Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP hírlevél VIII. évf. 238. szám

| 2010-11-29 | admin |

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

HÍRLEVÉL VIII. évf. 238. szám

2010. november 25.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető az ausztráliai magyarok www.hufo.info honlapján.

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

Balog Levente:

Folytatható az alaptörvénybe ütköző felelősségvállalás

 

Folytatódhat a felelősségvállalási procedúra az oktatási törvény kapcsán, miután az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányos jogi konfliktus van a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megtagadta a felelősségvállalás után benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását, holott ez a folyamat az alaptörvény értelmében nem állítható le. Az alkotmánybíróság ezzel gyakorlatilag ellentmondott két héttel korábbi döntésének, amelyben az alaptörvénybe ütközőnek találta a felelősségvállalást, hiszen a bizalmatlansági indítvány vitája éppen a felelősségvállalás folytatását feltételezi.

Az ügy előzménye, hogy a kormány – vélhetően az RMDSZ nyomására, amely a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a jogszabályt azzal a cikkellyel együtt fogadják el, amely  biztosítja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát – a törvény szenátusi megfeneklését követően úgy döntött, kiiktatja a parlamenti vitát, és felelősséget vállal a törvénytervezetért. Ez annyit jelent, hogy a vita ugyan elmarad, de az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak tekinthető.

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke ugyanakkor alkotmánybírósághoz fordult, mondván: alkotmányellenes egy olyan törvényért felelősséget vállalni, amely már a parlament előtt van. A taláros testület először neki adott igazat ám ezt követően Emil Boc kormányfő is az alkotmánybírósághoz fordult, azzal, hogy állapítsák meg: alkotmányos konfliktus áll fenn a kormány és a parlament között, mivel a törvényhozás megakasztotta a felelősségvállalási procedúrát. A taláros testület szerdai állásfoglalásával ezen beadványnak adott helyt, vagyis folytatódhat az ellenzék által már benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája.

Emil Boc miniszterelnök szerdán közölte: folytatódik a felelősségvállalás procedúrája. „A parlamentnek kötelessége kitűzni a bizalmatlansági indítvány vitájának az időpontját,  és ha Mircea Geoană továbbra is bojkottálja az eljárást, kérni fogjuk leváltását a szenátus elnöki tisztségéből” – szögezte le a kormányfő.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az ítéletet kommentálva kijelentette: annak nyomán folytatni kell a felelősségvállalási folyamatot, így hamarosan olyan oktatási törvénye lesz az országnak, amely megreformálja az egész oktatási rendszert. A koalíciónak ugyanakkor át kell mennie a parlamenti vizsgán – mutatott rá Markó, arra utalva, hogy a kormánypárti képviselőknek a bizalmatlansági indítvány ellen kell szavazniuk.

Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a felelősségvállalás folytatása nyomán alkotmányellenesnek tekintendő az így elfogadott törvény, a két kamara házbizottságainak pedig mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy feloldják a fennálló jogi ellentmondásokat.

Tudor Chiuariu liberális (PNL) parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter szégyenteljesnek nevezte az alkotmánybíróság döntését, amely homlokegyenest ellentmond a testület korábbi állásfoglalásának. Chiuariu hozzátette, pártja a Velencei Bizottsághoz fordul, és azt is hangsúlyozta, hogy módosítani kell az alaptörvény előírásait az alkotmánybíróság összetételét és a tagok kinevezését illetően.

Mint arról beszámoltunk, egy adott pillanatban két oktatási törvény is létezett: a kormány változata, amelyért felelősséget vállaltak, és amelyben a kisebbségek számára kedvező cikkely is benne van, és az, amely a szenátus előtt van, és amelyből a felsőház oktatási bizottságának ellenzéki tagjai kiiktatták a szóban forgó cikkelyt. Ez utóbbit viszont az alkotmánybíróság szerdai ítélete semmissé teszi.

Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter a nap folyamán, még az ítélet kihirdetése előtt megjegyezte: nem hiszi, hogy az alkotmánybíróságnak jogában állna beavatkozni a törvényhozási procedúrába, és eldönteni, mely törvényért vállalhat felelősséget a kormány, és melyikért nem. Leszögezte: az alkotmány értelmében a kormány felelősséget vállalhat bizonyos törvényekért, függetlenül attól, hogy azok a parlament előtt vannak-e vagy sem.

Az alkotmánybíróságot egyébként egy, a 22 című lapnak adott interjúban Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója is bírálta. Eckstein úgy vélte: az „ősbűn” az volt, hogy az alkotmánybírákat politikai hűségük alapján nevezték ki, így az a képzet alakult ki, hogy a testület a kormánypártok meghosszabbított karja. (Krónika)

 

Dokumentumok:

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

 

Amely létrejött egyrészről a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között az alábbi feltételekkel: 

 

1. Az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítése, valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának előmozdítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztató Irodái (a továbbiakban: Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata) a következők szerint nyújtanak támogatást:

 

1.1. tájékoztatás adása az egyszerűsített honosítási eljárás lényegéről, az ügyintézés általános menetéről, a kérelmek benyújtásának magyarországi és külképviseleti lehetőségéről;

1.2. tájékoztatás adása a kérelmek tartalmi és formai elemeiről, valamint a csatolandó mellékletek köréről;

1.3. tájékoztatás nyújtása azon hatóságok elérhetőségéről és ügyfélfogadási rendjéről, amelyeknél a kérelem benyújtható;

1.4. közreműködés a kérelem külképviseleti személyes benyújtása időpontjának rögzítésében, amely a külképviselettel szoros együttműködésben történik;

1.5. segítségnyújtás a kérelmek tartalmi összeállítása, a szükséges okiratok magyarországi, illetve fogadó országban történő beszerezhetőségének eljárásrendje és költségei tekintetében;

1.6. a szükséges okiratok beszerzésében való közreműködés;

1.7. tájékoztatás adása a hivatalos fordítókról, valamint közreműködés az okiratok hivatalos fordításának beszerzésében;

1.8. segítségnyújtás a kérelmek kitöltésében, az előírt mellékletek tartalmi összeállításában, a kérelem benyújtásának formai előkészítésében; 

1.9. kihelyezett konzuli fogadónapok előkészítése, a helyi szervezéssel és a tervezett eseményről szóló tájékoztatással járó feladatok végzése, adott esetben helyiség és infrastrukturális háttér biztosítása a helyszínre utazó konzuli tisztviselő számára;

1.10. a magyar külképviselettel szorosan együttműködve eskü-/fogadalomtételi napok előkészítése, megszervezése, helyiség rendelkezésre bocsátása.

 

2. A fenti feladatok végrehajtása során az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata az alábbiak figyelembevételével járhat el:

 

Az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata

 

2.1. tájékoztatás adása kizárólag az egyszerűsített honosításra vonatkozó hatályos jogszabályok tartalma, valamint az egységes honlapon található információk szerint történhet, szükség szerint kiegészítve a helyi sajátosságokkal összefüggő praktikus információkkal;

2.2. tevékenységét minden esetben Magyarország és Románia jogszabályainak betartásával végezheti;

2.3 tevékenységéért a Magyar Köztársaságot semminemű felelősség nem terheli;

2.4. a segítségnyújtást a leendő ügyfelek saját kezdeményezése alapján látja el, a segítségnyújtás igénybevétele nem tehető kötelezővé;

2.5 segítségnyújtása nem érinti az ügyfelek eljárási jogait és kötelezettségeit;

2.6. kérelem kitöltésében történő közreműködése kisegítő jellegű, amely nem váltja ki a kérelem benyújtáshoz fűződő jogkövetkezményeket;

2.7. a kérelmek benyújtását követően az egyszerűsített honosítási eljárásban nem tölthet be az eljárás érdemét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló szerepet;

2.8. közreműködéséért – az okiratok és hiteles fordítások ügyféli kérelemre történő beszerzésének számlával igazolt költségein felül – nem kérhet egyéb illetéket, díjat vagy egyéb jellegű ellenszolgáltatást.

 

3. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium az 1. pontban meghatározott tevékenységek ellátását ingyenes képzéssel és folyamatos konzultáció lehetőségével segíti.

 

4. Jelen Együttműködési Megállapodás határozatlan időre jön létre, az aláírását követő napon lép hatályba.

 

5. A felek az Együttműködési Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.

 

Budapest, 2010. november

 

Németh Zsolt                                                            Toró T. Tibor

Parlamenti államtitkár                                              Ügyvezető elnök

Külügyminisztérium                                                 Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

 

Répás Zsuzsanna                                                      Dr. Wetzel Tamás

Helyettes államtitkár                                                Miniszteri biztos

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium           Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

 

Kristály Lehel:

A bárányok békétlenek

Álláspont

 

Amikor 2007-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Mircea Geoana román szociáldemokrata vezér társaságában azt válaszolta érdeklődésemre, hogy esze ágában sincs támogatni a székelyek önrendelkezési törekvéseit, még csak meg sem lepődtem. Sebaj, Fletókám – gondoltam magamban -, nem is néztem ki belőled, bár egy kérdést megért. Majd eljön a mi időnk, amikor a nemzetpolitika általatok felégetett pusztáin ismét zöldellni fog a fű, s békésen legelésznek a bárányok.

Eljött a mi időnk, és valóban szárba szökkent ezer virág, a parlament pedig törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről, sőt, a kormány összehívta a hat évig szüneteltetett Magyar Állandó Értekezletet is.

Most, amikor az egyik legnemesebb (és magyar ember által soha fel nem adható) célért, az autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Országgyűlés falai között ülésezett, mégis azt kellett tapasztalnom, hogy a bárányok is megjelentek már, de nem falatoznak békében.

Mert azt a vak is láthatta, hogy az SZNT budapesti tanácskozása a történelmi jelzőt csak abban az esetben érdemelte volna ki, ha körülötte felsorakozik minden magyar politikai és civil erő határon innen és túl. De nem, nem így történt. A tanácskozáson nem véletlenül nem képviseltette magát sem a magyar kormány, sem az államfő, sem a hazai, sem az erdélyi alakulatok java része.

Az, amit a tanácskozás megszervezéséről tudhatunk, csak azt jelzi, hogy elmaradt az előzetes egyeztetés az Orbán-kabinettel, a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, de idesorolhatnám még a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is. Az ugyanis Budapest olvasatában kormányon lévő magyar erő, ergo vele is tartani kell a kapcsolatot.

Jelen volt viszont a Magyar Polgári Párt (MPP), amelynek első embere, Szász Jenő az SZNT elnöke mellett pózolt a kamerák előtt, majd fel is szólalt. Amint a Hargita Népe napilap előre jelezte, az MPP valóban rátelepedett a rendezvényre. Emiatt pedig meg is szűnt az egységes felzárkózásra, az együttgondolkodásra, az általános részvételre való esély. Ismét megpróbálta valaki kisajátítani a székelyek autonómiatörekvéseit.

Gyurcsánynak a határon túli magyarok miatti fóbiája után székely lobogót látni a Parlamenten magasztos és nem mindennapi élmény. Az is felemelő és előremutató, hogy ez a tanácskozás létrejöhetett – az érdem Kövér László házelnöké, azé a házigazdáé, akinek nemzeti elkötelezettségéhez kétség nem fér. Az azonban, hogy mások mellett olyan politikus jeleníthette meg Szász Jenő személyében Budapesten a székelyföldi önrendelkezési törekvéseket, aki tavaly december elsején, Erdély elcsatolása napján, a bukaresti Cotroceni-palotában az utódállam első embereivel ünnepelt, már nem szerencsés. Hiszen semmifajta politika nem igazolhatja az ilyen típusú bukaresti szerepvállalásokat, mint ahogy azt sem, hogy az SZNT arra játszik: ő az egyedüli, autonómiáért harcoló szervezet Erdélyben. Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy ki és miért maradt távol a rendezvénytől.

Az autonómiatörekvéseket nem lehet kisajátítani. Csak akkor lehetünk sikerre ítélve, ha mindannyian egy irányba húzzuk a szekeret. Így lehet csak feltölteni tartalommal a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ha viszont a szekér jobbról előzi a lovat, nyilván megáll a menetelés, a bárányok pedig ugyancsak tanácstalanul tekintenek ki a fejükből.

Jó lenne tehát, ha a pártpolitikai érdekeken felül most már minden magyar közéleti szereplő valóban nemzetpolitikában gondolkodna. Mert a székelyeket, de minden határon túli testvért megillet az, amit számos sorstársuk szerte Európában már megkapott: saját sorsa és szülőföldje irányításának jogát.

Meg kell valósítani a ki- vagy megegyezés nemzeti minimumát, hogy ne egymás helyett, hanem egymás mellett képzeljük el az együttműködést a majdani autonómián belül is. Az Országházról nem is beszélve. (MH)

 

Köszönjük, hogy elolvasta a Hírlevelünket.