Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél IX. évf. 13 szám

| 2011-01-18 | admin |

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

HÍRLEVÉL IX. évf. 13. szám

2011. január 16.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében létrejött a VMDP doktrínájának első pillére. A magyarok, akik ezt kérik, megkaphatják a kettős állampolgárságot. Megnyílt az út a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja előtt. A feladatunk az, hogy éljünk e lehetőséggel, s tovább küzdjünk a tényleges magyar autonómia megvalósításáért.

A VMDP Hírlevél elérhető a www.vmdp.org.rs és az ausztráliai magyarok www.hufo.info című honlapján.

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

Győri Enikő: A magyar célok a legfontosabb európai kérdések

 

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár szerint a magyar EU-elnökség első, pénteki informális tanácsülésén az uniós miniszterek és államtitkárok visszaigazolták: azok a témák, amelyeket Magyarország a félév során napirendre kíván venni, a legfontosabb európai kérdések.

Az államtitkár azután nyilatkozott magyar újságíróknak, hogy a 27 tagállam EU-ügyi miniszterei és államtitkárai találkozójuk első munkaülésén megvitatták a soros magyar elnökségi félév programját.

A gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartott ülésen elnöklő Győri Enikő elmondta: a legfontosabb európai kérdések közé tartozik a gazdasági kormányzás, a növekedési kilátások javítása, a közös valuta konszolidálása, továbbá az egységes piac megerősítése.

Hozzátette, el kell mozdulni a közös energiapolitika felé, és fejlődni kell az innovációban azért, hogy az Európai Unió versenyképesebb legyen.

Azt is kiemelte, hogy szükség van egy összeurópai romaprogramra, hogy "ez a nehéz sorsú közösség jobban tudjon integrálódni az európai társadalmakba".

Győri Enikő azt is elmondta: az ülésen általános volt az a vélemény, hogy a közösség bővítésében előbbre kell jutni, ha Horvátország befejezte a felkészülést, a csatlakozási tárgyalásokat még a magyar elnökség idején le lehet zárni.

Kitért arra is, az a cél, hogy a magyar elnökség végére legyen Duna-stratégia, amely rendkívüli kooperációra ösztönzi a 14 részes országot, közülük nyolc EU-tagot egyebek mellett a környezetvédelemben, az energiapolitikában, a közlekedésben, a vízminőség védelmében, a turizmusban és a kulturális együttműködésben. (InfoRádió)

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Választmány, 2011. január 15.

 

A VMDP és Nemzeti Együttműködés Rendszere

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) választmánya szombati összejövetelén áttekintette a második Orbán-kormány Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) c. megalapozó politikai dokumentumában rejlő, a nemzeti integráció szempontjából fontos lehetőségeket és feladatokat.

A választmány állásfoglalása a következő:

1. A történelmi VMDK és a VMDP sokéves politikai küzdelmei összhangban vannak a NER nemzeti integrációra vonatkozó alapvető törekvéseivel.

Ebben az értelemben a VMDP választmánya hasznos iránymutatásként tekint a NER-ben olvasható megállapításra, miszerint „a régi korszak lezárásával a magyarok azt az akaratukat is kifejezték, hogy a politikának mostantól a Nemzeti Együttműködés Rendszerében közös célokat, nemzeti ügyeket kell szolgálnia”.

1. A VMDP 2007-ben elfogadott doktrínája értelmében a Kárpát-medencében korszakváltás zajlik, s megindult a küzdelem a kisebbségi közösségek integrációjáért. A kérdés az, milyen irányú integrációról van szó?

A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja lehetővé teszi, nemcsak a nemzet egészének felemelkedését, hanem egyben a trianoni trauma meghaladását is.

A vajdasági magyarságnak alapérdeke a kettős állampolgárság és a magyar (perszonális) autonómia modelljének gyakorlati megvalósítása. Ez a két pillér biztosítja a kisebbségi közösség és az anyaország hosszú távú politikai kapcsolatait, magát a nemzeti integrációt.

Ugyanakkor, szükség van arra is, hogy az egyre fogyó vajdasági magyarság közösségként maradjon meg Szerbiában. Ennek a feltétele a magyar (perszonális) autonómia modelljének az életre keltése, nemkülönben a számarányos parlamenti képviselet, s a szavatolt parlamenti helyek intézménye.

Miközben a nemzeti integrációért folytatott politikai küzdelmet tartja elsődlegesnek, a VMDP tiszteletben tartja a magyar közösséghez tartozó egyének a szabadságát. Azt is, hogy személyes döntésükkel, szerb pártok tagjaként építsenek fel karriert.

2. A VMDP a kettős állampolgárság megadását a magyar-magyar kapcsolatrendszer megújulását célzó korszakváltó eredményként értékeli.   A Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja az eddig hiányzó közjogi kapcsolat megteremtésével a megvalósulás szakaszába került.

3. A VMDP autonómiaügyben a Tőkés László nevével fémjelzett erdélyi történéseket a NER keretében zajló politikai átalakulásnak tartja. Ebben az értelemben támogatja Tőkés megegyezésre törekvő magatartását, de ennek híján a pártalapításra vonatkozó javaslatát is.

4. A Vajdaságban nincs közösen elfogadott, a magyar autonómiára vonatkozó modell.

A VMDP megismétli korábbi értékelését, hogy a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) se nem legitim, se nem legális intézmény. Nem lehet autonómiának minősíteni, mert:

- jóllehet a nemzeti tanácsokról szóló törvény elismeri a kollektív jogokat, ami jó, de a nemzeti tanácsok közjogi intézményét nem ruházza fel az attribútumokkal, amelyek alapján azt autonómiának lehetne őket nevezni;

- a nemzeti tanácsok megválasztásában nem vehetett részt minden érdekelt kisebbségi választópolgár. A kisebbségi választói névjegyzéket a törvény nem kezeli az általános névjegyzék kisebbségekre lebontott államilag létrehozott és gondozott kivonataként. Így csak azok vehettek részt a kisebbségi tanácsok tagjainak megválasztásában, akik vagy végigvitték a drága és bonyolult feliratkozási eljárást, vagy hozzájárultak, hogy mielőtt rá kerülnének a kisebbségi választói névjegyzékére, előzőleg besorolják őket valamelyik kisebbségi párt jogszerűséget mellőzve létrehozott adatbázisába;

- a nemzeti tanácsokról szóló törvény a jelöltállítási jogosítványt megadta a szerb pártok által patronált civilszervezeteknek, s így e pártok képviselői is bejutottak a nemzeti tanácsokba. A zentai iskolaszék esetében is megmutatkozott: a szerb pártok dominanciáját a nemzeti tanácsokban, gyakorlatilag nem lehet megkerülni.

A nemzeti tanácsok intézményében rögzített, s a szerb politikai elit által többszörösen ellenőrzött kisebbségi intézményrendszer a vajdasági magyarok vonatkozásában jelenleg akadálya a NER-folyamatok érvényesülésének.

5. A VMDP felhívja a figyelmet a szerb belügyminiszter bejelentésre, hogy a kettős állampolgárok nem lehetnek tagjai a belügyi szerveknek. Ez az identitásukban megingott magyarokat – annál is inkább, mert a korlátozás a szerb nemzetiségű kettős állampolgárokra nem vonatkozik – elgondolkodtatja. Attól tartanak, hogy a korlátozás előbb-utóbb kiterjed az államszervezet más szféráira is. Az effajta tétovázás máris megjelent a szabadkai, a topolyai és a többi magyar önkormányzatban, de másutt is.

E fékező szerb politikai taktikával szemben van orvosság. Például az, hogy a magyar államból érkező segítséget (budapesti felügyelettel), biztosítva a támogatások kettős funkcióját, csak kettős állampolgárok oszthatják kettős állampolgároknak.

6. A VMDP elfogadóan tudomásul veszi a magyar EU-elnökség idejére kijelölt, s immár egyeztetett feladatsorokat. Fontos, hogy hathónapos EU-elnökség lejárta után Magyarország politikailag tovább erősödve vállalhassa a nemzeti integrációval összefüggő magyar érdekek eredményes nemzetközi megjelenítését.

7. A VMDP fontos előrelépésnek tartja, hogy Budapesten, még a héten megtartják a MÁÉRT bizottságainak első munkaértekezleteit. Az összejöveteleken a VMDP képviselői tevőleges hozzájárulásukkal segítik a NER szellemének érvényesülését, és az általa szabott keretek életes tartalommal való feltöltését.

 

Dokumentumok:

 

A VMSZ-hez köthető intézmények méltatlan viszonyulása miatt

Lemondott dr. Gubás Jenő és Gubás Ágota az Aracs elnöke és alelnöke

 

Dr. Gubás Jenő a szabadkai Aracs Társadalmi Szervezet elnöke a 2010-es évi beszámoló keretében a többi között bejelentette:

„Mert eddig itthon mindig csak megalázásban, kemény akadályokban, elhallgatásban, gúnyos megbélyegzésben volt részünk, és ezekkel szemben éveken át harcolni nem érdemes. Ennyi gáncsoskodás után végképp elfogyott az energiánk, illetve a tűrőképességünk, ezért a feleségem és én, megköszönve a tagság és a vezetőség értékes munkáját, valamint a hathatós támogatását, az elnöki, illetve az alelnöki tisztségünkről ezennel lemondunk.”

Indoklásul idézzük a terjedelmes évi beszámoló néhány megállapítását:

 

Mellőzés és elhallgatás

„Szervezetünk az elmúlt évben a legnehezebb időszakát élte át. Már a korábbi évek beszámolóiban is említést tettem arról a politikai nyomásról, amellyel a Vajdasági Magyar Szövetség a befolyása alá akarta vonni az Aracsot. Mivel ez eddig nem sikerült, a mellőzés, az elhallgatás taktikáját alkalmazta. Az Aracs-díjak átadására például mindig minden magyar párt vezetőségét meghívtuk, és e meghívásnak minden párt elöljárói eleget is tettek - kivéve a VMSZ és a befolyása alatt álló Magyar Nemzeti Tanács vezetőségét, ők bojkottálták ezeket a rendezvényeket. Mindezidáig ez különösebben nem gátolta a munkánkat. Az elmúlt évben viszont ezek a nyomásgyakorlások egyre erőteljesebbekké váltak.

Az első gáncsot a múlt évben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség vetette, amikor a szervezésében az év elején minden délvidéki magyar folyóiratnak egy budapesti bemutatkozási lehetőséget biztosított, egyedül az Aracstól tagadta ezt meg. Amikor ezt írásban szóvá tettük, azt a valótlan magyarázatot kaptuk, hogy az Aracs nem irodalmi folyóirat. Közben mindenki előtt ismeretes, hogy a lap minden számában közöl verseket, folytatásban jelentettünk meg színdarabokat, és különösen a múlt évben, mivel Trianonra emlékeztünk, a magyar irodalom legismertebb íróitól idéztünk műveket.

Ez a mellőzés hasonló módon megismétlődött a Magyarkanizsai Írótábor múlt évi rendezvényén, ahol a délvidéki magyar folyóiratok bemutatása volt a téma. Kezdetben meghívást kapott az Aracs is. Időközben azonban átalakult a szervezőbizottság, a nemzeti elkötelezettségűeket leváltották, és a jugo-liberális értelmiségi kör vette át az irányítást, akik közül „valaki” odaszólt a szervezőknek, miután sajnálattal közölték velünk, hogy márpedig az Aracs nem lehet jelen a rendezvényen.

A hazug indok hasonló volt, mint a budapestinél. A dologban az volt a legfurcsább, hogy a Létünk című folyóirat, amely soha semmilyen irodalmi szöveget nem jelentetett meg, minden nehézség nélkül bemutatkozhatott.

 

Szerbhorváth György a Magyar Szó segítségével megtámadta dr. Gubás Jenőt

A következő támadás már a személyemet érte. A Magyar Szó ugyanis Szerbhorváth György  hazugságokkal, csúsztatásokkal és gyanús utalásokkal teli jegyzetét közölte, többek közt azt, hogy a díjátadáskor a beszédemben elítéltem az itteni magyar fiatalokat. Az igazság az, hogy épp a fiatalok érdekében emeltem föl a szavamat a Képes Ifjúság című hetilap (különben a M. Sz. melléklete) magyar szellemiségének a hiánya miatt, amit a Vajdasági Magyar Újságírók Szövetsége elsőszámú követelményként írt elő. Ennek ellenére, a Magyar Szó főszerkesztője, a többi valótlansággal együtt, leközölte a cikket. Mindegy, hogy mit állít az írás, de ha bele lehet rúgni az Aracsba, akkor azt nem lehet elmulasztani.

 

Az Aracsot az MNT sem kímélte

Végezetül a kegyelemdöfést a MNT azzal a határozatával adta meg, hogy a délvidéki kiemelt kitüntetések közé nemhogy az Aracs-díjakat nem sorolta be, de még az ünnepséget, mint rendezvényt sem. A számtalan régi, kommunista, főleg irodalmi díjak között, amit már a Magyar Szó szerint is csak egymásnak, te nekem, én neked elv alapján adományoznak, nincs helye az Aracs-díjaknak, mert az MNT szerint az egy életen át a magyarságért végzett tevékenységet nem kell megbecsülni. A dologban az a legbántóbb, hogy az MNT e bizottságának az elnöke, az Aracs-érem egyik kitüntetettje, aki a díj átvételekor, a Délvidék legrangosabb kitüntetéseként értékelte ezt. Az Aracs folyóirat szerkesztőbizottságának a tagja pedig az MNT alelnöke, és egy szóval sem tiltakozott az Aracs-díj és az ünnepség mellőzése miatt. Tápai Renáta Lovas Ildikóval, az MNT Közigazgatási Hivatalának kultúrával megbízott tanácsosával készült interjújában, az Aracs- díjakat meg sem merte említeni, csupán a kommunista időkből megmaradt Sinkó- és  Szirmai-díjakat hiányolta, mivel azok a számtalan jugo-liberalista kiemelt irodalmi díj közül kimaradtak. Egy tapasztalt újságíró ugyanis nem követhet el olyan nagy baklövést, hogy az MNT vezető emberének az Aracs nevet meg merné említeni.

Természetesen egy kitüntetés rangját nem az MNT elismerése, illetve el nem ismerése jelenti, hisz olyan jeles személyek jelentek meg személyesen és vették át az Aracs-díjakat, mint a tízéves Duna televízió elnöke, Nemeskürty tanár úr, Wittner Mária, Orbán Viktor, Makovecz Imre, Szervátiusz Tibor, Sára Sándor, Szabados György, Böjte Csaba  elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, de a legközelebbi munkatársát küldte el. A kárpát-medencei jeles magyarok mellett olyan kiváló délvidéki személyiségek értékelték nagyra az Aracs-díjat, mint  msgr. Huzsvár püspök úr, dr. Ribár Béla, Kiss Antal református esperes, Bodor Anikó, Muhi Béla és még az a többtíz díjazott (összesen 72-en), akik a tizenkét év alatt ezt a rangos kitüntetést kiérdemelték.

 

Anyagilag kívánják ellehetetleníteni

A gondot viszont nemcsak az jelenti, hogy szervezetünket, illetve az Aracs-díja lebecsüléssel, nem a saját értékének, jelentőségének megfelelően kezelik, hanem anyagilag kívánják ellehetetleníteni. Pályázatainkat sorra elutasítják. Ebből egyértelműen az szűrhető le, hogy a szervezetünk működését anyagilag akarják megakadályozni, úgy vélekedve, hogy az Aracs munkájára semmi szükség sincs, ha azt nem ők befolyásolhatják. Még kevésbé a folyóiratot, amely minden politikai nyomásgyakorlástól mentesen mindig igyekszik kideríteni az igazságot. Amennyiben ez esetleg nem sikerült vagy tévedett a lap, a bírálatnak mindig helyet adott. Pártpropagandát sohasem folytatott, és ez a vétke. Az igazság pedig sokszor fájdalmas.

 

A lemondott elnök véleménye a politikai környezetről

Az Aracs Társadalmi Szervezet a megalakulása óta határozott nemzeti elkötelezettségű volt, mindig az egyetemes magyarság érdekében tevékenykedett, és egyértelműen visszautasította a gyurcsányi nemzetvesztő politikát. És amíg a délvidéki pozicionált értelmiség a Gyurcsány – kormány kegyeit kereste, addig az Aracs a kemény ellenzéket képviselte. Épp ezért tisztelték meg rendezvényünket a magyarság legrangosabb képviselői. Most, hogy a nemzeti erők hatalomra jutottak, azt reméltük, hogy a szervezetünk megfelelő támogatásban részesül majd. Ezért jelentkeztünk Magyarország szabadkai főkonzuljánál egy bemutatkozó látogatásra, hogy ismertessük a gondjainkat. A főkonzul úr azzal utasított vissza, hogy kerekesszékkel nehéz a konzulátusba bejutni, ezért inkább ő látogat el hozzánk. Azóta már majd egy év telt el, de a látogatásból semmi sem lett. Ezt a gesztust nevezik annak a módszernek, hogy úgy kell a jelentkezőt visszautasítani, hogy az meg is köszönje. Tehát itt is csődöt vallottunk, miközben a Gyurcsány-imádók továbbra is a magyarországi támogatásoknak és kitüntetéseknek a legfőbb élvezői.

 

Magyarok is kaphatnak vendégmunkási vízumot az Egyesült Államokba

 

Öt volt kelet-európai kommunista ország, köztük Magyarország is felkerült azoknak az államoknak a listájára, amelyek állampolgárai ideiglenesen munkát vállalhatnak különleges vendégmunkási vízummal az Egyesült Államokban - közölték amerikai illetékesek.

Észtország, Magyarország, Lettország, Macedónia és Szlovénia került fel a fenti listára. Az érintett országok részt vehetnek azokban a programokban, amelyek lehetővé teszik az amerikai munkaadóknak, hogy külföldi állampolgárokat foglalkoztassanak mezőgazdasági és nem mezőgazdasági ágazatokban a munkaerő pótlására - közölte az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal.

A listára újonnan felkerült többi ország az óceániai térséghez tartozik. Szerepel az új országok között egy karibi ország, Barbados is. Összesen 53 ország állampolgárai folyamodhatnak az idén ideiglenes vendégmunkási vízumért. (MR)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.