Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

VMDP hírlevél IX. évf. 89. szám

| 2011-04-19 | admin |

 

Elfogadta az Országgyűlés az új alaptörvényt

 

Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott.

Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.

Az új alkotmány többek között biztosítja az önvédelemhez való jogot, a tényleges életfogytiglani büntetést, valamint azt is, hogy a termőföld és vízkészlet mellett a honos állatok, növények is a nemzet örökségei lesznek. Kimarad viszont a kiskorúak után adható szavazati jog.

Az új alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn, ünnepélyes keretek között írja alá. 

A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből.

Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".

Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" - mondta.

Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.

"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.

"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".

A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.

A voksoláson jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.

 

Ágoston András:

Az új alaptörvény történelmi okmány

 

Mesterházi Attilának más a véleménye, de ez immár nem jelent semmit.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s tervezete "perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát" rögzít. Szavak, szavak és semmi más.

Mindazok, akik most az MSZP-vel együtt kígyót-békát kiáltanak az új alaptörvényre, s megalkotóira, csak a leglényegesebbről felejtkeznek meg. Arról, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség nem véletlenül került olyan helyzetbe, hogy a rendszerváltás óta elsőként, bele mert fogni, s kétharmaddal bele is foghatott az alkotmányozásba. S tette a dolgát. Megalkotta a szabad Magyarország történelmi folytonosságot vállaló, s azt felmutató új alaptörvényét.

Hogy igyekezett a művet bebetonozni? Persze! Vagy, ahogy a magyar politikusgárda egyik leghajlékonyabb klasszikusa mondaná: na és?

El kell ismerni, megmutatta ezt az alkotmány előkészítésének folyamata is, ma még mindig két Magyarország van. Csakhogy annak a nemzetben gondolkodó része a nagyobb.

Ez az oka annak, hogy a valóságtól elrugaszkodónak, hiú reménynek tűnik a szocialisták óhaja, miszerint az alaptörvényt a „következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni”. Ha ugyanis a következő választások után kétharmados lesz a többségük, ami nem valószínű, akkor nem lesz szükségük konszenzusra. Ha viszont nem lesz kellő számú szavazatuk az Országgyűlésben, a változtatásról szó sem lehet. Akkor meg milyen konszenzusról beszélnek?

Sokkal reálisabb várakozás, hogy az átalakult, gazdaságilag megerősödött Magyarországon még inkább növekedni fog a nemzetben gondolkodó magyarok tábora. S ezt követően, saját jól felfogott pártérdekeit szem előtt tartva megváltozik maga a jelenleg nemzetellenes, jó, nemzetileg semleges politikai oldal is. Legalább annyira, hogy ne utánozzák tovább 68-as elődeiket.

Mit pingáltak 1968-ban Párizs falaira Cohn-Bendit és társai? Hát azt, hogy legyünk realisták, követeljük a lehetetlent. Azóta ez a társaság is megszelídült. Fogatlan oroszlánként legfeljebb hangoskodnak. Ha amúgy balkáni módra, felpujgatják őket.

Van még valami, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Az örökös vészmadár, a régen volt szocialista külügyminiszter ma is közbeszólt. Kovács László úgy okoskodik, hogy noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek.

Még egy na és? Persze. A botrányok majd elülnek. A tűzvészhez a legnagyobb jóakarattal sem hasonlítható lángocskák meg kialusznak. Amint elfogy a tapló és kifáradnak azok, akik ma még olyan odaadóan fújják a parazsat.

Figyeljünk inkább Harrach Péterre. Ő ma így fogalmazott: az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt, "élmény volt számunkra". Így igaz.

Végül Kövér Lászlóval mondjuk: "Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás".

 

Kövér: A magyar élet még ma is szédül a vérveszteségtől

 

Amikor ilyen aljas sebészi munkával metszenek ki egy egész nemzedéket az életből, akkor nehéz a gyógyulás - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Terror Házánál egybegyűltek előtt. Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója a megemlékezésen úgy fogalmazott: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele. Mint ismert: a Parlament 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.

A mai nap az emlékezésé, félő tisztelettel megállunk, és fejet hajtunk áldozataink előtt - kezdte beszédét Kövér László házelnök. Mint mondta: hatvanhét évvel ezelőtt április 16-án hurcolták gettókba a magyar zsidóságot, ezzel vette kezdetét a magyar holokauszt. Akiket innen elvittek, azoknak többé sem neve, sem jövője, sem reménye nem maradt - fogalmazott. Hatvanhét éve tudjuk, hogy Birkenau vízválasztó pont volt, kozmikus szintű elváltozást okozott. Kihatott az ember álmaira és terveire is. Auschwitz után semmi sem ugyanaz többé, mint előtte volt - idézte Eli Wiesenthal szavait Kövér László.

A házelnök kiemelte: ugyan hatvanhét év telt el a borzalom óta, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni. Hiszen a magyar kultúra és élet még ma is szédül a vérveszteségtől. Nem azért állunk ilyenkor szobrok talapzatához, emlékművek tábláihoz és börtönök falaihoz, hogy gyermekeink megborzongjanak, hanem azért, hogy tudják: mit álltak ki az előttük járók. S hogy legyenek helyek gyermekeink gyermekeinek is, hogy fejet hajthassanak a terror áldozatai előtt.

Kövér László felhívta a hallgatóság figyelmét arra: amikor emlékezünk, meg kell siratnunk az elmaradt lehetőségeket, az életek ki nem teljesedésével elveszett erőt is. Mert a gyilkos gépezet nemcsak egész családokat vett el, "de az élet szerves folytatásának esélye is odalett" - tette hozzá.

Kövér hangsúlyozta: az élet csodálatos. Van, hogy virágok törnek utat maguknak a betonon keresztül, vagy folyók tisztítják ki magukból a mérget, de amikor ilyen aljas sebészi munkával metszenek ki egy egész nemzedéket az életből, akkor nehéz a gyógyulás. Az országgyűlés elnöke Eli Wiesenthal szavait idézve azt mondta: nem igaz az, hogy az összes áldozat zsidó volt, de minden zsidó áldozat volt. Hozzátette: bár 1944-ben a zsidóság élete és javai ellen vétettek, mégis ez a támadás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebet. Beszédében kiemelte: ez a seb, a nemzet szívén esett. 1944 tavaszán mindannyian láthattuk, és okulhatunk is belőle; ha a nemzet szolidaritásszövetét elvágjuk, vagy hagyjuk, hogy szétszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az az utolsó szálig felbomlik. Ezért mindenkor ki kell állunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak. Sok türelemre, tapintatra, és a másik iránti megértésre van szükség. S ha elég bölcsek vagyunk, akkor van esély arra, hogy a nehezen kimondott szó eljut lélektől lélekig - húzta alá.

Hazánkban ezer éve élnek együtt különböző nemzetek, köztük a zsidók is, kik hagyományaikat őrizve is a magyar nemzet hű fiai - fogalmazott Kövér, hozzátéve: a bűnt ez ellen a természetes egység ellen emberek követték el, akik még az életet adó folyót, a Dunát is temetővé tudták változtatni. Nekünk, mai magyaroknak az a feladatunk, hogy újra hitet tegyünk az igazi, a mindannyionkkal teljes Magyarország mellett, csak akkor érdemlünk békességet, ha az alkotásban társakká válunk, s a szeretet parancsára magunk formáljuk a sorsközösséget szebbé jobbá - zárta beszédét Kövér László házelnök. (Fidesz.hu)

 

Dokumentumok:

 

Lázár: Húszéves adósságot törlesztett a parlament

 

Az új alaptörvény garantálja a gazdasági biztonságot az ország számára, nem engedi meg, hogy újra eladósítsák hazánkat - hangsúlyozta Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője emellett arról is beszélt, hogy a most elfogadott alkotmánnyal húszéves adósságot törlesztett a parlament.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője köszönetet mondott az összes parlamenti képviselőnek és az állampolgároknak, akik részt vettek az alkotmányozás folyamatában. Kijelentette, számos közjogi méltóság és szakértő kifejtette véleményét a parlamentben vagy azon kívül a folyamattal kapcsolatban.

A frakcióvezető külön köszönetet mondott Szájer Józsefnek, az alkotmányszövegező bizottság elnökének, Salamon Lászlónak, az alkotmányelőkészítő bizottság elnökének, valamint Gulyás Gergelynek, a grémium alelnökének.

Lázár felhívta a figyelmet arra, hogy a munka nagy része még hátravan, utalva arra, hogy a kormánypárt tervei szerint az új alkotmány szövegét eljuttatják minden magyar állampolgárhoz. Az elfogadott új alaptörvénnyel kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, a dokumentum modern és jövőorientált.

Lázár kiemelte, húszéves adósságot törlesztett a parlament, hiszen már a 1989-es kerekasztal-tárgyalásokon a részvevők közül mindenki megfogalmazta, hogy új alkotmányra van szükség. A 2012. január elsejéig hatályban lévő alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte: "1989-ben is tudtuk, hogy az átmeneti és ideiglenes".

A frakcióvezető emlékeztetett, hogy 2010 tavaszán az érdemi változásra szavazott mindenki. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a változás feltételeit új alkotmány nélkül nem lehetett volna kialakítani.

Lázár János az új alaptörvényről szólva újdonságként említette, hogy a dokumentum garantálja a gazdasági biztonságot az ország számára, nem engedi meg, hogy újra eladósítsák hazánkat. A meglévő nemzeti vagyont megvédi, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzati vagy nemzeti tulajdon, továbbá gátat szab az ésszerűtlen privatizációnak is. Megteremti a kiegyensúlyozott költségvetés kereteit - hangsúlyozta a frakcióvezető. (fidesz.hu)

 

Dokumentum:

 

Egy hónapon belül kétszer rongálták meg az aradi Szabadság-szobrot

 

Egy hónapon belül kétszer rongálták meg ismeretlen személyek az aradi Szabadság-szobrot, amely az aradi román-magyar megbékélési parkban található - írta hétfőn a romániai magyar sajtó. A Krónika és a Hargita Népe című napilapok beszámolnak arról, hogy Zala György monumentális alkotását, a tizenhárom aradi vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot kétszer is megrongálták egy hónap alatt. A lapok szerint másodszor az Ébredő szabadság nevű szoboralak kezéből ellopták a tőrt, az Áldozatkészségéből pedig a diadémot. Március 15-ét megelőzően pedig a szobor és a román forradalmi emlékmű előtti térburkoló kövek egy részét szedték fel, és dobták a szökőkútba.

Bognár Levente, a város alpolgármestere szerint nem állítható egyértelműen, hogy magyarellenes megnyilvánulásról van szó. Hiszen színesfém tolvajok is lehetnek az elkövetők, vagy kamaszos csínytevésről is lehet szó, de tény, hogy az utóbbi időben az ellenzéki pártok helyi szervezeteinek vezetői több magyarellenes és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bíráló nyilatkozatot tettek - mondja az alpolgármester.

Az elöljáró szerint főleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi vezetőiből tört elő az "elvakult nacionalizmus". Egyebek között amiatt, hogy Arad megye ivóvizet fog exportálni Békés megyébe, és a román liberálisok azt állítják, hogy a szerződés "csak a magyar félnek előnyös".

A liberálisok a Kelemen Hunor vezette román kulturális minisztériumot is megvádolták azzal, hogy "elkótyavetyéli" a román kulturális örökséget. Ezt az állításukat annak kapcsán hangoztatták, hogy a román szaktárca nem vásárolta meg a párizsi árverésen Emil Cioran román filozófus kéziratait, amit végül egy román üzletember vett meg és adományozott a Román Tudományos Akadémiának. Az ügy kapcsán Florin Galis, a PNL aradi szervezetének elnöke kijelentette, hogy "árverésre kellene bocsátani az aradi Szabadság-szobrot, hogy a magyar állam vásárolja meg, és vigye el Aradról" - írta a Krónika.

"Ebből még nem következik, hogy liberális felbujtók állnának a szoborcsoport megrongálása hátterében, de biztos, hogy ezek a kirohanások nem tettek jót a közhangulatnak" - mondta Bognár Levente, aki szerint a jövő évi romániai helyhatósági és parlamenti választások előszelét jelentik a magyarellenes megnyilvánulások.

A Szabadság-szobrot román-magyar kormányközi egyezmény alapján hét évvel ezelőtt helyezték el ismét az erdélyi város közterén. (MTI)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.