Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

M. Szabó Imre nyílt levele

| 2010-12-24 | admin |

 

Kedves Claude Juncker úr!

 

Ön a félmilliós Luxembourg miniszterelnöke.

Már akkor gyanakodtam, amikor Paul Lendvai, az Ausztriában tevékenykedő nagy túlélőmester európai kőrútra szánta el magát.

Nem más lehetett a célja, mint Orbán Viktornak az Európai Unió fél évre kijelölt elnökének teljes lejáratása. Ezért hát a magyarajkú mester, mellesleg újságíró-politikus mindenképpen meg kívánt felelni annak a kihívásnak, amely őt érte s amit Lendvai úr el is vállalt.

Arra nem számított, hogy Zürichben heves ellenállásba ütközik, Kenessey Csaba személyében. Az 1956-os forradalmár megőrizte keménységét s meghátrálásra, mi több, megfutamodásra késztette magát a mestert.

Kisvártatva Frankfurt következett, város szintén nem hozott sikert a politikai szélhámosságra vetemedő – hogy múltjáról egyebet ne soroljunk…- publicista.

A tény, sikerült miniszterelnök ellen gyér hangulatot szítania.

Persze ez elsuhintható…

Hol járt Ön akkor?

Amikor politikustársát méltatlanul igyekezett lejáratni eme lelassult túlélőbajnok.

Nem gondolt arra, lám, erre kószál egy lassú öregember, aki az EU elnökről mond ezt meg azt, könyve okán.

Ám menjünk vissza egy kicsit.

Hol járt Ön kedves Claude Juncker úr, amikor 2003 nyarán Budapesten, a Vörösmarty téren a kábítószert népszerűsítették szélsőbaloldali anarchisták, hol, mikor a rendezvényen gyermekeik mentális épségéért tiltakozó-aggódó szülőket véresre verte a rohamrendőrség- a kábítószer fogyasztás mellett vonagló, azt népszerűsítő belőtt más nemzetség jeles képviselői védelmében!?

Hol, mikor a magyarországi média kommunista újságírói beépülve egymásnak osztogatták a kuratóriumi pozíciókat, hol amikor PSZÁF elnökét súlyosan bántalmazták, s a magyarországi balliberális-szocialista média a támadókat védte, mindenféle alantas jelzővel illetve elnököt – például azzal, önmaga verte meg magát! - a kiváló pénzügyi szakembert…

Hol volt, amikor 2006 szeptemberében-októberében ugyancsak a rohamrendőrség verte-lőtt szét, vakított ártatlan magyarokat, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezni kívánókat.

Hol, mikor mindezekről az eseményekről a magyarországi balliberális média hamisan, a valóságot eltorzítva, kéjelegve tudósított.

Merre járt Ön, amikor média egyik legjelentősebb orgánuma ügynökmúlttal vádolta meg a közszolgálati elnökasszonyát. Perek s szakértői vizsgálatok zöme bizonyította, az állítás velejéig hazug, hamis, manipulált. Milliókat nyert személyiségi jogai megsértése miatt indított, személyét tisztázó pereiben, ám a vesztes és a balliberális média a mai napig azt sulykolja, igen, mégis besúgó volt! Munkát, állást nem kap, noha nevéhez fűződik a jelenlegi miniszterelnökkel, Orbán Viktorral készített hetente egy alkalommal, éveken át közvetített rádióinterjú-sorozat.

Ezzel a hamis médiavádaskodással egy életet lehet tönkre tenni.

Tönkre is tette.

A balliberális média!

Orbán Viktor miniszterelnök úr, akit Ön támad, nem avatkozik bele ebbe az ügybe.

Ez is bizonyítja, hogy tiszteletben tartja médiaszabadságot.

Hol járt Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök, mikor az összes magyar bíróság koncepciós pereket alkotva súlyosan elmarasztalta a bántalmazottakat.

Hol, amikor a „független magyarországi bíróságok 148 ügyből húsz- harminc másodpercenként helyeztek előzetes letartóztatásba száznegyven ártatlan magyart?!

Hol, amikor ezekről az eseményekről cinkosan hallgatott a liberális-kommunista média, azokat sandán, hamisan tálalva a megrendült magyar közvéleménnyel.

Hol járt, kedves luxembourgi miniszterelnök úr, amikor szétverte a rohamrendőrség a felnövekvő nemzedéket mentálisan súlyosan deformáló melegfelvonulás ellen bejelentett tüntetést a rendőrkapitány, a magyarországi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tudomásával?

Hol, merre andalgott várak között, amikor az elképesztő fölényben lévő balliberális média hahotázva kommentálta eme ízlésromboló eseményt?

Hol, merre járt kedves Jean-Claude Juncker miniszterelnök úr, amikor a televíziókban ízlésromboló, Hollywoodban készített rajz és játékfilmekkel fertőznek meg a pici gyermekeket, fiatalokat? Gondolom, az Ön hazájában is tombol a hollywoodi médiafölény. Gondolom, aggódik állampolgárai mentális helyzetéért.

Hogy ne sérüljenek meg a balliberális médiaterror ízlésromboló hatása miatt!

Hol, merre járt akkor, amikor Magyarországra beköszöntött a demokrácia?

Hol, amikor az egyik legnézettebb televízió röhögő politikai műsorában sorozatosan járatta le népet, figurázták ki más, egyéb műsorokban a trianoni határokon túlra taszítottakat, őshonos magyarokat, a többségi nemzet fölénye nyomása alatt élő nemzettestvéreinket. Hol, amikor az MSZMP utódpártja, a kormányzó Magyar Szocialista Párt miniszterelnöke arra bíztatta a magyarországiakat, szavazzanak a kettős állampolgárság ellen!

Mindezt tette, tehette, hiszen nagyon erős médiafölénnyel gyakorolt nyomást a megtévesztett, agymosott népre.

Ennek súlyos hatása lett a nemzettudatra!

Hol járt Ön, kedves Claude Juncker úr, amikor Magyarországon döntő fölénnyel, kétharmados szavazati aránnyal győzött Orbán Viktor, koalíciós partnere a Kereszténydemokrata Néppárt.

Programja egyebek között a rend megteremtése, a médiaviszonyok tisztességes szabályozása volt. Hogy megszűnjön az agymosó műsorözön, a hírek a valóság hamis színben való átírása, feldolgozása.

Hogy Bank balliberális elnöke médiatámogatással, jegybanki kamatemelésekkel ne álljon a pénzpiac alantas szolgálatába.

Orbán Viktor nem szított gyűlöletet.

A közösségi jog megsértése elől óvja nemzetet. A manipuláció, a hamisítás, a tények tudatosan eltorzított színben való elferdítése, a hazudozás ellen emel szót.

A tisztességes médiafelfogás reményében…

Előfordulhatnak túlzások, netán tévedések ebben a törvényben.

Ez nem Lukasenko országa- amint azt kedves balliberális médiahatalmaik, a szocialista kórus” sulykolt.

Ez a demokratikus Magyarország.

A hibákat, tévedéseket, netán túlzásokat ki lehet javítani.

Akár konszenzussal!

Sajnálatos, ez a magatartás rendszeres, a vesztes párt részéről. Ma is hol a bíróságba, hol pedig az ügyészségbe rúgtak bele, az Ön által Orbán Viktort európai léptékben gyalázó média közvetítésével.

Kedves Claude Juncker úr, Luxembourg miniszterelnöke!

Mint média egyáltalán nem kegyelt tagja, arra kérem Önt: mielőtt sajtó szabadságáért aggódó politikusok, vezető liberális szocialista európai, uniformizált sugallatát - véleményét sajátjaként éli meg, legyen körültekintő.

Vizsgálódjék, nem ugorjon be szocialista blöffökbe. Ha most mégis megtette, gondolja végig, milyen hamis a szocialista média! Amelyről eddig itten irkáltam. Ön nem olvasta el, mi is a konfliktus lényege.

Egyszerűen átvette budapesti testvérpártja vádjait.

Ez méltatlan

Még akkor se, ha Ön ennek a politikai pártnak a miniszterelnöke.

Ha az Ön országának közszolgálati rádióadója egy percig elnémul, azért, mert egy liberális szerkesztőcskének nem tetszik a törvény, miként vélekedik arról a feltételezésemről, hogy az illetőt, mondjuk húsz másodperc alatt kellene eltávolítani a közszolgálati rádióból

Ez, kedves Claude Juncker úr, két nappal ezelőtt Magyarországon megtörtént.

A súlyos cselekményt elkövető magyarországi újságírónak, azon kívül, hogy a vizsgálat idejére felfüggesztették, semmi baja nem esett!

Ennyit médiaterrorról!

Remélem, Orbán Viktor mai telefonbeszélgetésük során - illő udvariassággal - felvilágosította Önt arról, hogy Szocialista Párt aktivistái megtévesztették Önt.

Önt, aki, azt is beismerte, nem olvasta az ominózus passzust, mégis vállalta a nyilatkozatot.

Azt, amely az Ön tekintélyét mérhetetlen módon lejáratta.

A pártfegyelem az pártfegyelem.

Budapestről a megroggyant MSZP hivatalából és Németországból, a szocialista Martin Schulztól szigorú parancs érkezett.

Nekimenni Orbánnak!

S Ön, kedves Claude Juncker úr, nekiment.

Bevallom, nem volt derék, bátor dolog…

Ami pedig engem illet, többször jártam az Ön kedves, szép, romantikus országában.

Tervezem, visszatérek.

Ám most, hogy Ön ily mértékben hiteltelenítette Luxembourgot, megfontolom, ellátogatok-e lankák, a hangulatos várak kastélyok világába…

Olvasóimat, akik egyet értenek velem arra biztatom, kövessék példámat.

Ne utazzanak Luxembourgba!

 

Tisztelettel üdvözli Önt,

M. Szabó Imre

dokumentumfilmes újságíró