Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél VIII. évf. 248. szám

| 2010-12-09 | admin |

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető a www.vmdp.org.rs és az ausztráliai magyarok www.hufo.info című honlapján.

 

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

Újvidéken meg kell épülnie az 1944-es emlékműnek

Az itt élő magyarságnak ehhez joga van – hangsúlyozza

Vukašinović Éva vajdasági ombudsman helyettese

 

Célratörő jogvédőként éppen egy éve teszi a dolgát Vukašinović Klemm Éva, a vajdasági ombudsman kisebbségi ügyekben illetékes helyettese. Munkája során vannak értékelhető eredmények, addig azonban – mint mondja - nem nyugszik, amíg az újvidéki Futaki úti temetőben nem épülhet meg az 1944-es ártatlan civil áldozatoknak a Makovecz Imre által tervezett emlékműve. (VajdasagMa)

 

Törvény a Bethlen Gábor Alapról

 

A kormány az eddigi, határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben. Kiemelte: Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre. Mint mondta, a külhoni magyarság támogatása immár húszéves múltra tekint vissza. Az indítvány szerint a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt felidézte: 1990-ben az éppen legszükségesebb ügyekben, ad hoc jelleggel nyújtott támogatást a magyar állam a külhoni magyarságnak, 1991-től pedig a központi költségvetés fejezeti szinten tervezte be a határon túli magyarság támogatását. Hozzátette, 1992-ben kormányrendelet alapította meg a határon túli magyarok hivatalát. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy 1998 és 2002 között született meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ekkor építették újjá a Mária Valéria hidat, és ekkor indult el számtalan ösztöndíjprogram. Mint fogalmazott, számos olyan egyházi intézmény, civil szervezet nem jutott támogatáshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó érdekkörök belső gyűrűjébe.

Hangsúlyozta: a kormány az eddigi, a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal. Immár nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz mért tervezési munkával próbálja meg biztosítani a kormány a külhoni intézményrendszerek működését és fejlődését - jelentette ki.

Szavai szerint Bethlen Gábor, Erdély legjelentősebb fejedelme, már 400 évvel ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás bázisa az oktatás, a kutatás, a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra alapozott intézmények fejlesztése.

Semjén Zsolt közölte: a törvény négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntéselőkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználásához – tette hozzá. Elmondta: az alapot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) folyamatos ellenőrzés alatt tartja, és az alap időszakosan köteles a parlamentnek is beszámolni tevékenységéről.

A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felidézte: jövőre lesz tíz éve annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvényt. Itt említette meg azt: fel kell készülni arra, hogy a demográfiai hullámvölgy és az asszimilációs folyamatok - elsősorban a szórványvidéken - súlyos mértékben befolyásolják a helyi magyar közösségek és intézmények életképességét. Ezért indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is - mondta.

Beszélt arról is, miért még ebben az évben nyújtották be ezt a javaslatot a parlamentnek. Mint mondta, a kormány szeretné kiemelten kezelni a nemzetstratégiai ügyeket a határon túl is. Ha csak 2011-ben nyújtanák be a törvényjavaslatot, elodáznák annak a lehetőségét, hogy már a következő költségvetési évben a tényleges problémákra tudják összpontosítani a forrásokat - fogalmazott Semjén Zsolt. (MTI)

 

Dokumentumok:

 

Az MNT javasolt, Zenta 15 napon belül dönt

 

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Közoktatási Bizottsága mai ülésén döntött arról, kiket javasol a zentai oktatási intézmények iskolaszékeibe. A zentai önkormányzat ugyanis megtette a felkérést. Rácz Szabó László, a képviselő-testület elnöke a Pannon RTV-nek azt mondta, igyekeznek minél előbb napirendre tűzni az új kinevezéseket. Erre valószínűleg tizenöt napon belül kerül sor, azon az ülésen, amelyen a költségvetést vitatják meg. Mint ismeretes, a zentai önkormányzat korábban úgy nevezte ki az iskolaszékek tagjait, hogy nem vette figyelembe az MNT javaslattételi jogát. Az MNT közigazgatási pereket indított és nyert, a bírósági döntéssel pedig érvénytelenné nyilvánították az előző kinevezéseket. (Pannon RTV)

 

Kettős állampolgárság a Felvidéken

Szlovákia az egyetlen szomszéd, amely ma még tiltja lakosainak a magyar állampolgárságot.

 

A szomszédos országok közül Szlovákia az egyetlen, ahol ellentörvény tiltja a kettős állampolgárságot, amelyet még az előző, Fico-kabinet fogadott el válaszlépésül a magyar visszahonosítási törvényre. Eszerint északi szomszédunknál automatikusan elveszíti  szlovák állampolgárságát az, aki mondjuk felveszi a magyart is. Így érthető, hogy ott csekélyebb az érdeklődés a visszahonosítás iránt, talán azért is, mert a szlovákiai magyar politikusok sem egységesek a kérdésben. Persze azért akadnak, akik az ellentörvény ellenére is szeretnének magyar állampolgárságot.

A szlovákiai magyar képviselet már fölkészült a visszahonosítás miatt megsokasodó teendőkre.

– Személyi erősítést kaptunk és a belső tereinket is igyekszünk úgy kialakítani, hogy kulturáltan tudjunk fogadni minél több embert. Az időpont foglalások száma nem nagyon nőtt, tehát továbbra is tízes nagyságrendben mozog, én azonban ebből nem is vonnék le messzemenő következtetéseket, hiszen az érdeklődés nagy, és az érdeklődés elleni okok is léteznek ugye – fejtegeti a Térképnek Farkas Géza Magyarország pozsonyi konzulja.

Az egyik ok, hogy továbbra is elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét is. És ezen a jogszabályon leghamarabb csak februárban változtathat a pozsonyi parlament. A szlovák kereszténydemokraták javaslatára előtte, várhatóan még decemberben, módosítják az állami szolgálatról szóló jogszabályt. A törvénytervezet szerint nem lehetnek majd kettős állampolgárok a katonák, rendőrök, a szlovák titkosszolgálatnál dolgozók, a börtönök, a vasúti rendőrség alkalmazottai, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai.

A következményekre való tekintet nélkül januárban az elsők között folyamodik majd magyar állampolgárságért a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.

– Én döntöttem arról, hogy kérvényezni fogom a magyar állampolgárság felvételét. Ezt a döntésemet már korábban meghoztam, de nem kívántam nehéz helyzetbe hozni a szlovák kormánykoalíciót, amelynél éreztem azt, hogy próbálják megoldani ezt a kérdést. De január már itt van előttünk, úgy hogy tovább én sem kívánom ezt titkolni, hogy fölkeresem a konzulátust, Magyarország konzulátusát Pozsonyban és kérvényezni fogom az állampolgárság felvételét – nyilatkozta  Berényi József.

Magyarul álmodom, de nem Magyarországról – ezt válaszolta egy szlovák képviselő nacionalista megjegyzésére a pozsonyi parlamentben Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás Pártjának képviselője. Ebben a szellemben gondolkodik a magyar állampolgárság felvételéről is.

 – Jelenleg nem tervezem, hogy folyamodjak a magyar állampolgárságért. Viszont a pártomnak és nekem is az a véleményem, hogy ez minden egyes polgárnak a magánügye. Tehát akár itt Dél-Szlovákiában is el tudom mondani az embereknek, hogyha van ilyen belső igényük, hogy kérvényezzék az állampolgárságot, ne tartsanak semmitől és nyugodtan tegyék ezt meg. Azzal egyet tudok érteni, hogy meghatározzuk a foglalkozásoknak egy szűkebb körét – ide elsősorban ugye a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium illetve néhány közigazgatási szervnek az állása tartozik –, amit nem lehet betölteni kettős állampolgársággal. De ezen túl mindenkinek a saját magán, belső ügye – fejtegette a képviselő

 Ugyanezen az állásponton vannak a HÍD párt parlamenti képviselői is. Saját szempontjukból sem aktuálisnak, sem fontosnak nem tartják a honosítás kérelmezését.

– A mi feladatunk nem az, hogy ezen gondolkozzunk. A mi feladatunk az, hogy olyan törvényt hozzunk – és ez bent van már ugye, második olvasatban –, ami megkönnyíti ezeknek az embereknek a lépését. Ez a mi feladatunk. Én attól nagyobb magyar nem leszek, hogy a kezemben lesz egy papír arról, hogy én igenis magyar állampolgár is vagyok – vélekedik Bugár Béla pártelnök.

 A HÍD vezetői szerint egyébként senkinek sem kell attól félnie, hogy gondja lehet, amiért szlovák állampolgárként kérvényezi a magyar állampolgárságot is.

– Hogyha átmennek azok a törvények, javaslatok és módosítások, amelyek bent vannak a parlamentben, akkor gondja, baja nem lesz neki belőle. Lehet, hogy bizonyos foglalkozásoknál megkötöttebbek lesznek a lehetőségei. Viszont mindenkinek a személye ügye, hogy ő hogy érez, hogy neki mi fontos, és e szerint kell dönteni. Erre senkit nem lehet rávenni, sem lebeszélni róla, ez mindenkinek a saját maga egyéni ügye – nyilatkozta Sólymos László frakcióvezető.

Szlovákiában kb. 100 ezren kérvényezték a magyar igazolványt. Feltételezések szerint a következő években nagyjából ugyanennyien kérhetik majd a magyar állampolgárságot is – minden ötödik szlovákiai magyar. (DunaTV)

 

Tőkés László közleménye a KRE Közgyűlésében történtek kapcsán

 

Tőkés László EP-alelnök, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület előző püspöke, volt temesvári lelkipásztor, az egyházi törvényesség tiszteletben tartása iránti elkötelezettséggel, valamint az Anyaszentegyház kommunista elnyomás alóli felszabadulásának szellemében, a KRE Közgyűléséhez fordult panasszal az Egyházkerületi Választási Bizottság által elkövetett törvénytelenségek, valamint egyes egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők jogellenes, erkölcsi, politikai szempontból pedig súlyosan aggályos megválasztatása tárgyában.

 

Közlemény

Tőkés László előző püspök, volt temesvári lelkipásztor, az egyházi törvényesség tiszteletben tartása iránti elkötelezettséggel, valamint az Anyaszentegyház kommunista elnyomás alóli felszabadulásának szellemében mindvégig szorosan nyomon követte az idei egyházkerületi választások folyamatát, és következetesen kifejezte álláspontját a menet közben elkövetett szabálytalanságok és törvényellenes vagy erkölcsileg elfogadhatatlan fejlemények és határozatok ügyében. Legutóbb a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűléséhez fordult panasszal az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) által elkövetett törvénytelenségek, valamint egyes egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők jogellenes, erkölcsi, politikai szempontból pedig súlyosan aggályos megválasztatása tárgyában.

Az Egyházkerület legfelsőbb fórumának bölcsessége iránti bizalomból, illetve a testület döntésének külső befolyásolását elkerülendő, Tőkés László előzetesen nem adott nyilvánosságot „fellebbezés utáni fellebbezésének”.

Azok után viszont, hogy a Közgyűlés teljes kritikátlansággal szentesítette az EVB igencsak gyarló munkájáról szóló jelentését, és „határozottan elutasította” az előző püspök megalapozott panaszát – a közvélemény hiteles tájékoztatása végett ezennel teljes egészében nyilvánosságra hozzuk a beadvány szövegét.

Sokakban rendkívüli megütközést keltett az EVB botcsinálta elnökének az a mosdatlan kiszólása, hogy: „Tőkés László hagyjon békét az egyházkerületnek!”

Egyértelműen megállapítható, hogy érdekelt félként Varga Attila törvényellenesen jelölt – és megválasztott – egyházkerületi főgondnok – a Közgyűlés tagjaként és társelnökeként – ellenérdekelt volt a saját tisztségének legitimitását is megkérdőjelező panasz elfogadásában.

A Királyhágómelléki Egyházkerületben a politikum az egyházi autonómia fölé kerekedett. Az RMDSZ külső befolyása a Közgyűlés határozata révén belsővé „mélyült”.

Nagyvárad, 2010. december 7.

Tőkés László,

EP-alelnök sajtóirodája 

 

Nincs döntetlen

 

Markó Béla megígérte, szombaton bejelenti, hogy újraindul-e a februári kongresszuson az RMDSZ elnöki tisztségéért, vagy nem.

Természetesen fogalmam sincs, mi dilemmájának a kvintesszenciája, magyarán, min rágódik.

Abban viszont biztos vagyok, hogy a rágódás az RMDSZ-szel kapcsolatos, nem pedig magánügyi kérdés. Az ilyen „túl sokat volt már elnök, belefáradt”, vagy „írni akar”, netalán „átadná a helyét egy pörgősebb fiatalnak” motivációknak most nulla az alapjuk.

Szerintem a dilemma egyetlen oka a Fidesz határon túli politikája, ami gyökeresen más, mint amit az MSZP művelt. Úgy vélem, Markó a magyarországi választások óta tudja, hogy ebben a politikában neki nincs helye. Mára egyértelművé vált, hogy az RMDSZ-nek se igazán, a Fidesz az Erdélyi Magyar Néppárttal akar-fog együttműködni a leglényegesebb ügyekben, például, a pénzosztásban, de Tőkés László pártját szeretné mihamarabb betolni a román parlamentbe.

Ha még vékonyabbra faragom a dilemmát, akkor Markó Béla indulása és újraválasztása az RMDSZ százszázalékos mellékvágányra tolását jelentené Budapesten.

Ha Markó Béla visszavonul, és a Fidesznek kedvesebb elnök fogja vezetni az RMDSZ-t, akkor pakliban maradnak Budapesten. Biztos vagyok benne, hogy Markó Béla pontosan tudja ezeket (is), ám természetesen ennél azért árnyaltabb a kérdés, de ha félretoljuk az apró politikai játszmákat, érdekeket, akkor ilyen egyszerű felállás marad előttünk.

Ha Markót újraválasztják, az RMDSZ-nek egyedül kell megharcolnia a parlamentbe jutást.

Ha más elnök lesz, akkor 2012-ben lehet budapesti engedély a közös lista felállítására az erdélyi néppárttal, nem szorul ki a magyarság a parlamentből. Külön-külön: teljes lebőgés. Együtt: akár nyolc százalék is összejöhet, lásd EP-választáson Tőkés az RMDSZ listáján. Ezt mindenki tudja, kérdés persze, hogy akar-e róla tudomást szerezni a Fidesz, vagy azt mondják, na és, ha négy évig nincs magyar képviselet a román parlamentben? Majd lesz utána.

Amit, mondanom sem kell, Traian Băsescu és az összes román párt alig vár. Tesznek is érte, Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségi tanácsosának indulása az elnöki tisztségért nyilvánvalóan ezt jelzi.

Szóval, szombaton okosabbak leszünk, Markó döntésének fényében már továbbszőhetőek a stratégiák.

Amúgy, bármivel is indokolja indulását vagy visszalépését, az igazat egyelőre úgysem mondhatja ki.

Majd egyszer, ha megírja emlékiratait. (Nyugati Jelen)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.