen szó sincs, de máris van egy újabb vitatéma, a területcsere lehetősége. Ezt most szerb oldalon, a néhai Djindjic miniszterelnök volt igazságügy-minisztere, jelenleg parlamenti képviselő vetette fel. Igaz, Vladan Batic nem kínálja fel Szerbia albánok által lakott déli községeit cserébe, de a javaslata ki nem mondottan ezt a lehetőséget is tartalmazza. A Batic-javaslatnak három eleme van: Kosovo vitatott, szerb irányítás alatt álló északi részét csatolják Szerbiához, a kosovói községek melyekben jelentős számú szerb él élvezzenek magas fokú területi autonómiát, s a világörökség részét képező építészeti és vallási szempontból fontos szerb enklávék a kolostorokkal együtt élvezzenek területenkívüliséget, gyakorlatilag a szerb joghatóság alatt.

A hivatalos szerb és kosovói álláspont az, hogy nincs sem területfelosztás, sem területcsere. Ugyanakkor egyre gyakrabban hallható, hogy mihelyt megszületik a hágai Nemzetközi Bíróság döntése, előbb titkos, majd nyilvános két- illetve többoldalú tárgyalásokra kerül sor, amelyeken a területcsere eddig nem vitatott jó megoldásként jöhet számításba. Így a dél-szerbiai albán községek is a politikai cserekereskedelem fontos elemévé válhatnak.

Igaz, Kostunica és a szerb nacionalista pártok továbbra is berzenkednek, s emlegetik az alkotmányt, amely Kosovot szerb tartományként tartja számon. Ez gond, de ha sor kerül a végső osztozkodásra, nem jelenthet akadályt.

 

Mi van a Bosnyák Nemzeti Tanáccsal?

Ha nem lenne más kifogás, csak sorra venné valaki a macedón és a bosnyák nemzeti tanács megalakulásával kapcsolatos jogi és politikai észrevételeket, ez is elég lenne, annak megállapítására, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény, s ezzel szoros összefüggésben a Ciplic kisebbségügyi miniszter, valamint minisztériumának magatartása a jogszabály megváltoztatásáért kiált.

A tény, hogy e két nemzeti tanács még mindig nem alakult meg, arra utal, hogy a szerb kormány és a parlament nem véletlenül iktatta ki az állami jogkörök közül a nemzeti tanács 2008-as tervezetében még szereplő feladatot, a kisebbségi választók névjegyzékének felállítását. Most látszik, hogy ezzel a változással a kisebbségi jogok érvényesítésének e fontos intézményét a szerb kormány, helyet engedve ezzel a manipulációs lehetőségek garmadájának, szándékosan engedte át a kisebbségügyi minisztériumnak.

Most már látszik: a bosnyákok esetében is balul ütött ki a hatalmi szóval kieszközölt megoldás, hogy ne csak a kisebbségi pártok és a polgárok csoportjai, hanem a civilszervezetek is rendelkezzenek a jelöltállítás lehetőségével.

A bosnyákok esetében (területileg a történelmi Szandzsák jelenleg Szerbiához tartozó, nagyobb részéről, szerb szóhasználat szerint Raskáról van szó), megtörtént az, amire a szerb hatalom alkalmasint nem számított. Az iszlám közösség egyik (nacionalista) szárnya civilszervezeten keresztül indult, s megnyerte a szavazatok 49 százalékát. Ha a külső szemlélő szemével nézzük a történéseket, úgy tűnik, hogy a szerb hatalom a bosnyák nacionalista mozgalom e virulens megnyilvánulását egyszerűen nem engedi érvényesülni. Annak ellenére, hogy további két képviselő csatlakozása után a bosnyák nemzeti jobb többségi pozícióba került, a szerb hatalom egyszerűen nem hajlandó elismerni.

Ez érthető, hiszen az így felálló Bosnyák Nemzeti Tanácsban mind a két jelenleg kormánytag bosnyák miniszter által favorizált képviselők ellenzékbe szorultak volna. Ez a lényeg.

Még két momentumot azonban érdemes figyelembe venni. Az egyik, hogy a parlamentben is jelen levő Szerbiai Liberális Párt (LDP) nyilatkozatban figyelmeztetett a szerb kisebbségügyi miniszter túlkapásaira. Cedomir Jovanovic pártelnök (a néhai Djindjic miniszterelnök legközelebbi munkatársa) rámutatott: össze kell hívni a szerb parlament alkotmánybizottságának a vezetését, mert Ciplic kisebbségügyi minisztert „meg kell akadályozni” abban, hogy így diszkriminálja a bosnyákokat. Szerinte a kisebbségügyi minisztérium „közvetlen, alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetést végez, amikor akadályozza e kisebbség megválasztott nemzeti tanácsának legális megalakulását”.

A másik szintén fontos – ha nem sorsdöntő – megnyilvánulás a török miniszterelnök szerbiai látogatásához kötődik.

Annak ellenére, hogy szívhez szóló levélben ecsetelték számára a bosnyákok (első sorban a nacionalista szárny) elleni elnyomás növekedését és megjelenési formáit, a Szandzsákba is ellátogató Recep Tayyip Erdoğan az utólagos magyarázat szerint a protokoll megszabta korlátok miatt, nem fogadta az egyik egymással hadakozó iszlám vezetőt sem. S a bosnyák nemzeti tanács ügyébe így, egyszerűen be sem avatkozhatott.

Az előállt helyzetben, amikor az ügyetlen kisebbségi miniszter baklövései miatt újfent nyilvánosságra kerültek a szerb nemzeti érdek érvényesítését célzó politikai manőverek, Tadicék megelégedésére, a török miniszterelnök szemmel láthatóan nem kíván állást foglalni.

Hát igen. A bosnyák nemzeti elitnek is meg kell barátkoznia a tényekkel. Nevezetesen, hogy a kétszintű felelősségvállalás körülményei között a szandzsáki bosnyákok saját nemzeti tanácsuk felállásához fűződő érdeke kevesebbet nyom a latban, mint a török igyekezet, hogy az ország mielőbb bejusson az EU-ba. Akkor is így van ez, ha a török csatlakozás a közeljövőben semmiképpen sem esedékes.

Anélkül, hogy elmerülnénk a balkáni politika konkrét esetben lezajlott fortélyos megnyilvánulásainak ecsetelésébe, megállapíthatjuk: Tadic elnök a bosnyák ügyben ismét sikert könyvelhet el magának.

 

Erdoğan, a török

Rá kell mutatni: nem arról van szó, hogy a török miniszterelnök érzéketlen a hitsorsosainak balkáni megpróbáltatásai iránt. Csak éppen most nem ezt kell demonstrálni. Nem kétséges, hogy Törökország balkáni előretörése folyamat, amely immár két évtizede tart.

Erdoğanról  tudni kell, hogy 2004 májusában ő lett az első török miniszterelnök, aki 1988 óta Görögországba látogatott, és 1952 óta az első, aki ellátogatott a trákiai (Bulgária) török kisebbséghez. Ez egy rendkívül fontos állomás volt Törökország történelmében, mint ahogy az is, hogy Erdoğan elnyerte a görög miniszterelnök, Costa Caramanlis támogatását Törökország EU-csatlakozásához.

Ilyen reputációval érkezett Erdoğan Szerbiába. S ha most nem is tett semmit a bosnyák nemzeti tanács ügyében, látni kell, hogy a jövőben már a politikai körön belül, afféle nyugat-balkáni megbízottként, de legalább bizalmasként, nemzetközi tekintéllyel közvetíthet, tanácsolhat, s politikai jelenlétével befolyásolhatja az iszlám vonatkozású történéseket a régióban, s így a szerb politikai színtéren is.

 

Dokumentumok:

 

Szemmel látható

Folytatni kell az átvilágítást

 

Hétfő délelőtt váradi EP-képviselői irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Az egyik téma az átvilágítás ügye volt, melyet megítélésében nyilvánvaló szükségszerűség tovább folytatni.

Tőkés László szerint az átvilágítás örökzöld téma kell legyen, amíg tart a posztkommunista korszak. Az Európai Parlament alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján örömmel nyugtázta, hogy a bukaresti törvényhozás húsz év késéssel ugyan, de elfogadta a lusztrációs törvényt, bár "a múlt embereinek" tevékenységét jelzi, hogy az Alkotmánybíróság nem engedett a jogszabálynak szabad utat. Meglátásában a magyarságnak élen kell járnia az átvilágításban, a múlttal való szembenézésben. Éppen ezért az EMNT azt javasolta, hogy az RMDSZ tartsa magára érvényesnek a törvényt, s alkalmazza belső viszonylataiban. Üdvözlendő viszont, hogy egyes romániai magyar egyházak példamutatóan viselkednek e téren, a volt püspököt büszkeséggel tölti el, hogy a KREK zászlóvivői szerepet vállalt. Ezzel kapcsolatban Tőkés László megjegyezte: a múlt csütörtökön ülésezett az egyházkerület Átvilágító Bizottsága, hat személynek a múltját dolgozták fel, s háromról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. A testület a jelenlegi helyzetnek megfelelő intézkedéseket hozott. Az EP-képviselő nem árulta el a volt besúgók nevét, arra hivatkozva, hogy nem akar beavatkozni a KREK munkájába. Megítélésében egyébként "nyilvánvaló szükségszerűség tovább folytatni az átvilágítást", nem szabad abbahagyni a kutatást akkor sem, ha a dokumentumok hiányosak és manipulálhatóak.

 

Gyakoroljon önmegtartóztatást

Az EP-alelnöke Balogh Béla volt szemlaki lelkész példáján keresztül mutatott rá, hogy az átvilágítási folyamat mennyire összetett. Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének I. kötetében még a "Megfigyelőkből megfigyeltek" fejezetében szerepel, azonban az EP-képviselő állítása szerint a mostanság megtalált beszervezési dossziéjából az derül ki, hogy 1989 októberében újból a "megfigyelők" kategóriába igazolt át, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főtitkári tisztségébe avanzsálhasson.

Tőkés László úgy vélte: határozottan elvárható, hogy az RMDSZ- kiváltképpen itt, Bihar megyében- se közvetlen, se közvetett módon ne avatkozzon bele a közelgő egyházkerületi választásokba, a politikusai pedig ne akarjanak laikus tisztségeket betölteni. "Mostanság emlegetik a nevét Lakatos Péternek, Pető Csillának és a szatmári Varga Attilának, mint lehetséges főgondnok-jelölteknek. Véleményem szerint az RMDSZ-nek önmegtartóztatást kell gyakorolnia, mert nem méltó konjunkturális üggyé degradálni az egyházi tisztségvállalást", fogalmazott. Hozzátette: tudomást szerzett arról is, és aggodalommal tölti el, hogy egy volt kollaboráns esperes is indulni kíván a választásokon, pedig "megengedhetetlen, hogy valaki ilyen könnyedén túltegye magát ezen a múlton egy olyan erkölcsi intézményben, mint az egyház". (Erdon)

 

Semjén meghívót küldött a Hídnak

 

 

A Híd tegnap meghívót kapott Semjén Zsolt magyar kormányfő helyettestől a KMKF és a MÁÉRT ülésére. „Természetesen Bugár úrnak is küldtem levelet. A kiindulási pont azonban a MÁÉRT érvényes statútuma, amely értelmében az önmagukat magyar pártként meghatározó politikai szervezetek kapnak meghívást” – nyilatkozta a Népszabadságnak Semjén. Bugár Béla, a Híd elnöke a múlt héten ezzel kapcsolatban kijelentette, pártja nem Semjén Zsoltnak, hanem választóinak tartozik elszámolással. „Amint már korábban jeleztük, részt kívánunk venni ezeken a fórumokon, ha számolnak velünk. A meghívóban nem szerepel konkrét időpont” – mondta lapunknak Vörös Péter, a Híd képviselője. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát és a Magyar Állandó Értekezletet a jelek szerint szeptemberre hívják össze.