Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Dél-Koreában képviselték Felvidéket

| 2011-01-07 | admin |

 

A marcellházi székhelyű, Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub, 18 lelkes tagot tömörítő, a honfoglaló őseink szokásait felelevenítő, illetve az íjászat népszerűsítésével foglalkozó, 2006-tól Polgári Társulásként bejegyzett hagyományőrző csapat. Nagy népszerűségnek örvend, úgy országos viszonylatban, mint külföldön egyaránt. Immár második alkalommal kaptak meghívást Dél-Koreába, ahol a tavalyi év végén a 4. Tradicionális Íjász Világfesztivál került megrendezésre, Daejeon városában. Két csapatvezetőjüket, a fiatal házaspárt, Bogár Valériát és Pétert kerestük fel, hogy informálódjunk szervezetük tevékenységéről, a külföldi megmérettetésen szerzett tapasztalataikról, eredményeikről...

„Kezdetben, 2003-ban, egy baráti társaság kezdett el íjászkodni. Különböző hagyományőrző rendezvényekre jártunk nézőként pl. a Visegrádi Palotajátékokra, Szombathelyi Fesztiválra, ismertük a Csallóközi Lovasíjászokat. Figyelemmel kísértük őket, és nagyon megtetszett nekünk is ez a közeg. Megvásároltuk az első íjainkat, és fogalmazhatnánk úgy, hogy a magunk szórakoztatására „lövöldöztünk“, ahol találtunk helyet, kihasználtuk az alkalmat. Az első bemutatónkat, a kavai falunapon tartottuk, öt íjász fellépésével. Az évek folyamán népes csapattá duzzadtunk, mára már 18 tagot számlálunk. Ebből 12-en vesznek részt a bemutatókon, vannak olyanok, akik versenyekre járnak. Legifjabbunk a nyolc éves, Szajkó Győző Bendegúz. Székhelyünk Marcellházán van, de a csapatunkban megtalálható: három nemesócsai, két keszegfalvai, egy-egy érsekújvári, kavai, zselízi, ipolysági illetőségű hagyományőrző is, persze a többi „hazai“. Az első igazi fellépésünk, 2005-re tehető. Akkor szerepeltünk először a Visegrádi Palotajátékokon, amit nagy megtiszteltetésnek vettünk. Azóta évről évre ott vagyunk. Az elején, természetesen kevesebb megkeresés történt, de miután sok helyszínen láttak minket, úgy bemutatókon, mint versenyeken, mostanában előfordult már az is, hogy egy hétvégén négy helyszínre is hívtak, amely követelménynek lehetetlen volt megfelelni, de nagy örömmel tölt el bennünket, hogy ekkora az érdeklődés a csapatunk iránt. Vannak állandó rendezvények, amelyeken minden évben részt veszünk. Megemlíthetnénk a Visegrádi Palotajátékokat, Dévény várában, Vöröskőn rendezett eseményeket, Aranykert Fesztivált, de nagyon sok falunapon is felléptünk Szlovákia szerte, és külföldön is egyaránt. Szívesen megyünk bárhova, ahol értékelik mindazt, amit csinálunk...“ - mondták el, majd bővebben szót ejtettünk a formációról és annak célkitűzéséről...

„Mi gyalogos íjászok vagyunk, így a bemutatók során nehezebb helyzetben vagyunk, mint a lovasok. Mivel ez a pompás állat, már a megjelenésével is tekintélyt parancsol. Gyalogosan, formációban, megtervezett koreográfiával, egyszerre mozogva, lövünk térdelve, hátrafelé, körözve, korongokra, páncélra. A honfoglaló magyarok is nagyon fegyelmezett harcosok voltak, így megpróbálunk mi is úgy, egyszerre mozogni, teljesíteni a követelményeket, amennyire lehetséges. Magunk készítjük a saját tervezésű viseletünket, melyet Kiszely István, elismert antropológus, magyarságkutató professzor is jóváhagyott, de a hagyományőrző íjászat elengedhetetlen kiegészítőit is, mint a nyílvesszőket, tegezeket, csizmákat, süvegeket, tarsolyokat. A honfoglalás kori tegezeink, íjaink és csizmáink egy része Juhász Tibor és Juhász Péter lovasíjászok műhelyéből származik. A nyílvesszők alapanyagát úgy vásároljuk, majd magunk faragjuk, csiszoljuk, lakkozzuk, és alakítjuk olyanra, amilyenre szeretnénk. Fekete Sólyom elnevezés a képzeletünk szülötte, olyan állat nevét választottuk, ami hasonlít az őseinkre jellemző turulmadár, kerecsensólyom jelképéhez. Csoportunk céljai: az íjászat hagyományainak fenntartása, nomád szokások demonstrálása, népvándorlás, honfoglalás kori eszme bemutatása és örökítése, íjászbemutatók, versenyek, hagyományőrző rendezvények szervezése, fiatal tehetségek kutatása-felkarolása, jurta állítás és persze íjásztatás. Számos esemény a mi rendezésünkben került realizálásra, mint a Mongol jurta kiállítás, Tavaszi Történelmi Fesztiválunk már tradicionálisnak számít. Kézműves barátaink is tevékenyen segítkeznek. Tavaly nyáron, Marcellházán, immár 6. alkalommal rendeztük meg a Nemzetközi 3D-s Vadász Íjászversenyt, 85 induló részvételével. Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról, és Szerbiából is tiszteletüket tették kis falunkban, és örömünkre szolgált az is, hogy a palettát színesítette a távlövő Mónus István, aki idén elérte a 600 m-es „álomhatárt“ - tették hozzá lelkesen, utána rátértünk a Dél-Koreai világversenyre...

„Az első, koreiai megmérettetésen, debütálásként, magunknak tudhattuk a bemutatónk során elnyert, tradicionális íj kiváló használatért járó díjat. Tavaly, októberben, immár második alkalommal részt vettünk a Tradicionális Íjász Világfesztiválon, amelyet Daejeon városában rendeztek meg. Öten képviseltük Szlovákiát, hárman csoportunk tagjai (Bogár Valéria, Bogár Péter, Molnár Róbert), valamint Jónás László (3D szlovákiai bajnoka tradicionális íj kategóriában) és Jónás Szilvia. A rendezvényen 30 nemzet mutatkozott be. Az első nap egy viseletes felvonulással telt, majd a továbbiakban minden nemzet bemutatót tartott. Egyéni, és csapatversenyek is zajlottak fesztivál keretén belül, majd szemináriumok, és kirándulások zárták a csodás hat napot. A legjobb három egyéni versenyző közé sajnos nem sikerült bekerülnünk, de ennek ellenére csapatban méltón helyt álltunk. Japán, Mongólia, Uruguay és Magyarország után az ötödik helyen végeztünk. Az öt tagú felvidéki „delegáció“ nagyon jól érezte magát, sok élménnyel, új barátságokkal gazdagodott“---összegezték tapasztalataikat.

Végezetül a terepen, egy rögtönzött bemutatót tartott számomra a házaspár, sőt lehetőségem nyílt kicsit „belekóstolni“ az íjászatba, „élesben is“. Kislányuk, Fruzsina, még csak két és fél éves, de szinte követelte, hogy Ő is részt vegyen, és a számára készített, speciális ruhában, kis íjjal nem tágított szülei mellől. Tehát az utánpótlás biztosítottnak látszik, és hisszük azt, hogy még sokat fogunk hallani a felvidéki „Fekete Sólymok“ szárnyalásáról...