Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP hírlevél IX. évf. 80. szám

| 2011-04-08 | admin |

 

Súlyos helyzetben a roma népesség

A vajdasági ombudsman adatai

 

A vajdasági ombudsman irodája ma közölte, hogy a tartományban 93 nyilvántartott roma település van, amelyeken összesen mintegy 40 ezer ember él. 28 helyi önkormányzatban a települések több mint 40 százaléka rossz minõségû és hulladékanyagból épült fel, leginkább mármiféle infrastruktúra nélkül. Lakosaik lakáskérdésének megoldására az illetékesek nem irányoztak elõ pénzt. Szennyvízhálózat, távfûtés és vezetékes víz a települések 14-20 százalékában van, míg 6 településen semmiféle infrastruktúra nincs. 20 településen egyáltalán nem megoldott a szemétszállítás, 34-en pedig nincsenek szemeteskukák sem konténerek, olvasható egyebek között az ombudsmani közleményben. (VajdasagMa)

 

Ternovácz István:

Szerbia EU-s csatlakozásának

a helyi magyar szervezetek által megfogalmazott feltételei

 

Újvidéken tanácskoztak a három vajdasági magyar párt és nyolc civil szervezet képviselői

Három vajdasági magyar párt és nyolc itteni magyar civil szervezet képviselője vett részt azon, az újvidéki Apáczai Diákhotthonban megtartott megbeszélésen, amelyre Bozóki Antalnak, az Árgus kisebbségjogi civil szervezet elnökének a kezdeményezésére került sor. A kerekasztal résztvevői állást foglaltak Szerbia EU-s csatlakozásáról, annak fényében, hogy a hivatalos Belgrádnak kisebbségjogi szempontból milyen feladatokat kell teljesítenie ahhoz, hogy az itt élő magyarok is fenntartások nélkül támogathassák a csatlakozást. A VMDP-ből jelezték, hogy távolmaradásuk ellenére elvben támogatják az állásfoglalás-tervezetet. Bozóki Antal beszámolt róla, hogy Varga Lászlót, a szerbiai parlament integrációs bizottságának a VMSZ-es elnökét is meghívta a megbeszélésre, de ő hivatali elfoglaltsága miatt most nem lehetett itt, viszont várható, hogy a képviselő úr hamarosan lakossági fórum keretében tart majd előadást Újvidéken a csatlakozás kisebbségi szempontból fontos kérdéseiről.

Bozóki Antal hét pontba foglalta az elvárásokat a szerbiai kisebbségpolitika vonatkozásában, amelyeket a jelenlevők lényegre törő vita és némi módosítást követően elfogadtak. A határozat végleges szövege:

 

Tagjelölti feladatok

Magyar szervezetek Szerbiai EU-csatlakozásáról

 

Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. április 7-én, megvitatták Szerbia Európai Uniós csatlakozásának nemzeti kisebbségi vonatkozású kérdéseit. Mivel ezekben a kérdésekben ez ideig nem volt módjukban érdemében tájékozódni, így álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

1.) Fontosnak tartjuk és támogatjuk Szerbia Európai Uniós csatlakozását. A térség valamint Európa népei történelmi megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetének megnyugtató rendezése érdekében, a civil szervezetek és politikai pártok szükségesnek tartják a szerb-magyar, illetve magyar-szerb kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a tagjelölti státus megszerzése előtti rendezését.

2.) A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, eltörli a vajdasági magyarokra a mai napig fenntartott „kollektív bűnösséget” és koholt vádakat, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, az események tudományos feltárását, valamint, nyújtson jóvátételt a károsultaknak, illetve utódaiknak és ezt törvénnyel rendezze. Továbbá minden elkobzott vagyont származtasson vissza.
3.) Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját. Ennek érdekében, első lépésként, szükséges a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi megváltoztatása és új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartása, az állam által elkészített és kezelt teljes választó névjegyzék alapján, figyelembe véve a lakosság területi megoszlását is.

4.) A szerb kormány a gyakorlatban biztosítsa a nemzeti kisebbségeknek a garantált parlamenti helyeket, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten.

5.) Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésére, mivel az megbontaná a lakosság etnikai arányait és a rontaná a közbiztonságot.

6.) A szerb kormány biztosítsa az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását.

7.) Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk Mirko Cvetković szerb kormányfőnek, Stefan Fülenek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Újvidék, 2011. április 7.

 

Civil szervezetek

 

– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, mgr. Bozóki Antal elnök

– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya,

Kovács László elnök

– Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Papp Ferenc elnök

– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Matuska Márton elnök

– Újvidéki Magyar Olvasókör, Matuska Mária, elnök

– Újvidéki Polgári Daloskör, Papp Ferenc alelnök

– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Nagy Margit elnök

– Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Sípos Piroska elnök

 

Pártok

 

– Ágoston András, elnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt,

– Csonka Áron, elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége

– Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke

– Rácz Szabó László, elnök, Magyar Polgári Szövetség

 

Dokumentumok:

 

Több tízezer roma juthat munkához

 

Orbán Viktor szerint lehetőségként, nem pedig teherként kell tekinteni a cigányságra

Lehetőségként és nem teherként kell tekintenie Európának a romákra – jelentette ki az V. Roma Platformon Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint végre eljött a cselekvés ideje a cigányság felzárkóztatásában.

A magyar uniós elnökség jegyében hazánk ad otthont az V. Roma Platformnak, amelynek tegnapi nyitó rendezvényén felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg tanácskozás és jó ötlet ellenére a romák életkörülményeiben alig tapasztalható javulás. „Sokszor az az érzésem, mintha csak körbe-körbe járnánk” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy most végre van okunk reménykedni a változásban. Orbán bejelentette, hogy a jövő héten olyan történelminek nevezhető megállapodást ír alá Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével, amelyben több mint százezer roma közmunkához juttatása és több tízezer roma fiatal piacképes szakképesítéshez segítése szerepel.

A miniszterelnök ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a cigányság felzárkóztatásának kérdése Európa közös problémájává vált, hiszen minden tagállamban élnek romák. „A kelet-közép-európai cigányság legfőbb gondja a generációkon átívelő, súlyos mélyszegénység – mondta Orbán. – A mélyszegénységben, munka nélkül élő cigányok és gyermekeik rendkívül hiányoznak az európai gazdaságnak, hatalmas munkaerőbázist jelentenek ugyanis. A hiányzó munkaerő és a hiányzó gyermekek részben itt vannak az államhatárainkon belül.” Ezért úgy kell tekinteni a cigányságra mint lehetőségre, és nem mint teherre.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hazánkban egyedülálló képviseleti rendszerük van a kisebbségeknek, közöttük is a legnépesebbnek, a cigányságnak. A kisebbségi önkormányzatokon keresztül hatezer képviselő „segítheti sajátjait”. Emellett több száz civilszervezet, iskolák és egyházak támogatják a romák integrációját, ahogy az idén induló felsőoktatási keresztény roma kollégiumi hálózat is. Ez Magyarország igazi arca – tette hozzá az államtitkár. „Bár ez az arca néha eltorzul, amikor békétlenség van, félelem uralkodik, amikor egymásban keressük bajaink szegénységünk okát – folytatta Balog. – Mi azonban azért vagyunk itt, mert ezt nem fogadjuk el. Nem akarjuk, hogy Európa arcát is elborítsa a szégyen.”

Viviane Reading, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, Európában tízmillió roma él, és a magyar kormány tett azért, hogy prioritássá váljon gondjaik megoldása. A miniszterelnök és az államtitkár mellett ő is kiemelte, hogy Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője beterjesztésére fogadta el az Európai Parlament a roma integrációs stratégiáról szóló jelentést, amely garantálja, hogy minden tagállam előrelépjen ebben az ügyben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a megoldás érdekében az európai gondolkodás mellett a roma közösségek gondolkodásában is változásnak kell bekövetkeznie. (MH)

 

Tőkés László az Európai Emberi Jogi Bíróságon

 

Tőkés László EP-alelnök Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában 2011. április 6-án, szerdán látogatást tett az Európai Emberi Jogi Bíróság strasbourgi székhelyén.

A találkozóra erdélyi képviselőnk kezdeményezésére került sor, mivel a Romániából érkező beadványok száma ijesztően megnőtt, és otthonról gyakorta fordulnak hozzá peres ügyeikkel. Említésre méltó, hogy mintegy tizenöt év alatt, 2009 végéig Romániát közel 45 millió euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt. Ezzel együtt a testület összesen 648 döntést hozott romániai ügyekben, melyek közül 584, vagyis az  esetek közel 90%-a elmarasztaló volt országunkra nézve. Miután a Romániából érkező perek – különösképpen a restitúcióra vonatkozó ügyek – nagy száma miatt a strasbourgi bíróságnak „elfogyott a türelme”, Jean Paul Costa bírósági elnök vezetésével tavaly októberben küldöttség látogatott Bukarestbe, mely ultimátumszerűen felszólította a román kormányt, hogy másfél éves határidővel rendezze a tulajdon-visszaszolgáltatások ügyét.

A bíróság részéről Josep Casadevall, a bírói testület tagja, a Romániából jövő beadványokkal is foglalkozó 3. kamara elnöke, valamint jegyzője, Santiago Quaseda fogadta a vendégeket.

Tőkés László kijelentette, valamennyiünk közös érdeke, hogy Románia jogállammá váljon, és az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait betartsa. Nagyon sokan keresik meg irodáját, jelezte az erdélyi képviselő, hogy segítségét kérjék, mivel a helyi vagy központi román hatóságok gyakran még a visszaszolgáltatást elrendelő jogerős ítéleteket sem hajlandóak végrehajtani. A magyar közösség tagjai és a kisebbségi erdélyi történelmi egyházak fokozott mértékben hátrányos helyzetben vannak a restitúció terén; egyházaink húsz év alatt egykor elkobzott ingatlanaiknak még a felét sem nyerték vissza – mutatott rá Tőkés László.

Példaként a nagyváradi római katolikus premontrei rend esetét említette, akiknek hosszú évek óta tartó pereskedés nyomán sem szolgáltatják vissza jogosan követelt épületeiket, sőt azt, ami természetben visszaszolgáltatható lenne, állami segédlettel próbálják – többszörös adásvétellel – hamis úton, végleg elidegeníteni. A papíron maradt, formális visszaszolgáltatások nagy száma szintén figyelemreméltó – emelte ki Tőkés.

Josep Casadevall kamaraelnök szerint a helyzet nagyon bonyolult, ugyanis egy húsz éve tornyosuló, megoldatlan problématömeget kell kezelniük a román hatóságoknak. Tudomásuk van arról, hogy a tulajdonosok által megnyert perek végrehajtása is a helyi hatóságok ellenállásába ütközik. Costa elnök látogatása nyomán egy új jogszabály megalkotását várják a román kormánytól. Mindaddig, amíg ez az eurokonform – megnyugtató – törvényi szabályozás nem történik meg, a romániai ügyek tárgyalását felfüggeszti a strasbourgi bíróság, jelentette ki a kamaraelnök.

Az új jogszabálytól azt várják, hogy koherens, hatékony, egyszerű és végrehajtható legyen. A bíróság 2010. október 12-i, Maria Atanasiu és Iuliana Poenaru ügyében hozott döntésének indoklásában egyébként megtalálhatóak azok az elvi szempontok, amelyek alapján az új törvénynek rendelkeznie kellene a kommunizmus idején elkobzott tulajdonok dolgában – mondotta az andorrai jogász. A törvényes rendezés tekintetében a kormányon lévő pártok – köztük az RMDSZ – felelőssége  igen nagy, mutatott rá Casadevall.

A találkozót követően Tőkés László és Szilágyi Zsolt rövid megbeszélés erejéig a Romániából bírósági tagnak delegált Corneliu Bîrsan bíró irodájába is ellátogattak. A bukaresti jogi egyetem egykori dékánja teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a restitúciós ügyek megoldását fel kell gyorsítani, és a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek eleget kell tenni. Európai képviselőnk a román bírónak is felhívta a figyelmét – az állampolgári beadványok mellett – a megoldatlan egyházi vagyonok ügyére.

Strasbourg, 2011. április 6

Tőkés László

EP-alelnök

Sajtóirodája

 

Tőkés László válasza Kovács Péter főtitkárnak

 

Kovács Péter főtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra, melyben azt igényeltük, hogy az RMDSZ a választói előtt is számoljon el, mire költi a az erdélyi magyar közösségünk által befizetett adólejeket.

Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselőit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket.

Kovács Péter elhallgatja azt, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt kapott (kb. 3,65 millió euró), a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki (kb. 1,39 millió euró), adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze (majdnem 300 000 euró). Az adományokat kivéve ezek az összegek – mintegy 5 millió euró, vagyis átszámolva kb. 1 milliárd 320 millió forint – a mi adólejeinkből származnak.

Ezen összegek felhasználása közérdekű információ, vagyis adófizető polgárokként, illetve erdélyi magyarokként – akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt – minden alapunk megvan arra, hogy az RMDSZ "megújult vezetőségétől" évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárjuk.

Másfelől: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jószándékú támogatóinknak tartozunk. Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott főtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat.

Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter főtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekről saját választóik előtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni.

Újból felszólítjuk tehát az RMDSZ vezetőségét, hogy tételes formában, összegszerűen, öt évre visszamenőleg válaszolják meg a nyilvánosság előtt a következő kérdéseket:

Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?

Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott „baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére?

Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak?

Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?

Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?

A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?

További – újabb – kérdésünk az, hogy a közpénzek elköltéséről az előbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és működési szabályok alapján rendelkeztek?

Strasbourg, 2011. április 6.

Tőkés László

EP-alelnök,

az EMNT elnöke