Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél VIII. évf. 262. szám

| 2011-01-05 | admin |

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet. A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.

A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A VMDP Hírlevél elérhető a www.vmdp.org.rs és az ausztráliai magyarok www.hufo.info című honlapján.

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

A Bethlen Gábor Alap

 

A Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert a jövőben a Bethlen Gábor Alap - az erről szóló törvényjavaslatot csütörtökön fogadták el a képviselők.

Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 64 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvénytervezetet. A kormánypártok és három független képviselő támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte a javaslatot, a Jobbik tartózkodott.

A törvény az előterjesztő szándéka szerint négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket, és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához. Az alapot az Állami Számvevőszék folyamatos ellenőrzés alatt tartja. A törvény alapján a jövőben nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz mért tervezési munkával próbálják meg biztosítani a külhoni intézményrendszerek működését és fejlődését.

Az új jogszabály szerint lehetőség nyílhat a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.

A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.

Az alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők.

Rögzítették, hogy az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a kormányt, amely május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri - olvasható az indítványban. (VajdasagMa)

 

A megújulás éve jön

Beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel

(Részletek)

 

– Miniszterelnök úr, önnek nyilvánvalóan más jellegű ez a karácsony, és a jövő évre is másfajta várakozással tekint, mint az elmúlt években. Magyarország mire számítson?

- Az advent és a karácsony nem engedik, hogy a politika eseménynaptára átminősítse őket, ezért ha esik, ha fúj, ha győzünk, ha vesztünk, a karácsony mindig ugyanaz. Igaz, Magyarország előtt komoly feladatok állnak, nem lesz sem könnyű, sem egyszerű ezeknek megfelelni, sokat kell majd dolgoznunk, közösen, mindannyiunknak. Ez a karácsony és az év vége annyiban különbözhet sok előzőtől, hogy most már sokkal többen hisznek, hihetnek abban, hogy van értelme a helytállásuknak, van jövőjük ebben az országban. Nem olyan jövő, amit el kell hárítani, amivel szemben védekezni kell, hanem olyan, amiben lehet élni, tervezni, gyarapodni. Persze még messze van, hogy azt mondhassuk, „ez jó mulatság, férfimunka volt”, ehhez még néhány karácsonynak el kell telnie, de ez az idő is el fog jönni.

 

– A legfrissebb politikai, közéleti esemény a most elfogadott médiatörvény, ami erős ellenállást váltott ki. A médiahatóság olyan területeket is maga alá gyűrt, amelyekhez eddig nem volt köze. Az internetes és a nyomtatott média is a médiahatóság felügyelete alá került, a hatóság erős jogosítványokat kapott, eddig sosem tapasztalt ellenőrzési jogkört, továbbá nagy összegű büntetéseket szabhat ki, ráadásul egy nem kellően egzakt szabályrendszer alapján. Miért volt erre szükség?

– Ennek a médiatörvénynek egyetlen olyan passzusa sincs, amelyik ne lenne ott valamelyik uniós tagállam médiaszabályozásában. Ez egy európai médiatörvény.

 

– Mégis, európai politikusok, testületek és újságok is erőteljesen bírálják.

– Egy újszülöttnek minden vicc új. Jómagam azonban politikai veteránnak számítok. A mostani golyózápor és aknatűz meg sem közelíti a kilencvenes évek elejének médiatörvény-vitájában tapasztaltakat. Én még a Haraszti–Kulin-vitákon nőttem fel. Mi mindenkivel szívesen beszélgetünk a médiatörvény céljairól és konkrétumairól. De csak általános politikai epeömlést tapasztalok. Értelmes vita, konkrét kifogás nincs. Illetve ha mégis, csak olyanok, amik az Európai Unió más országainak médiatörvényeiben is létező megoldásokat érintenek. Ami pedig a törvény célját illeti: ugyanaz a helyzet, mint az autóknál, amelyek egyre nagyobb teljesítményűek, és egyre gyorsabban száguldanak, úgyhogy először be kellett vezetni a biztonsági övet, aztán a légzsákot, gyermekülést, újfajta fékrendszereket. A médiatörvény nem a szólásszabadságról szól. Arról van szó, hogy az emberi méltóságot és a gyermekeink védelmét biztosítani kell. Minden európai ország ezt teszi, nem is szólva az Egyesült Államokról, ahol a fele sem történhetne meg a képernyőkön és az újságokban annak, mint ami nálunk folyamatosan megtörténik. A másik ok a média csődhelyzete volt. Lehet találgatni, hogy az új struktúra beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, de hogy jobb lesz, mint ami eddig volt, az bizonyos. Az előző építmény ugyanis összeomlott, pénzügyileg és szerkezetileg is.

 

– Ez csak a közszolgálati médiára igaz.

– És a hatósági rendszerre. Az egész közszolgálati szisztéma felélte a tartalékait. Ott voltam, amikor létrehozták. Kifejezetten napi politikai érdekek és erőviszonyok mentén létrejött rossz kompromisszum volt az egész. Ezt a hibát nem akarjuk újra elkövetni. Megkaptuk a kétharmados felhatalmazást, pártpolitikától mentes, tartósan működőképes rendszert akarunk létrehozni.

 

– A több lépcsőben kiépült médiatestületek minden fontos pozíciójában a Fidesz által delegált személyek ülnek. Hogy lehet így politikamentességről beszélni?

– Ez a közbevetés minden területre igaz. A modern társadalmakban a választók a döntések meghozatalának jogát átruházzák az általuk támogatott politikai erőkre, ezért választanak parlamenti képviselőket, a képviselők pedig kormányt, hogy döntsenek és viseljék a felelősséget. A kétharmados többségünk nemcsak lehetőség, hanem felelősség és kötelezettség is. Természetesen meg fogjuk hozni azokat a döntéseket, amelyek a választási programunkból fakadnak, hiszen az emberek erre szavaztak. Nyilvánvaló, hogy nem fogunk MSZP-seket, SZDSZ-eseket, LMP-seket vagy jobbikosokat olyan helyekre kinevezni, ahol a megszületendő döntésekért majd nekünk kell viselni a felelősséget. Lehet úgy viselkedni, mint az ellenzék, amely szerint mindenki, akit nem ők neveztek ki, elfogult, marionettként táncoló pártkatona, de így nem jutunk sehová. Ezeket az érveket a választások előtt kellett volna elharsogni, akkor kellett volna kérni az emberek felhatalmazását. Arról nem beszélve, hogy 1990 után húsz-harminc éves MSZMP-s múlttal vettek-vesznek részt emberek a magyar közéletben, és ez ellen a baloldalnak soha nem volt kifogása. MSZMP-snek lehet lenni, fideszesnek nem? Ha valaki MSZMP-s, akkor ő pártatlan szakember, ha pedig fideszes, akkor pártos dilettáns? Nem fogadjuk el ezt a kettős mércét. Az igazi kérdés az, hogy alkalmas embereket neveztünk-e ki. Erre a kérdésre a kinevezettek munkája adja meg majd a választ.

 

– Azt is gondolja, hogy az internetes média felügyelete, szabályozása sikerülni fog? Ezt a rendelkezést részben indulatos tiltakozással, részben mosollyal fogadta az internet népe.

– Majd kiderül. Ez már a médiahatóság dolga, a mi felelősségünk annyi, hogy megteremtsük a lehetőséget az eredményes munkához. Hogy aztán ők jó megoldásokat és jó eszközöket választottak-e, az el fog dőlni. Ez sem magyar jelenség, az egész európai internetes és audiovizuális világ szembesült ezekkel a kérdésekkel, és mindenhol keresik a válaszokat. Mi az EU-államok eddig kidolgozott megoldásaira építettünk.

 

– Az amúgy is sanyarú állapotban lévő nyomtatott sajtót miért rendelték a médiahatóság alá? Eddig is mindenki, aki úgy érezte, hogy sérelem érte, igénybe vehette az igazságszolgáltatás fórumait.

– Álljon itt válaszként egy példa. Ha kinyitok egy sportújságot, pucér hölgyek néznek rám a sporthírek közül, és különböző ajánlatokkal bombáznak. Ugyanezeket a lapokat olvassák a klubok utánpótlás-növendékei is, akik persze pár év múlva nyilván remekül eligazodnak majd a hölgyek ajánlatai között, de talán mégsem normális módja ez a sporteseményekben való tájékozódásnak. Távol áll tőlem a prüdéria, de nem szeretném, ha abba tévedésbe ringatnánk magunkat, hogy a magyar nyomtatott sajtó területén az emberi méltóság és a gyermekeink védelme tekintetében minden rendben van.

 

– Ezeket a célokat le lehetett volna egzakt, világos módon fektetni. Akik most a szólás szabadságáért aggódnak, a homályos, többféleképpen értelmezhető szabályrendszertől való félelmükben teszik.

– Ez mindig így van a magyar politikában, amint megfogalmazunk egy világos célt, az eléréséhez szükséges eszközökkel kapcsolatos kételyek azonnal lábra kapnak. A médiatörvény céljai világosak, egyértelműek. A politikai véleményeket Magyarországon még soha sem sikerült senkinek elnyomnia. Csak akkor, ha idegen csapatok megszálló erejére számíthatott a hatalom, ahogy ez a nyilasok és a kommunisták esetében történt. Magyarország kávéházi ország, jól fejlett kritikai szellemmel és kuruc ösztönökkel.

– Néhány nap múlva Magyarország átveszi az Európai Unió elnöki tisztségét, éppen most, amikor a közösség bajban van. Mit tekintene sikernek a magyar uniós elnökség végén?

– Az unió eddigi legnagyobb tette a közös valuta létrehozása volt, ami azonban felemásan sikerült, mert az euró mögé nem építettek közös költségvetési és gazdaságpolitikát. A világgazdasági válság felszínre hozta az összes gyengeséget és ellentmondást. Most kell majd meghoznunk azokat a döntéseket, amelyek biztosítják az euró jövőjét, ki kell dolgoznunk a válságkezelő mechanizmust, és meg kell alkotnunk hat olyan pénzügyi tárgyú törvényt, amelyek révén össze lehet majd hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját. Erős Európát akarunk, mert mi nem egy Titanicon akarunk versenyt nyerni. A magyar elnökség végére módosítjuk a lisszaboni szerződést, lesz új magyar alkotmány, és mindkettőben lesznek közpénzügyi szabályozások is. Sikernek tartanám emellett, ha Horvátországgal lezárulnának a csatlakozási tárgyalások, ha az unió el tudna fogadni egy közös romastratégiát, ha segíthetnénk Romániának és Bulgáriának abban, hogy bekerüljenek a schengeni övezetbe.

 

– Az új magyar alkotmányról még keveset tudni, de az ellenzék már most támadja, mondván, az nem Magyarország alkotmánya lesz, hanem a Fideszé. Azzal érvelnek, hogy jelenleg úgy tűnik, a leendő alaptörvény nem lesz népszavazás tárgya.

– Indokolt lenne a szocialisták szerénysége ebben az ügyben. Egyfelől olyat még nem láttunk, hogy az ancien régime emberei, akiknek a hatalmát jelen esetben egy kétharmados alkotmányos forradalommal megdöntötték, lelkesen vettek volna részt az új rend kiépítésében. Ők minden eszközzel a bukott rendszert védik. Másfelől épp a szocialisták voltak, akik az országgyűlési választások előtt azzal kampányoltak, hogy vigyázat, a Fidesz–KDNP-nek kétharmada lehet, és ily módon új alkotmányt lehet majd elfogadni. Az emberek meghallgatták őket, aztán felruháztak minket a kétharmados többség nyújtotta jogokkal, majd mindezt az önkormányzati választásokon megerősítették. Következésképpen semmiféle új, pótlólagos felhatalmazásra nincs szükségünk. Az alkotmányozás jogát éles politikai harcban szereztük meg, és élni is fogunk vele. Ennek már látható a menetrendje, február végén, március elején megkezdődik a nemzeti konzultáció az alkotmányról, és az önkormányzatok is közmeghallgatásokat tartanak majd. Március 15-én az Országgyűlés egy ünnepélyes deklarációval átalakítja magát alkotmányozó nemzetgyűléssé, ami nem jogkörbővítést jelent, hanem azt, hogy semmilyen más kérdéssel nem fogunk foglalkozni, csak az új alkotmánnyal, ám eközben az ellenzék jogait, ami a napirend előtti felszólalásokat és az interpellációkat illeti, természetesen tiszteletben tartjuk. Április 25-ig tart majd ez az időszak, ezen a napon volt 2010-ben a parlamenti választások második fordulója, jövőre pedig épp húsvét hétfőre esik, és ekkor fogadjuk el Magyarország új alkotmányát, ami 2012. január 1-jén lép hatályba. Április 25-e után az Országgyűlés megalkotja azokat az új törvényeket, amelyeket az új alkotmány értelmében meg kell alkotni, 2012. január 1-jén ezek is hatályba lépnek, és ezzel zárul majd le Magyarország alkotmányos átszervezése. (MNO)

 

Ternovácz István:

Nincs teljes értékű világ világosság nélkül

Interjú Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével abból az alkalomból, hogy Temerinben megnyitotta a nemzetközi biblia-kiállítást

 

- Püspök úr, mit kellene, hogy a mai kor embere számára a biblia jelentsen?

- Isten igéje, a biblia szava lelki táplálék. Jelkép és irányjelző, hiszen a nehezen tájékozódó emberiség számára jelzi az utat, mutatja az irányt és vezet Istenhez. Ha figyelembe vesszük, hogy a banális mindennapi közlekedéshez oly sok forgalmi jel szükséges, mennyivel inkább érvényes ez reánk, emberekre, akik mindennapjainkban oly könnyen hajlamosak vagyunk eltévedni. Az ember olyan önhitté vált, annyira kivették a szívéből és a kezéből a szentírást, hogy elfelejti, hogy közlekedni nem lehet irányjelzők, utak, ösvények nélkül. Márpedig Jézus azt mondja, hogy én vagyok az út, és ennek dokumentuma az írás és ennek törvénye a biblia. Ezt a törvényt egész Európa szívére kellene helyezni.

 

- Most van a temesvári forradalmi események 21. évfordulója. Az akkori történések megdöntötték a Ceauşescu rendszert. Most a biblia ünnepén mi jut eszébe mindarról, amit akkor átélt?

- Mindent szoktak mondani Temesvárról, de az itt elmondott beszédemben egy különleges vonását emeltem ki. Bibliás forradalomnak neveztem, ami akkor történt. Az egyik legutolsó sztálini diktatúrának a sötétségében botorkáltunk. Olyan mélységes várakozás élt a szívekben, amelynél mélyebb adventi várakozást el sem tudok képzelni. Csak a betlehemi pásztorok vakoskodhattak annyira és félhettek annyira Heródestől, mint mi, annak idején a román diktátor házaspártól. Sajnos elbutítottak minket az ateista diktatúra időszakában, és már kezdték az emberek nem hinni azt, amiből nemzedékről nemzedékre éltek és erőt merítettek. Ebben a nyomasztó diktatórikus helyzetben, a pusztulás mélységében ragyogott fel Krisztus. Isten igéjét úgy hallgatták az emberek, hogy szinte itták az ige szavát, és ők maguk tapasztalták meg, hogy ez mind így van, ez mind igaz. Így nekünk azokban az időkben a gyermekekkel együtt, a népek karácsonyával együtt ezt jelentette a szentírás. Én nem is kellett, hogy a magamét mondjam. Elég volt, ha mondtam, hogy mit üzen az Isten az ő népének itt Temesváron, vagy Temesközben, és a Kárpát-medencében.

 

- Hogyan értékeli, nemzetközi szemszögből mit jelent, hogy Szerbiában megnyíltak a titói korszak dokumentumait eddig rejtegető levéltárak és kutathatóvá vált az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokról szóló anyag?

- A teremtés hajnalán mondá Isten, hogy legyen világosság, és lőn világosság. A világ és a világosság egy tőről fakadó magyar szavak, kifejezések. Ezzel is jelezvén, hogy nincs teljes értékű világ világosság nélkül. Számomra az egykor feltámadó világosság a teremtéskor, majd a Krisztus születésekor támadó betlehemi fény, vagy az igazság világossága a reformációban, vagy az őskeresztyén katolikusok idején, vagy a világosság amely a diktatúrára ráirányítja a reflektor fényét, hogy lelepleződjön minden, ami hazug és gyalázatos. Ez a világosság mind ugyanabból az isteni forrásból fakad. Ez a világosság világít rá a tömegsírokra, a diktatúra kínzókamráira, a zsilávai börtönre, a Duna csatornába és a délvidéki gyűjtőtáborok sötétjébe, vagy éppen az elhanyagolt szabadkai temetőre. Ez a világosság ugyanakkor nem csak az igazságot hozza napfényre, és deríti fel 50-60 év után, hogy miket követtek el bestiális módon itt Tito partizánjai, vagy a malenkij robot kiagyalói Kárpátalján, hanem ugyanakkor a feltámadás fényét is jelenti számunkra, az igazság az út, az élet, a feltámadás Krisztusában. (VajdasagMa)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.