Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP hírlevél IX. évf. 76. szám

| 2011-04-04 | admin |

 

Bugár nem kívánja, hogy Orbán beavatkozzon a törvényalkotási folyamatokba

Bugár Béla szerint Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke néha azt a látszatot kelti, mintha nyilatkozataival megpróbálná befolyásolni a szlovák parlament vitáját; lépéseivel pedig gyakran bonyolultabbá teszi a Híd magyar-szlovák párt helyzetét, amely igyekszik reális megoldásokat találni a szlovákiai nemzetiségi problémákra. "A magam részéről nem kívánom, hogy Orbán Viktor ily módon beavatkozzon akár a mi (Híd), akár a parlament törvényalkotói kezdeményezéseibe" - jelentette ki a Híd elnöke a TA3 pozsonyi hírtelevízió szombati vitaműsorában.

A "magyar téma" a szlovák televíziók és a közrádió hétvégi vitaműsorainak mindegyikében kiemelkedő teret kapott. (MTI)

 

Ágoston András:

Beszéljünk a lényegről

 

Az ember, ha Bugár szavait olvassa, az jut eszébe, hogy ő is azok közé tartozik, akik nem felejtenek, de bizony nem is tanulnak.

Nem tudja elfeledni, milyen szép volt a partneri viszony illúziója, s tűnhetett akár valóságnak is. „Orbán ne avatkozzon bele a munkákba”- szólítja fel Magyarország miniszterelnökét Bugár Béla. Mert nem felejti, milyen kellemes állapot volt Budapest és Pozsony között őrizni a látszategyensúlyt. Ő még mindig nem ismeri fel, hogy a „hídszerepre” már akkor sem volt semmi szükség. Csak arra emlékszik, hogy a partneri viszonynak nevezett felületes kapcsolatrendszer mennyi „járulékos hasznot” hajtott a maga és barátai számára. S most mérges, hogy valaki ezt el akarja rontani.

Bugár Béla nem felejt, de nem is tanult. Nem fogja fel, hogy a két évtizedes lebzselést követően az önállóság jelszavával folytatott taktikázás a korszakváltás körülményei között egyszerűen nem folytatható tovább: az anyagi javak megszerzésének ezt a módját elgázolta az idő.

Két évtized után kiderült, hogy a felvidéki magyarság is elindult a gyorsuló asszimiláció és a szomorú önfeladás útján. Se autonómia, se tartás, ami ígéret lehetne a jövőre nézve.

Bugár nem ismeri fel a Budapesten lezajlott változásokat. Ott van a Fidesz-KDNP pártszövetség Orbán Viktorral az élen, aki a többi között azért vezethette kétharmados választási győzelemre népét, mindazokat, akik hisznek benne, mert (a többi között) megígérte a nemzet felemelkedését és már meg is adta a kettős állampolgárságot. S vállalja a küzdelmet a határon túli magyar kisebbség autonómiájáért.

A magyar miniszterelnök mindezt a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) kívánja megvalósítani. Azokkal, akik felfogják, hogy a benemavatkozás elve halott. A nemzet ügyében mindenki szólhat. De, csak felelősséggel odafigyelve arra, mit akar Budapest. Egyszerűen azért, mert most Budapest az egész nemzet ügyében teszi a dolgát. Mi a Kárpát-medencében élő magyarok ezt a kapcsolattartási viszonyrendszert még nem próbáltuk ki. Nem mellékes, hogy a NER több esetben – még a Felvidéken is – eredményeket képes felmutatni. Legalább nem tartanak bennünket balekoknak.

De beszéljünk a lényegről.

Nem az a fontos, mit tesznek Bugár és kollégái a parlamentben. Hiszen magyar kisebbségi közösség szempontjából nézve, ott húsz év óta nem történik semmi. A nemzet felemelkedése szempontjából az a fontos, mit tud tenni a magyar kisebbségi elit, s főleg mit tesz Budapest.

Engedélyezte volna a szlovák parlament a kettős állampolgárságot, ha az Országgyűlés két héttel később hozta volna meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt? Vagy, jó nyelvtörvényt hoznának Bugárék, ha a magyar parlament nem gondolkodna a nemzetegyesítésről, s kettős állampolgárok választójogának a biztosításáról? Ugyan már!

A nemzetek közeledésének az útja nem az elvtelen engedmények mentén vezet. Mi magyarok, akkor tudunk csak őszintén közeledni a szomszédok felé, ha nyíltan a szemükbe mondjuk, hogy Trianon meghaladása a kettős állampolgárság és a magyar autonómián át vezet. S a közeledés csak akkor válhat megértéssé, sorsközösségünk vállalásává, ha a szomszédok akár csak hallgatólagosan, elismerik, elfogadják, hogy az ölükbe hullott területeken magyarok is élnek, s hogy a határok elismerése fejében engedményekkel tartoznak. Amelyeket a nemzetközi körülmények folytán immár nem úszhatnak meg.

Ennek megfelelően, engedje csak meg nyugodtan Bugár Béla, hadd tartsanak külön parlamenti ülést kollégái, s hozzanak határozatokat. S az sem baj, ha Budapest demokratikus kampányt folytat a kettős állampolgárság felvételének ügyében.

Eljött az ideje annak, hogy Bugárék, de a mi a többi kisebbségi politikai párt vezetői is tartsuk a hátunkat. Nem is annyira Budapestért, hanem az annyi megpróbáltatáson átment magyar választóinkért. Megérdemlik.

 

Dokumentumok:

 

Bugár: Orbán ne avatkozzon be

 

Bugár Béla szerint Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke néha azt a látszatot kelti, mintha nyilatkozataival megpróbálná befolyásolni a szlovák parlament vitáját; lépéseivel pedig gyakran bonyolultabbá teszi a Híd magyar-szlovák párt helyzetét, amely igyekszik reális megoldásokat találni a szlovákiai nemzetiségi problémákra.

"A magam részéről nem kívánom, hogy Orbán Viktor ily módon beavatkozzon akár a mi (Híd), akár a parlament törvényalkotói kezdeményezéseibe" - jelentette ki a Híd elnöke a TA3 pozsonyi hírtelevízió szombati vitaműsorában.

A "magyar téma" a szlovák televíziók és a közrádió hétvégi vitaműsorainak mindegyikében kiemelkedő teret kapott.

"Jelzés értékű, hogy amikor közelednek a parlamenti választások, a magyar parlament két héttel előttük törvényt fogad el a kettős állampolgárságról, a nacionalisták felébredtek és tudják, mi történt" - példálózott Bugár.

"Arról tanácskozunk, hogy finomítsuk a még a Fico-kormány által elfogadott állampolgársági ellentörvényt. Abban a pillanatban a Fidesz képviselői a magyar nemzet egyesítéséről beszélnek. Szó van arról, lesz valamiféle kampány, hogy az emberek kérjék a magyar állampolgárságot" - tette hozzá.

 

Nagy probléma

"És most, amikor a kisebbségek nyelvéről tárgyalunk, ami úgy gondolom fontosabb, mint a választási törvény vagy bármi más Magyarországon, mert a Szlovák Köztársaság állampolgárait érinti, mit tesz Orbán Viktor? Kijelenti, hogy választójogot adunk. Mintha ily módon be akarna avatkozni a parlamenti vitába. És be is avatkozott, mert abban a pillanatban, amikor ezt Orbán kimondta, minden ellenzéki felszólaló ezt vágta az arcunkba, mintha erről mi tehetnénk" - fejtette ki a Híd elnöke.

A kettős állampolgárságú külhoni magyarok választójogát Bugár problematikusnak minősítette. "Számunkra ez nagy probléma. A magam részéről nem tartom kívánatosnak, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárait bevonják a választási kampányba, akár Szlovákia, akár Magyarország területén, aszerint milyen választójogot adnak" - jelentette ki a politikus.

Bugár ellenzi az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kezdeményezését, hogy rendkívüli ülésen vitassák meg a Szlovákiát érintő magyar politikát, s valamiféle határozatot fogadjanak el.

Pavol Paska, a Smer alelnöke szintén a hírtelevízióban úgy vélte: Budapest tudatosan arra törekszik, hogy valamiféle "magyar teret" alakítson ki Magyarország határain túl. "Minden arra vall, hogy nagyon racionális projektről van szó, amelyben érthető lépések vannak, amelyek megerősítenek minket abban, hogy a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekei veszélyben vannak" - jelentette ki Paska.

A politikus szerint a kettős állampolgárság és a választójog kérdését európai szinten kellene rendezni. Hasonlóan vélekedett Bugár is.

 

Chmel: a Hídnak nincs kapcsolata Budapesttel

Rudolf Chmel szlovák emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes (Híd) pénteken a pozsonyi parlamentben hívta fel a szlovák ellenzék figyelmét arra, hogy alaptalan állandóan azzal vádolni a Hidat, hogy Orbán és a Fidesz politikáját valósítja meg. Szerinte a Hídnak nincs semmiféle kapcsolata Budapesttel, a Fidesszel vagy Orbán Viktorral.

"Szó szerint nincs semmiféle kapcsolatunk. Az okokról most nem fogok beszélni, de szuverén párt vagyunk, s ha megengedik: a mi büszkeségünk nem etnikai alapokon nyugszik, hanem szélesebb egyetemes és mélyebb humánus érzésen" - üzente az ellenzéknek Chmel. (hirado.hu)

 

Jövő héten befejeződik az alkotmány részletes vitája

 

Az Országgyűlés jövő heti, egynapos ülésén a kormánypárti alaptörvény-javaslat részletes vitájának befejezésével folytatja alkotmányozó munkáját. A képviselők hétfőn reggeltől – a megszokott interpellációs blokk előtt – szólhatnak utoljára a készülő alaptörvény tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben nem érkeznek további módosító indítványok. A pénteken kezdődött részletes vitához hasonlóan a hét első napján is terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

A honatyák emellett hétfőn is kifejthetik véleményüket például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén.

Az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján a parlament alkotmányügyi bizottsága április 6-án és 7-én ül össze utoljára, amennyiben ekkor nem születnek újabb módosító javaslatok, akkor a határozathozatalok előtt már csak Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnökének előterjesztői zárszavára kerül sor. Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget. Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz–KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez, és a független Szili Katalin, A Magyar Köztársaság alkotmánya néven tett javaslatához szólhattak. A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vesz részt a vitában. (MNO)

 

 

Ablonczy Balázs:

„Hullarablók leszünk! A gazemberek oldalára álltunk”

Hetven éve végzett magával Teleki Pál

 

Kettős kudarc vezetett el Teleki Pál miniszterelnök hetven évvel ezelőtti öngyilkosságához – hangsúlyozta az MNO érdeklődésére Ablonczy Balázs történész. Rámutatott arra is, hogy eddig olyan forrás nem került nyilvánosságra, amely szerint az egykori földrajztudós miniszterelnököt meggyilkolták volna.

Teleki 1879. november 1-jén született Budapesten, erdélyi nagybirtokos családban. Jogot végzett Budapesten, de geológiát és földrajzot is hallgatott. 1920 áprilisától külügyminiszter, majd 1920 júliusától 1921 áprilisáig kormányfő volt. Ezután az egyetemen tanított, célja a revízió tudományos megalapozása volt, a természet- és gazdaságföldrajzi tényezőket is fontosnak tartotta a nemzetiségi kérdés mellett. Politikai szervezetek vezetője, magyar és külföldi tudományos társaságok tagja, az Interparlamentáris Unió elnöke, a magyar cserkészmozgalom vezetője, képviselő. 1938. májustól Imrédy Béla kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter, a felvidéki visszacsatolás előkészítője, majd 1939. februárban ismét kormányfő lett. A német-lengyel háború idején „fegyveres semlegességi álláspontról” hárította el a német kérelmet a csapatok átszállítására, befogadott 200 ezer lengyel menekültet és nyugatra segítette egy részüket. Védte a Horthy-rendszert a német beavatkozás és a szélsőjobb ellen, betiltotta Szálasi pártját, de elfojtotta a baloldal mozgalmait is.

Emberi és egyben politikai kudarc vezetett Teleki Pál miniszterelnök hetven évvel ezelőtti öngyilkosságához – mondta el Ablonczy. A Teleki-monográfia szerzője rámutatott arra, hogy a politikus évek óta súlyos beteg, depressziós alkat volt, és ebben az időszakban tudta meg, hogy felesége és édesanyja is gyógyíthatatlan betegségben szenved, ráadásul két gyermekének is tönkrement a házassága. A politikai kudarc kapcsán a történész elmondta, hogy a márciustól kezdődő jugoszláv válság teljesen felborította a korábbi politikai elképzeléseket, miszerint hazánk semleges marad a második világháborúban. Ráadásul Horthy Miklós is más nézetet képviselt, mint a miniszterelnök – tette hozzá.

 

1944-ig másként kezeltek minket

Az öngyilkosság-gyilkosság vita kapcsán Ablonczy úgy fogalmazott: olyan forrás nem található, ami szembemenne a már kialakult nézettel. „Ha a jövőben olyan német vagy más forrás kerülne elő, ami a gyilkosság tézisét támasztaná alá, akkor hajlandó vagyok változtatni a véleményemen” – hangsúlyozta a történész.

Ablonczy arra is felhívta a figyelmet, hogy Teleki öngyilkosságával végletesen beszűkült a magyar külpolitika mozgástere. Rámutatott, hogy míg 1939 szeptemberében nem engedtük át a német csapatokat az országon, és befogadtuk a lengyel menekülteket, addig 1941 áprilisában már az ország területéről indítottak támadást a tengelyhatalmak. Az angolszász hatalmak 1944-ig bizonyos szempontból másként kezelték Magyarországot, mivel a német megszállásig nem voltak bombázások a különféle hazai létesítmények ellen – zárta szavait Ablonczy.

 

Végleg bezárult a kör

Teleki Pál végső politikai drámája 1941. március végén kezdődött el, amikor Németország, hogy a balkáni hátországát biztosítsa a Szovjetunió elleni támadáshoz, kikényszerítette, hogy Jugoszlávia csatlakozzon a háromhatalmi egyezményhez. A népharag azonban elsöpörte a jugoszláv politikai vezetést, így Hitlernek lépnie kellett, és katonai akciót indított az ország ellen, amelyben hazánk aktív részvételét is kérte. Horthy erre áldását adta, míg Teleki a még 1940 decemberében megkötött örök barátsági szerződés megszegését és az addigi semlegességi politika végét látta abban, ha részt veszünk a támadásban.

A miniszterelnök nem látott kiutat ebből a helyzetből és a következő búcsúlevelet intézte Horthy Miklóshoz: „Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál”. A miniszterelnök ezt követően, 1941. április 3-án önkezével vetett véget életének.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.