Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél VIII. évf. 253. szám

| 2010-12-16 | admin |

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

HÍRLEVÉL VIII. évf. 253. szám

2010. december 14.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető a www.vmdp.org.rs és az ausztráliai magyarok www.hufo.info című honlapján.

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

Utasítás

 

Ismét gyülekeznek a viharfelhők az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének feje felett.

Radovan Balac, az ötnyelvű rádiónak a Bojan Pajtic a Tadic-féle Demokrata Párti (DS) tartományi kormányfőhöz közeli fő- és felelős szerkesztője 2010. december 9-i keltezéssel Utasítást juttatott el a magyar szerkesztőségnek, melyben meghagyja, hogy a műsorokban e hónap 13-tól kezdve, háromnegyed részben vajdasági jellegű anyagokat kell közölni.

Ha ezt az értelmetlen – vagy nagyon is átgondolt – elképzelést követni akarja, a magyar szerkesztőség a jővőben legfeljebb távirati stílusban tudósíthatja a belgrádi, budapesti, kárpát-medencei híreiről, és a nagyvilág eseményeiről.

Ennek egyenes következménye lehet, hogy a hallgatók egyszerűen más adókhoz pártolnak.

Mivel az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége, Szerbiában az egyetlen magyar nyelven sugárzó 24 órás műsor készítője a főszerkesztő büntetésekkel fenyegető Utasítása csak egyet jelenthet: szűnjön meg, ha lehet minél hamarabb maga a magyar adás. S fejeződjön be végre a magyar szerkesztőség felmorzsolódása.

Lehet bírálni az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségét – nem egy esetben van is miért – de az, aki a létére tör, nos, annak nincsenek tiszta szándékai.

Csak az egész vajdasági magyar közösség gyors, egységes ellenállása segíthet.

Ne hagyjuk magunkat! (Á.A.)

 

Korhecz Tamás, az MNT elnöke

Pásztor István, a VMSZ elnöke

Ágoston András, a VMDP elnöke

Csonka Áron, a VMDK elnöke

Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke

László Bálint, a MRM elnöke

 

Tisztelt Elnök Urak!

 

A Vajdasági Rádió magyar szerkesztőségének dolgozójaként értesítem Önöket, hogy Radovan Balać, a Rádió öt szerkesztőségének a műsorpolitikáját felügyelő fő és felelős szerkesztő, 2010. december 9-én keltezett rendeletével arra kötelezi a szerkesztőségeket, hogy az informatív műsoroknak „legalább a 75 százalékát” vajdasági hírek képezzék. A rendelet - megítélésem szerint - súlyosan sérti a kisebbségi, köztük a magyar szerkesztőség jogát a közösség saját igényeinek megfelelő tájékoztatásra.

Természetesnek tartom, hogy a vajdasági hírek, ha azok fontossága úgy kívánja előtérbe kerüljenek a műsorban. Ugyanakkor – Dani Zoltán felelős szerkesztőt helyettesítve a fő és felelős szerkesztőnél tartott ülésen – nem sikerült meggyőznöm Radovan Balaćot arról, hogy a Vajdasági (Újvidéki) Rádió magyar szerkesztősége, az egyetlen magyar nyelven sugárzó 24 órás műsor készítőjeként Szerbiában, nem fogadhatja el ezt a korlátozást. Mert ha az itteni magyar hallgatókat nem értesítjük az őket ugyancsak érdeklő belgrádi, budapesti, kárpát-medencei és világhírekről, valamint a világ sporteseményeiről, akkor nem bennünket fognak a jövőben hallgatni.

Meggyőződésem, hogy ez a döntés legalább annyira káros, mint az a diktátum, amely 1988-tól volt érvényben. Akkor azt próbálták megtiltani, hogy a műsorokban Vajdaságról, főként pedig annak autonómiájáról essen említés. Most meg a 75 százalékot erőltetik. Nonszensz.

Minderről fontosnak tartom tájékoztatni Önöket.

Tisztelettel,

Újvidék, 2010. december 13.

Ternovácz István, belpolitikai szerkesztő 

 

Dokumentumok:

 

Bugár: a Híd szeretne találkozni Orbánnal, de a döntés a miniszterelnöké

 

Amennyiben Orbán Viktor keddi hivatalos pozsonyi látogatása során nem találkozik a Híd képviselőivel, az azt fogja jelenteni, hogy a magyar fél nem kíván ezzel a párttal együttműködni - jelentette ki Bugár Béla, a magyar-szlovák polgári párt elnöke. A Híd tudomásul veszi ezt, s alkalmazkodik a helyzethez - tette hozzá Bugár Béla abban az interjúban, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség közölt hétfőn. "Könyörögni nem fogunk" - fogalmazott a pártelnök. "Orbán úr tudja, hogy szívesen vennénk egy ilyen találkozót. Az ő döntésén múlik. Ő a magyar kormány vezetője, s ha nem vesz rólunk tudomást, az azt jelenti, hogy a magyar kormány döntött. Mi ennek megfelelően rendezkedünk be".

A pártelnök megerősítette: nemrégiben nem hivatalos tárgyalásokra került sor a Híd és a magyar fél között, melyek után a magyar kormánynak döntenie kellett arról, hogy együtt akar-e működni a Híddal. "Azóta a döntésre várunk" - mutatott rá Bugár.

Arra a felvetésre, mi a véleménye arról, hogy a magyar fél a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját (MKP) tekinti partnerének, míg a koalíciós Híd pártot nem, Bugár azt mondta, hogy ez a magyar fél döntése. "Nekünk itt Szlovákiában vannak a választóink. Ha a magyar kormány együtt akar működni, és csökkenteni akarja a feszültséget, ahhoz partnerek vagyunk. De csak partnerek. Semmiféle vazallusi vagy alárendeltségi viszonyról szó sem lehet" - fejtette ki a Híd elnöke.

Orbán Viktor kedden érkezik Pozsonyba, ahol Iveta Radicová szlovák miniszterelnökkel tárgyal a magyar EU-elnökségről és a kétoldalú kapcsolatokról. A magyar kormányfő a tervek szerint a Magyar Koalíció Pártjának székházába is ellátogat, ahol találkozik a párt vezetőivel. (MTI)

 

Nem lesz Orbán-Bugár találkozó

 

Orbán Viktor miniszterelnök holnap Pozsonyban nem találkozik a kormányzó Híd-Most vezetőjével, pedig a szlovák-magyar vegyes párt nyitott a partneri együttműködésre. Bugár Béla elmondása szerint a közelmúltban nem hivatalos csatornákon folyt az egyeztetés pártja és a magyar fél között és most már csak Orbán Viktor döntésére várnak, hogy lesz-e együttműködés közöttük. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tudatta: Orbán Viktor keddi pozsonyi programjában nem szerepel találkozó sem szlovák, sem vegyes pártokkal, kizárólag a magyar párt, az MKP elnökével tárgyal, hogy tájékozódjék a felvidéki magyarság véleményéről. A miniszterelnök holnap Bécsbe, majd Pozsonyba látogat, Magyarország uniós elnökségét előkészítő körútja során.

 

Német kitüntetésben részesült Pozsgay Imre

 

A 89/90-es rendszerváltó időszak egykori államminisztere a Rainer Hildebrandt-érmet kapta.

Az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést vehetett át hétfőn este a német fővárosban Pozsgay Imre.

Az 1989/90-es rendszerváltó időszak egykori államminisztere két orosz aktivistával együtt kapta a berlini falumúzeum alapítójáról, Rainer Hildebrandtról elnevezett érmet.

Pozsgay Imre érdemeit a húsz évvel ezelőtti vértelen rendszerváltásban Norbert Lammert, a Bundestag elnöke méltatta. Laudációjában kiemelte: a Hildebrandt-érem magyar kitüntetettje eleven dokumentuma a húsz évvel ezelőtti magyarországi változásoknak, amelyekben távolról sem jelentéktelen szerepet játszott. Nem véletlenül lépett be a kommunista pártba, és annak is pontos oka volt, amiért otthagyta azt. Szerepvállalásának nagy hatása volt a két évtizeddel ezelőtt a keleti tömböt megrázó változásokra. Elsőként mondta ki 1989 januárjában - szakítva az akkor érvényes felfogással -, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon, és hogy 1956 miniszterelnöke, Nagy Imre justizmordnak esett áldozatul.

A politikusi mellett Pozsgay Imre írói munkásságával is kivette a részét a fordulat előkészítéséből - emlékeztetett Lammert, külön kiemelve a kitüntetett írásai közül a Reform és fordulat című művét, amely rövid időn belül óriási népszerűségre tett szert az olvasóközönség körében. Ő volt az egyik védnöke az 1989 augusztusában Sopron mellett rendezett páneurópai pikniknek, amellyel a magyarok kiütötték az első téglát a berlini falból, elindítva azt a történelmi folyamatot, amelynek betetőzése a német állami egység helyreállítása lett 1990. október 3-án.

A kitüntetést megköszönő beszédében Pozsgay Imre felidézte Németországhoz kapcsolódó élményeit, a 80-as években tett látogatásait, tárgyalásait NSZK-beli politikusokkal. Kitért egy svájci epizódra is, amely a berni magyar nagykövetségen játszódott le 1986 nyarán. Ott a BBC tudósítója föltette neki a kérdést: ha a magyar nép egy napon hátat fordítana a szocializmusnak, vajon mit tenne? "Gondolkodás nélkül azt válaszoltam, hogy a népemet követném" - idézte saját szavait Pozsgay, hozzátéve, hogy a válságban lévő, gyönge Kádár-rendszer akkor már nem tudta keményen megtorolni az ilyen kijelentéseket.

Felidézte a hegyeshalmi határátkelőnél 1988. október 26-án tett kijelentését, miszerint a szögesdróttal megvont határ Európa szégyenét jelképezi, amelyet Magyarország el fog takarítani, és helyreállítja polgárainak jogát a szabad utazáshoz. Hasonló emlékek fűzik Pozsgayt a Brandenburgi kapuhoz, amelynek nyugati oldalán 1989 májusában - az Európai Akadémia meghívásának eleget téve - kijelentette: el kell takarítani ezt a szörnyű falat, amelyet az emberek megalázására és mozgásszabadságuk korlátozására emeltek. "Akkor nem lehettem biztos abban, mikor fog ez bekövetkezni, de lám, fél évvel később, november 9-én leomlott a berlini fal" - emlékezett beszédében az egykori magyar államminiszter.

Az állami egység helyreállítása, az újraegyesülés óta Németország óriásit lépett előre; az, hogy ebben Magyarországnak is volt némi szerény szerepe, büszkévé tesz magyarságomra - jelentette ki végül Pozsgay Imre, Magyarország, a magyar nemzet és saját maga nevében is megköszönve a Rainer Hildebrandt érmet.

Pozsgay mellett Mihail Hodorkovszkij egykori olajmágnás, a Jukosz olajcég volt tulajdonosa és Jurij Smidt orosz ügyvéd, az emberi jogok védelmezője részesült hétfőn a német kitüntetésben. Hodorkovszkij akadályoztatása miatt édesanyja, Mariana Hodorkovszkaja vette át és mondott köszönetet a kitüntetésért. (DunaTV)

 

Hogy közjogilag is egyesüljön a nemzet – Felavatták a váradi Demokrácia Központot

 

Wetzel Tamás budapesti miniszteri biztos, Tőkés László európai parlamenti alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a szervezet helyi vezetőségei tagjai és tucatnyi érdeklődő jelenlétében avatták fel tegnap délután megyénk első Demokrácia Központját Nagyváradon. A romániai magyar társadalmat tükröző különféle információk gyűjtésére, elemzésére és ismertetésére szolgáló országos hálózat – a magyar belügyminisztériummal kötött megállapodás értelmében – szerepet vállalt abban is, hogy a magyar állampolgárságot a könnyített eljárással megszerezni kívánó romániai magyarokat segítse az ügyintézésben.

A váradi Keskeny (ma Menumorut) utca 23. szám alatt (a Széles utcai piac és a C-tin Brâncuşi Építészeti Szakközépiskola mögött) található bérleményben január 3-ától kezdődik az ügyfélfogadás, addigra egyeztetik a többi Demokrácia Központtal a nyitva tartást – nyilatkozta érdeklődésünkre Zatykó Gyula, a partiumi központokért felelős koordinátor. Az említett dátumig Érmihályfalván is nyílik egy központ, illetve Margittán is egy iroda. A váradi létesítmény avatószalagját Tőkés László és Wetzel Tamás vágta át, majd a köszöntő beszédek után a vendégek és munkatársak pezsgővel koccintottak arra, hogy a központ valóban a határon túli magyarok demokráciáját szolgálja.

Wetzel Tamás, kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, felidézte, hogy a kormányváltás után az új összetételű magyar Országgyűlés első dolga volt az egyszerűsített honosításról szóló törvény elfogadása, ezzel lehetővé vált közjogilag is a nemzet egyesítése. „Kilencven év adósságát kezdjük el törleszteni, ebben segítenek a Demokrácia Központok” – mondta. Tőkés László arra emlékeztetett, hogy annak idején hasonló lelkesedés fogadta az úgynevezett státustörvényt is, amit később „eltérítettek, kilúgoztak”. Most újabb kegyelmi idő adatott, „ez az indulás pillanata, felszállásra kész a gép” – fogalmazott metaforikusan a volt püspök, aki azt kívánta, hogy „kapjon szárnyra a szárnyaszegett erdélyi magyarság, de ne az elvándorlást, világpolgárrá válás, hanem az itthon maradás eszközét” lássa az új lehetőségben.

A váradi Demokrácia Központ koordinátora, Török Sándor kérdésünkre elmondta, hogy vele együtt öten, majd januártól még ketten dolgoznak majd itt, s legalább négyen csak az állampolgárságot igénylőkkel foglalkoznak. Addig felkészülnek a feladatra, első lépésként tegnap éppen Wetzel Tamástól kaptak eligazítást. A központot az EMNT működteti az általa bejegyeztetett Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom nevű szervezeten keresztül. (Reggeli Újság)

 

Roykó Ádám:

A magyar állampolgárság

önmagában nem elég a magyarországi egészségügyi ellátáshoz

 

"Magyarországi egészségügyi ellátásra önmagában a magyar állampolgárság nem fog jogosítani", így Roykó Ádám szombaton kinevezett miniszteri biztos feladata lesz, hogy koordinálja az egészségügyi ellátását azoknak az Európai Unión kívül élőknek, akik felveszik a magyar állampolgárságot - közölte az egészségügyi államtitkárság.

A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Unión kívül élők kérelemre - a január elsejétől hatályba lépő kettős állampolgárságról szóló törvény alapján - rövid időn belül magyar állampolgárságot kaphatnak.

A miniszteri biztos fogja irányítani az Európai Gazdasági Térségen kívül élő majdani magyar állampolgárok magyarországi egészségügyi ellátáshoz jutásának jogszabályi és ellátásszakmai előkészítését. Ennek révén Roykó Ádám koordinálja az olyan feladatokat, mint az igényfelmérés; a hozzáférés feltételei; valamint a bevándorlási státusz, helybenlakás, letelepedés, lakóhely kérdéskörét.

Roykó Ádám 1961-ben született Kárpátalján, családjával 1967-ben települtek át Magyarországra. Tanulmányait Pannonhalmán és Németországban végezte. Orvosi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán fejezte be. "Nemzetközi diplomáciai munkája elismeréseképpen 1998. október 23-án Dr. Göncz Árpád köztársasági elnök államok közötti kulturális, szociális és missziós közvetítő tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta" - írta a közlemény.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter december 1. napjától - a törvény értelmében - legfeljebb hat hónapra nevezte ki Roykó Ádámot miniszteri biztossá az Európai Unión kívül, a szomszédos országokban élő határon túli magyar személyek magyarországi egészségügyi ellátásának koordinálására - emlékeztetett a közlemény.

A Magyar Közlönyben szombaton megjelent utasítás értelmében a miniszteri biztos tevékenységét a nemzeti erőforrás miniszter az egészségügyért felelős államtitkár útján irányítja. (InfoRádió)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.