Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP hírlevél IX. évf. 78. szám

| 2011-04-06 | admin |

 

 

Orbán: Magyarország ki tud állni magáért

Az unió nem hit, hanem ész kérdése

 „Az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket” – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a parlamentben.

Mint mondta, Magyarországnak a korábbi igen gyenge pozíciói helyett jobbakat kell elfoglalnia a nemzetközi téren, ez azonban konfliktusokkal jár. Csak az az ország tud javítani, amely nem ijed meg senkitől, kiáll az igazáért, a céljaiért, és így képes erősíteni önállóságát, függetlenségét, illetőleg érvényesíteni álláspontját. Orbán kifejtette, ezért Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt, ezért tud az ország a soros elnökséggel hasznára lenni Európának, hiszen csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni a kontinens egészének abban, hogy sikeresen megújuljon. A magyarok az elsők között ismerték fel a megújulás szükségességét, hogy Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták. Mint folytatta, az ország felismerte, hogy a részátalakítások nem vezetnek sehová, szükség van az alkotmányos újjászervezésre. Szerinte megértettük azt is, hogy a hazánk és Európa előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, így mindkettőt át kell szervezni. A feladatok ugyanazok: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés.

A miniszterelnök az elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági kormányzásának megteremtését nevezte. Kijelentette, a kontinens megerősítése közös cél, de a magyar EU-elnökség másik célja, hogy kijelölje az ország új pozícióját a válság utáni Európában.

Arról, hogy nem csatlakoztunk az unió versenyképességi paktumához, Orbán elmondta, a kabinet a paktum hat céljából ötöt kívánatosnak tart, és meg is fog valósítani, a társasági adó alapjának harmonizációját azonban az ország érdekeivel ellentétesnek ítéli. „Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk” – hangsúlyozta.

Az ellenzéki hozzászólásokra reagálva elmondta, mi nem hiszünk az EU-ban, mi Magyarországban hiszünk, az unió nem hit, hanem ész kérdése. „Az uniót egy olyan keretnek látjuk, amelyben ha okosan tesszük a dolgunkat, akkor Magyarország megtalálja a számítását” – mondta.

 

Dokumentumok:

 

Westerwelle kiemelte a magyar szerepet az eurót érintő döntésekben

 

Rendkívül sikeresnek értékelte a magyar uniós elnökség első három hónapját a német külügyminiszter, Guido Westerwelle, aki Martonyi Jánossal, a magyar diplomácia vezetőjével találkozott Berlinben. A német tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország különösen fontos szerepet játszott az euró stabilizálását célzó döntésekben.

Az észak-afrikai események az uniós gazdaságpolitika és egy közös energiapolitika kialakítása volt többek közt a témája Guido Westerwelle és Martonyi János hétfői berlini találkozójának. A német külügyminiszter elmondta: az idei uniós elnökség különösen nagy kihívásokat hozott, a németek pedig elismerik Magyarország eddigi teljesítményét.  A német külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország különösen fontos szerepet játszott az euró stabilizálását célzó döntésekben.

A sajtótájékoztatót követően Martonyi János magyar külügyminiszter tartott előadást az uniós elnökség aktuális külpolitikai feladatairól. Martonyi szerint az uniós napirendet teljesen megváltoztatták az arab forradalmak és a fukusimai történések. Egy erős és egységes európai külpolitika kialakulása viszont még folyamatban van, és dolgozni kell azon, hogy az unió nemzetközi szinten is jelentős kül- és biztonságpolitikát folytasson. Martonyi János elmondta: a következő időszakban olyan kérdéseket tárgyalnak majd, mint a romák integrációjának kérdése, vagy a Duna-stratégia.

A magyar soros uniós elnökséget értékelte napirend előtti parlamenti felszólalásában a kormányfő is. Orbán Viktor szerint az elmúlt három hónap sikere, hogy Magyarország ki tud állni magáért a nemzetközi porondon. (hirado.hu)

 

A Magyar Koalíció álláspontja csatornaügyben

 

A Magyar Koalíció temerini községi koordinációs testülete 2011. április 4-én ülést tartott, és megvitatta a csatornahálózat rákapcsolási díja körül kialakult helyzetet.

Tekintettel a tényre, hogy a potenciális felhasználók túlnyomó többsége nem mutat érdeklődést a szerződéskötésre, ugyanakkor az elkészült tisztítóberendezést működtetni kell, a Magyar Koalíció a községet irányító koalíciós partnereinek javaslatot tesz a korábban elfogadott árjegyzék módosítására.

Nem vagyunk hívei semmiféle szociális demagógiának, és más pártoktól eltérően nem akarjuk azzal a hamis ígérettel bódítani a polgárokat, hogy az ingyenes rákapcsolás is lehetséges. Ez közönséges választások előtti kampányfogás, amiben azok sem hisznek, akik kitalálták. Másrészt, ha valóban megvalósulhatna (mint ahogyan nem), az ingyenesség kedvezménye elsősorban azokat a rétegeket érintené (többnyire a már meglevő tömbházak lakóit), akik az elmúlt évtizedekben eddig is szinte mindenhez (lakáshoz, kommunális szolgáltatásokhoz)  különféle állami, önkormányzati és szociális kedvezményekkel jutottak hozzá. Ezen egyenlőtlenségek további fönntartásában a Magyar Koalíció nem érdekelt, azoknak az élet minden területén véget kíván vetni.

Javasoljuk tehát, hogy a rákapcsolási díjat a községi vezetés egységesen, tehát mind a családi házak, mind pedig a lakások vonatkozásában 500 (azaz ötszáz) euróra mérsékelje. Álláspontunk szerint továbbra is érvényben maradna a harminchat havi részletfizetés lehetősége, ami azt jelentené, hogy részletfizetés esetén havonta 1400 dinárt kellene fizetni. Akik úgy döntenének, hogy egy összegben kifizetik az egész tételt, azok 20 százalékos kedvezményben részesülnének, tehát jutányos áron, 400 euróért kapcsolódhatnának a hálózatra.

Úgy véljük, a fenti módon még mindig szavatolni lehetne a tisztítóberendezés működését, ugyanakkor folytatni lehetne a csatornarendszer építését is, igaz, a korábbi elképzeléseknél jóval szerényebb ütemben, de a lakosság számára még elviselhető anyagi megterhelés mellett.

Politikai partnereink józan ítélőképességében és polgáraink belátásában bízva javaslatunkat ezennel a községet irányító testületek és a közvélemény asztalára helyezzük.

 

A Magyar Koalíció nevében:

Csorba Béla, a VMDP körzeti szervezetének elnöke

Csőke Csaba, a VMSZ községi szervezetének elnöke

 

 

Nagy Margit:

A VMPE álláspontja

 

Az MNT a vajdasági tiszta magyar és a magyar tagozatos általános és középiskolákat fontossági sorrendbe állította. Színekkel jelölték a legfontosabb, a kevésbé fontos stb. iskolákat. Maradtak színtelenek is, talán azért, mert nem tudnak, mit kezdeni velük. Az újvidékiek is azok.

Egy kollégám véleménye a VMPE álláspontját is tükrözi.

"A kis létszámú tagozatokat is meg kell őrizni, de úgy látszik kevés nemzettársunk gondolja ezt már így. Kinek akarunk mi jót tenni?

Gazdasági okok, meg pedagógiai okok...

Nekünk nem szabad elveszíteni egy diákot sem. Egy tagozat megszüntetése nálunk, a jövőben jelentős létszámcsökkenést fog eredményezni.

Amennyiben kiderül, hogy az MNT a kormánynak és a minisztériumnak tesz szívességet azzal, hogy helyettük számolja fel a kis tagozatokat, akkor megkérdezem, kit és milyen érdekeket képvisel? A tagozatok megszűnése megtörténhet bárki segítsége nélkül. Ehhez nem kell sem párt, sem MNT. Csak hogy jobban fáj, ha mi magunk tesszük meg a lépéseket, majdnem önként, önszorgalomból, önmagunk lassú megsemmisítéséért. Nem tudom mi alapján vagyok ennyire borúlátó. Mégsem merem elhinni, hogy bekövetkezhet az, hogy az MNT nem fogja támogatni minden magyar tagozat megmaradását. Hiszen nincsenek százával az ilyen iskolák Vajdaságban." (VajdasagMa)

 

Összegyűltek az aláírások (Erdélyi Magyar Néppárt)

 

Összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges több mint huszonötezer aláírás, dolgoznak a programon és az alapszabályzaton, április második felében elindítják a hivatalos bejegyeztetést – mondta el a Háromszék érdeklődésére Toró T. Tibor, az új alakulat életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke.

Majdnem harmincezer támogató kézjegyet sikerült összesíteniük Románia húsz megyéjéből és Bukarestből. Most folyik az aláírások ellenőrzése, alapos, aprólékos munka, de minden tévedési eshetőséget ki akarnak zárni, hogy utóbb ne bukhasson el ezen a pártbejegyzés. Vár­hatóan jövő héten elkészülnek ezzel, és akkor nyilvánosságra hozzák a megyéket és támogatóik pontos számát is – mondotta Toró. A hét végén ülésezett az EMNT bővített elnöksége, s megvitatta a majdani párt programtervezetét és alapszabályzatának vázlatát. Kidolgo­zásuk folyamatban, hisz a bejegyzéshez szükség lesz ezekre a do­kumentumokra. Toró T. Tibor becslései szerint április második felére mindennel elkészülnek, és elindítják a hivatalos bejegyzési procedúrát. (Krónika)

Az ügyvezető elnök kiemelte, Háromszéken különösen jól ment a támogatók toborzása (értesüléseink szerint több mint ötezer aláírást gyűjtöttek), és külön jeleskedett Erdővidék – mondotta. Szórványban Beszterce bizonyult nagyon pontosnak és szorgalmasnak, cáfolták az eddigi tévhitet, hogy a kisebbségi magyar régiókban nincs igény a pluralizmusra, igazolták, az új magyar pártot ott is sokan várják.

 

A kisebbségi törvény nélkül kérdésessé válik a koalíció jövője

 

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZKT szombati, kolozsvári ülésén figyelmeztetett: ha a kisebbségi törvényt nem sikerült elfogadtatni a parlament tavaszi ülésszakban, akkor kérdésessé válik a koalíció jövője.

Kelemen szerint a törvény elfogadása lehet a bizonyíték a parlamenti többség működésére 2011 tavaszán.

„A kulturális autonómia alapjait megteremtő kisebbségi törvényt a tavaszi ülésszakban kell elfogadni. Ezt vállalta a kormány, hogy tavasszal elfogadja a törvényt, és a parlament meg is szavazza. Ekkor dől el, hogy van-e parlamenti többségünk 2011 tavaszán. Ha nincs többség és nincs politikai akarat, akkor megkérdőjeleződik a koalíció jövője” – fejtette ki.

Mint mondta, az RMDSZ által szorgalmazott másik törvény a fejlesztési régiók átszervezéséről szól, amelyet elhalasztottak 2012 végére. „Újra kell gondolnunk ezt a struktúrát, hogy a székelység és a Partium érdekei ne sérüljenek” – magyarázta Kelemen.

Hozzáfűzte: az RMDSZ reméli, hogy a jelenlegi parlamenti ülésszakban elfogadják a választási törvényt is, amely az egyfordulós polgármester-választásról rendelkezik.

A kisebbségi törvény elfogadása szerepel abban a kormányzati és parlamenti együttműködési megállapodásban, amelyet március 2-án írt alá Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) ügyvezető elnöke és Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője. (Nyugati Jelen)

 

Ioan Oltean szerint július 1-jéig el kellene fogadni a kisebbségi törvényt

 

Ioan Oltean, a PD-L alelnöke hétfőn azt nyilatkozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a koalíció vállalása és a parlamenti ülésszak végéig, azaz július 1-jéig el kellene fogadni.

„A koalíció vállalta, hogy ezt a tervezetet elfogadjuk a mostani parlamenti ülésszak végéig, azaz július 1-jéig” – mondta Oltean a PD-L Országos Állandó Bürójának (BPN) ülése előtt. Úgy értékelte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadható, „ha van politikai akarat”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZKT szombati, kolozsvári ülésén figyelmeztetett: ha a kisebbségi törvényt nem sikerült elfogadtatni a parlament tavaszi ülésszakban, akkor kérdésessé válik a koalíció jövője. Kelemen szerint a törvény elfogadása lehet a bizonyíték a parlamenti többség működésére 2011 tavaszán.

A kisebbségi törvény elfogadása szerepel abban a kormányzati és parlamenti együttműködési megállapodásban, amelyet március 2-án írt alá Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) ügyvezető elnöke és Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője. (Nyugati Jelen)

 

Ternovácz István bemutatkozása: élő interjú fotókiállítással

 

Teltházas rendezvény volt tegnap este Temerinben, amely estnek a jellegét hirtelen nehéz is lenne meghatározni. Nevezzük újságíró-bemutatkozásnak, amely során Ternovácz István, sok médium - helyi, anyaországi és „országos”, köztük a Vajdaság Ma - munkatársa beszélt a pályáról, annak megélt viszontagságairól, sikereiről, ám a népes hallgatóságnak alkalma volt megismerni Ternovácz sokoldalúságát a tanárkodástól a méhészkedésig, s amely elfoglaltságokat, legyen az hivatás vagy hobbi, teljes erőbevetéssel végezte.

Aki faggatta, s irányította, hogy el ne kalandozzon mondanivalójának rengetegében, Guszton András volt, Temerin polgármestere, a kolléga, a jó barát, aki kezdetektől ismerte a vele egyivású Ternovácznak az életét, lévén, hogy egy iskolába jártak, s az Újvidéki Rádióban kollégák voltak sok éven át.

A bemutatkozást egy fotókiállítás egészítette ki, amely példázta ugyancsak a bemutatott érdeklődésének széleskörűségét. Ám a kiállított fényképeknek csak kisebb része nevezhető sajtófotónak, legtöbbje művészi igénnyel készült. A válogatás azonban mindkét szempontot figyelembe véve arra utalt, hogy Ternovácz István végső soron – immár elkötelezetten, hisz díjainak sora mutatja ezt – újságíró.

A rendezvényen fellépett az erre az alkalomra összeállt Batyu zenekar nagy sikert aratva. (VajdasagMa)

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.