Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP Hírlevél IX. évf. 45. szám

| 2011-02-25 | admin |

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

HÍRLEVÉL IX. évf. 45. szám

2011. február 23.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.

Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal is ren­delkező magyar (perszonális) autonómia, s a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében létrejött a VMDP doktrínájának első pillére. A magyarok, akik ezt kérik, megkaphatják a kettős állampolgárságot. Megnyílt az út a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja előtt. A feladatunk az, hogy éljünk e lehetőséggel, s tovább küzdjünk a tényleges magyar autonómia megvalósításáért.

A VMDP Hírlevél elérhető a www.vmdp.org.rs és az ausztráliai magyarok www.hufo.info című honlapján.

Ágoston András

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja:

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

 

Egész Európában ünnepelni kellene Nándorfehérvárt

 

A nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá nyilvánítását kezdeményezte tegnapi parlamenti felszólalásában a fideszes Lezsák Sándor, felhívva a figyelmet arra, hogy július 22-én lesz a történelmi esemény 555. évfordulója.

Az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő politikus a törökök elleni győztes küzdelmet a nemzetközi összefogás pozitív példájának nevezve megjegyezte, ez akár a keresztény európai közösség emléknapja is lehetne. Lezsák jelezte, hogy határozati javaslatot nyújt be más képviselőtársaival közösen a parlamenthez az emléknappá nyilvánítás érdekében. Rétvári Bence államtitkár egyetértett azzal, hogy fontos megemlékezni a történelmi sorfordulókról, különösen a pozitív példák esetében. (Magyar Hírlap)

 

Ágoston András:

Négy feladat

 

A 44/45-ös vajdasági magyarirtás véres eseményei, az óriási emberveszteség, lassan elfoglalják helyüket a magyar köztudatban.

A vérengzéssel foglalkozó politikai események, az államelnökök megegyezése, és ennek nyomán az újvidéki levéltári anyag kutathatósága, valamint a magyar-szerb történészbizottság megalakulása, s végül a Terror Házában a „Délvidéki Tragédia 1944-1945” című szerény kiállítás egy szakaszt zárnak le. A sokszor nem kockázatmentes kutatások két évtizedes áldozatos munkában eltelt hőskorát.

A történészbizottság magyar oldalán zajló előkészületek, tanácskozások pedig rögzítik a jövő feladatait.

 Ha a kérdéskör egészét nemzeti felemelkedésünk fontos feltételének tekintjük, a jövőre nézve négy fontos teendőt kell kiemelnünk.

Méltó helyet kell találnunk a széleskörű történészi kutatásokat megelőző (mondjuk így) érdeklődők áldozatos munkája nyomán eddig feltárt és részben publikált felbecsülhetetlen értékeknek.

Miután a múlt évben megnyíltak a legfontosabb iratanyagot tartalmazó levéltárak, parancsoló szükséglet a levéltárosok hathatós támogatása, hogy mielőbb megvalósuljon a részben már feltárt anyag teljes rendezése és digitalizálása. Addig még nem késő.

Folytatni kell az emlékhelyek létesítését, felállítását célzó (főleg) magyar erőfeszítéseket. Kellenek az emlékezésre sarkaló, figyelmeztető, mindenki számára látható történelmi jelzések, szükség van a két évtizedes magyar törekvések felmutatására, elismerésére.

Meg kell kezdeni a korszak magyar szempontú áttekintését és a történész-szakma szabályainak megfelelő feldolgozását.

Az elmúlt egy-két év tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a szerb oldalon jóindulatú megközelítésnek kell tekintenünk azt is, ha a magyar oldal tevékenységét nem akadályozzák.

Nehéz kimondani, de látnunk kell, hogy vannak jelenségek, amelyek hátráltatják a magyar-szerb megbékélést. A szerb oldalon meglevő (részben nyelvi megalapozottságú) információs vákuum, a régi, a Trianon óta meggyökerezett hatalmi vízió, s ennek megfelelően az egyoldalú szerb, alapjában véve nacionalista történetszemléletet nem segíti a közeledést.

A jó indulatú, de pontatlan, s az általános nivelláció (mindannyian bűnösök vagyunk) irányába eltérő politikai megnyilvánulások a második világháború végén a Vajdaságban lezajlott magyarirtás méreteit és mélységét alapvetően nem érintik. A kutatókat is inkább feszélyezik, mint serkentik. Ami persze nem ok arra, hogy magyar oldalon feladjuk a küzdelmet. Különösen nem a szembesítéssel járó közös vizsgálódás igényét, az állandó kitartó kezdeményezést. Akkor sem szabad ezt megtennünk, ha a másik oldalon nem látjuk a lelkesedést, a lázas sürgést-forgást.

Kétségtelen, az újvidéki levéltár megnyitásával, továbbá a magyar-szerb történész vegyes-bizottság felállásával, s most a budapesti figyelemfelkeltő rendezvénnyel, a magyar oldalon két évtizedes munkás időszak zárul le. A kérdés most az, elveszünk-e a tanácskozásokon zajló szoborépítésben, vagy újabb lépések következnek a megkezdett úton?

Elengedhetetlen az összegezés, a húszéves alkotó tevékenység méltatása és elismerése, a teljes begyűjtött anyag lelkiismeretes rendezése, kiegészítése. Ennek meg kell történnie, de élni kell az újvidéki tartományi levéltárban megnyíló új lehetőségekkel is. Mert a tartós magyar-szerb megbékélés csak részletes, feltáró kutatásokkal alapozható meg. Amelyeket mind a két oldalon a történészeknek is el kell végezni.  

 

Dokumentumok:

 

Tőkés: pluralista szövetségbe tömörüljenek a magyar szervezetek

 

Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ totalitárius szemlélete miatt erre eddig nem volt lehetőség. Elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben.

Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki kedden Nagyváradon Tőkés László. Az EMNT elnöke szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ „totalitárius szemlélete” miatt erre eddig nem volt lehetőség.

Tőkés László azt is kifejtette, nagy hibának tartja az RMDSZ részéről, hogy a román parlamenti pártokhoz hasonló „posztkommunista” politikai alakulattá vált, és nem emelkedett a pártérdekek fölé, ezzel az erdélyi magyarság megosztását eredményezve.

Tőkés főképp a Bihar megyei RMDSZ-szervezet tevékenységét bírálta. Kijelentette, az RMDSZ megyei szervezete pénzért vásárolja meg a szavazatokat és a lelkeket.

Nehezményezte azt is, hogy szerinte a szövetség egyre inkább teret hódít a történelmi egyházak berkeiben is, utalva elsősorban arra a nemrég megrendezett diakóniai konferenciára, amelyen Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is tiszteletét tette.

A szövetség egykori tiszteletbeli elnöke különben a közelgő kongresszus alkalmával – amelyre egyébként nem hívta meg az alakulat vezetősége – felszólítja az RMDSZ-t, „állítsa le az egyház politikai bekebelezésének és kiszolgáltatásának folyamatát”, és számoljon el az adófizetők pénzével, de ne csak a Számvevőszék, hanem a romániai magyar közösség felé is.

Tőkés László elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben, de rámutatott, hogy csak Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter beszélt nyíltan a változás igényéről. (Krónika)

 

Szász Jenő forgatókönyve az RMDSZ-elnökválasztásra

 

Az RMDSZ-elnökválasztáson Eckstein-Kovács Péter visszalép Olosz Gergely javára, aki tulajdonképpen a Demokrata Liberális Párt (PDL) embere – vázolta elképzeléseit a szövetség hétvégi kongresszusával kapcsolatban Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

Szász Jenő kedden, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: úgy értesült hogy a hétvégi RMDSZ-kongresszuson Eckstein Kovács Péter elnökjelölt visszalép Olosz Gergely javára, csak még az nem egyértelmű, hogy ezt az első vagy a második fordulóban teszi meg.

Az MPP elnöke szerint a stratégia hátterében valójában a PDL és a Cotroceni palota áll. Az RMDSZ jelenlegi vezérkara, Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György révén valójában a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szimpatizál, a jelenlegi kormánykoalíció a PDL-vel csak pillanatnyi érdekszövetség, mondta.

Kelemen Hunor a Markó Béla neveltje, ezért a nagyobbik kormánypárt inkább a saját emberét, vagyis Olosz Gergelyt látná a szövetség élén, fejtegette Szász, aki szerint Olosz nagyobb eséllyel pályázza meg az RMDSZ-elnöki tisztséget, és ezért fog Eckstein-Kovács visszalépni.

Olosz Gergely megjelenése nem volt véletlen és a háromszéki képviselő nem is esélytelen, vélekedett Szász Jenő. Hozzátette, az sem véletlen, hogy a két nagy román párt elnöke, Emil Boc és Victor Ponta részt vesznek az RMDSZ kongresszuson.

Szász Jenő úgy fogalmazott, az RMDSZ a román politikai pártok mindenkori „etnikai ügyintézője”, ezért a román alakulatoknak szükségük van a szövetségre, ám fontos, hogy az RMDSZ melyiknek a vazallusa.

Eckstein Kovács Péter a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, megígérte az őt támogató Kolozs megyei szervezetnek és mindenkinek, hogy bárki lesz is az ellenfele, semmiképpen nem lép vissza, és az adott szavát tartja. „Ezonkívül, bárhogy is számolok, mindenképpen be fogok jutni a második fordulóban” – szögezte le Eckstein Kovács Péter. (Krónika)

 

Születésnapi ünnepségre készül a Magyar Polgári Párt

 

Szász Jenő elmondta, 2008 március 14-én jegyezték be az MPP-t, ezt ünneplik meg március folyamán a háromszéki szervezet kérésére Kézdivásárhelyen. Ugyancsak az udvarterek városában szervezik meg az MPP Március 15-i központi ünnepségét is. Szász Jenő elmondta, az ünnepség  jellegéről ezután döntenek, de mindenképpen lesz egy politikai része is, amikor felvázolják a jövőt, készülnek a 2012-es helyhatósági választásokra. Az ünnepségre meghívják az SZNT és az EMNT képviselőit is, mert továbbra is fenntartják a nemzeti alternatíva létrehozásának szükségességét, mondta Szász Jenő. Az MPP márciusi rendezvényein részt vesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. (Krónika)

 

Chmel: a kettős állampolgárság kérdése nehezíti a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását

 

A kettős állampolgárság nehezíti a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását - jelentette ki Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes mai sajtóértekezletén, melyen a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét ismertette.

A politikus szerint ez akadályt jelenthet a további kisebbségi törvények esetében is, melyeket hivatala a közeljövőben kíván beterjeszteni.

A kisebbségi nyelvtörvény tervezete jelenlegi tárcaközi egyeztetés alatt áll. Március 2-án fogja megvitatni a kormány. Chmel szerint azonban a kettős állampolgárság körüli bizonytalan helyzet bonyolítani fogja az elfogadását. “A nacionalisták ezeken a körülményeken élősködnek, a Duna mindkét oldalán. Magyarország és Szlovákia között jelenleg nagy bizalmatlanság van. Úgy tűnik, Budapestnek az felelne meg a leginkább, ha a határon túli magyaroknak nem lenne parlamenti érdekképviselete” - mondta Chmel, arra utalva, hogy Orbán Viktor nem tekint partnerként pártjára, a Hídra.

A kisebbségi nyelvtörvény tervezetében a hivatali nyelvhasználati küszöböt 15 százalékban állapítanák meg. Jelenleg ez 20 százalék. Az eredeti törvénytervezetben 10 százalékkal számoltak, ám a koalíciós partnerek ellenállása miatt csak a 15 százalék vált támogathatóvá. Ha ez a törvény végső formájában is így marad, akkor a jelenlegi 68 helyett 113 településen lenne hivatalos nyelv a ruszin, 57 helyett 86-ban a roma, egyen a német és a cseh, és kettő-kettőn a magyar és a horvát is hivatalos nyelv lehet. Ezek az adatok változhatnak a májusi népszámlálást követően. (SITA, TASR)

 

"Magyar voltál, ezért!" - Délvidéki Tragédia 1944-1945

 

Kiállítás nyílt a második világháború végén szerb partizánok által elkövetett délvidéki magyarellenes atrocitásokról kedden a Terror Házában, "Magyar voltál, ezért!" (Márai Sándor) Délvidéki Tragédia 1944-1945 címmel.

Talán az utolsó elbeszéletlen története Közép-Európának, ami hat évtizede történt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a délvidéki magyarok elleni vérengzésekről a kiállítást megnyitó beszédében. Emlékeztetett arra, hogy "Közép-Európában mindannyian az első világháború áldozatai vagyunk", mert azt követően kaptak lábra olyan totális mozgalmak, amelyek eszméi alapján az ember "tudott állat is lenni". A politikus különösen fájónak nevezte, hogy magyarok ezreit gyilkolták le jugoszláv kommunisták. Szerinte tettük a szerb történelem fájó pontja is.

A második világháború végén szerb partizánok bosszút álltak a "hideg napokért", amikor 1942-ben magyar katonák razziáin mintegy négyezer szerbet és zsidót gyilkoltak meg. A délvidéki magyarok közül nagyjából 15-20 ezer embert gyilkoltak meg 1944-ben és 1945 elején. A Vajdaságból elüldözött magyarok száma pedig 85 ezerre tehető.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében elmondta, hogy a kiállítással "a szembenézés fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet". Hangsúlyozta: "kell, hogy a nemzeti emlékezet megőrizze a tragédiákat". Majd arról szólt, hogy az "együttérzés olyan lelki képesség, amelynek gyakorlása nélkül nincsen nemzeti közösség". Nekünk nem a felszabadulást hozták el a partizánok, hanem a halált - mondta el rövid beszédében Forró Lajos, a Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány elnöke, aki a nagyapját vesztette el a megtorlásokban, és 1992 óta kutatja a magyarellenes vérengzések történetét.

Matuska Márton délvidéki újságíró-történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a második világháború végén az akkori, alig félmilliós lélekszámú délvidéki magyarság egyötödét ártatlanul meggyilkolták, vagy szülőföldje elhagyására kényszerítették. Nekünk, a mai korosztálynak kötelessége, hogy az emlékezetében megőrizze azoknak az eseményeknek az áldozatait, ki szeretném emelni: az ártatlan áldozatok emlékét - jelentette ki Dejan Sahovic, Szerbia budapesti nagykövete beszédében.

A megnyitón jelen volt Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, Kovács Zoltán kommunikációs kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Szili Katalin független parlamenti képviselő is; az ünnepélyes megnyitó végén Rúzsa Magdi énekelt. A "Magyar voltál, ezért!" (Márai Sándor) Délvidéki Tragédia 1944-1945 című kiállítás az év végéig látogatható a Terror Háza Múzeumban. A tragikus eseményeknek emléket állító tárlaton idézetek, fotók idézik fel a délvidéki magyarok elleni atrocitásokat. Emellett részletek láthatók Siflis Zoltán 1989-ben készült dokumentumfilmjéből, amelyben évtizedek hallgatása után először szólaltak meg túlélők és szemtanúk.

A Délvidéki Tragédia a Terror Háza Múzeum 2004-ben indult Magyar Tragédia kiállítássorozatának befejező darabja. (Fidesz.hu)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.