Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Homoródalmás

| 2010-12-14 | admin |

Csedő Attila fotóblogja

 

 


Homoródalmás az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb nagyközsége. A Hargitától dél felé nyúló Kis-Homoród völgyében fekszik, északról és nyugatról fenyőkoszorúzta hegyek tövében. 
A Kis-Homorod völgye Lövétét elhagyva kitágul, így a következő település, Homorodalmás már nem zsúfolt település, hanem a lehetőségekhez képest nyitottabb.



Homoródalmás hét faluból alakult ki: Varjas, Kakod, Benes, Almás, Benczőfalva, Czikefalva, és Tankófalva.




A Szármány-hegy (734 m)  lábánál fekvő  római katolikus temető. 


A temető mellett elhaladva, csakhamar a falu házai közé érünk.


A falu nevének első írásos említése, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben történik. 


Homoródalmás néven 1609-ben említi először egy kiváltságlevél


 
„Ezen falu régentén erdők torkában találta magát, inkább lehetett volna Makkosnak vagy Vadalmásnak, mint jóféle, szelíd Almásnak nevezni”. 
(Jánosfalvi Sándor István)

 



 A falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete,  és a  környező táj szépsége, felejthetetlen élményt kínálnak a városi, és külföldi turisták számára.

 



Homoródalmás gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés.


A mészégetés és az égetett mész árusítása bizonyíthatóan a XVIII. század végétől a kollektivizálásig a falu lakóinak fontos jövedelemforrása volt. 


Egykor tíz mészégető kemence – katlan – volt a faluban. Napjainkban az 1952-ben létesített és az 1989-es rendszerváltás után bezárt, de néhány éve újraindított mészkőbányában üzemel időszakosan két kemence. 

 




Az unitárius vallásra való áttérés előtti  Almás a római katolikusok búcsújáró helye volt. A XVIII. század végén Homoródalmás  Lövéte leányegyházközsége volt.



A mai templom a római katolikusok második temploma, az első a Papkert fölötti részen lehetett.Az új templom  1910–1912 között épült fel, a hagyomány szerint „az unitáriusok is hordták a követ” a templomépítéshez.
A templom harangja a felirata szerint 1888-ból, a templom építése előtti időből való.


2010 augusztusában megkezdődött a templom teljes felújítása


A leányegyházközség jelenleg a Homoródkarácsonyfalvi Római Katolikus Egyházközség filiája, innen szolgál be Homoródalmásra a mindenkori plébános.


Homoródalmáson a legfontosabb helyi katolikus ünnep a Szentháromság vasárnapi búcsú.


Homoródalmás napjainkban egy falvak nélküli község (faluközpont).


A Kis-Homoród vize itt nem a Fő utcát követi mint Lövéte esetében,... 


...hanem azzal párhuzamosan egy belső utca mentét.


Almás talán a legjellemzőbb települése a völgynek, dombvidéki többutcás falu.


A székely jellegű házak vegyülése figyelhető meg,...


... a délről jövő szász hatású építkezéssel.


Vakolt kőházak és kőkapuk teszik az utcavonalat zárttá, de magasságuk nem akkora mint Lövétén.


A homlokzaton  itt is gyakran feltüntették az építtető névbetűit és az építés évszámát.


Beke András háza  1892-ből.


A szász hatásnak és a rendelkezése álló kőanyagnak köszönhetően a fa építkezésről a kőépítkezésre való áttérés a cserép használatát is indokolta a zsindely helyett.



A székely és szász jellegű épületek mellett itt vannak az 1950-es évek jellegzetes épületei.


A "Soskút " utca.


Homoródalmáson is találunk magas koncentrátumú sós vizet. 


A lakósok a sós vizet a téli káposzta "ellevezéséhez", a disznóhús feldolgozásához, és a szalonna tartósítására használják.


A Sóskút épülete 1801-ben készült, 1860-ban újraépítették.


Székelykapu, csak gyalogkapu formájában látható a régi házaknál.





 A hagyományoktól eltérő, élénk színűre  festett házak Almáson is megjelentek.





A régi házak festésénél a kék az uralkodó szín.





A falszerkezetben használt kő építőanyag a szász hatásnak tudható be, az egész falszerkezet ebből készül, több esetben még a nyílások fölötti áthidalás is.





 Ha még kőkapuzat is társul hozzájuk - igencsak meghatározzák az utcaképet.



Homoródalmásnak 1910-ben 2381 magyar lakosa volt.






1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.









A 2002-es népszámláláskor Homoródalmás lakossága 1415 fő volt



A falu lakosainak száma napjainkban nem éri el az 1400-at



Homoródalmás községben az 1700-as évek első éveiben már folyt az oktatás.Az elemi népiskolát felekezeti jelleggel évszázadokon át az unitárius egyházközség tartotta fenn 1896-ig.



Itt emelkedik a vidék egyik legimpozánsabb iskolaépülete, amely 1909-ben épült,
Homoródalmás iskolája ma Dávid Ferencnek , az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának nevét viseli. . A névadó ünnepségre 1998. november 14-én került sor.





 A községközpont felé haladva feltünik  a szépen felújított művelődési ház, amelyet  a falu jeles szülöttjéről,  Szabó Gyula íróról neveztek el.
1957 és 1992 között az Utunk és a Helikon irodalmi folyóiratok egyik szerkesztője volt. 
 Fontosabb kötetei:  A Gondos atyafiság, Gólya szállt a csűrre, A szülőföld szimfóniája, Tinta és tulipán, Három a tánc, A sátán labdái, Kegyetlen kegyelet.


A falu első temploma az 1690-es évek elejéig állott, a mai Csonkatemplom nevű szántóhelyen. Az előkerült régészeti leletek alapján feltételezik, hogy román stílusú bazilika lehetett , amit később gótikus templommá alakítottak.



A második templomot a  falutól keletre lévő dombon  1694-ben kezdték építeni, de nem ért meg egy évszázadot sem, 1789-ben már használhatatlan volt.





A  turulos Székely hősi emlékmű  a falu központban



A Székely hősi emlékmű bronztáblája.



A harmadik templom építése 1785 szeptemberében kezdődött.



A templom tornyát  1830-ban, 1844-ben, és 1909-ben bádogoztatta az egyházközség.



 A 52 méteres templom torony a legmagasabb unitárius toronynak számít.



Épült 1786-ban - javítva 1986-ban.


Középkori  falu katolikus lakossága átéli a reformáció korának változásait és az unitárius vallást választja tartósan, s örökli a középkori templomot is.



Az unitárius egyházközség a legfontosabb intézmény volt a falu közösségi, társadalmi életének szabályozásában, szervezésében századokon keresztül.




A szószékkoronán látható 1793-as évszám a templom építésének befejezését jelzi.






Az első orgona 1817-ben épűlt és mintegy 50 évig volt használatban.Ezután Kolonits István kézdivásárhelyi mester épített egy új orgonát, ennek 82 sípját 1918 őszén hadi célra elrekvirálták, javítására  csak 1929-ben került sor.



A templom legrégibb bútorzati darabjai közé tartozik az úrasztala: 12 szögű, lapjait 12 láb  tartja.  Az egyik lábon Farkas Mihály neve olvasható, a talpon pedig: Anno 1792.



A faluból az 1914-1918 évi világháborúban elestek emlékére márványtáblát helyeztek el a templomban.





A II. világháború is sok áldozatot követelt Homoródalmástól, ezeknek a hősöknek a nevét  is márványtábla őrzi a templomban.



1909-ben az egyházközség egy 880 kg súlyú harangot öntetett . Ez a harang és az 1770-ben öntött kisebb harang 1916 októberében a háborús rekvirálás áldozata lett.



1926-ban az egyházközség  Nagyszebenben öntette  a mai nagyobb harangot, melynek súlya 700 kg.



Kilátás a templomtoronyból  a Templom utcára.


Kilátás a toronyból délre  Homoródkarácsonyfalva irányába.




A faluközpont látképe a toronyból.


Kilátás a falura keleti irányba.




Kilátás észak felé a Főutca és a Szármány hegy irányába.