Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Halhatatlan politikai viccek

| 2014-03-04 | admin |

 

Ez már a kommunizmus,
vagy lesz ennél még rosszabb is?


HAL(L)HATATLAN POLITIKAI VICCEK
az 1948-1988 közötti időkből


Szerkesztette: Homa János



TARTALOM

ELŐSZÓ

"TAPSOLJ, KOPASZ, MERT ELVISZ AZ ÁVO!"
(Viccek Rákosiról)

"AKI NEM HISZI, UTÁNAJÁRUNK!"
(Az ötvenes évek humora)

"INKÁBB MEGHALOK, DE A KOLHOZNAK NEM TOJOK!"
(Téeszcsés viccek)

"EGY KÁDÁRUNK VAN, AZ IS AZ OROSZOKNAK DOLGOZIK..."
(Somolygás a Kádár-korszakban)

"NEM OSZTOGATTAK, HANEM FOSZTOGATTAK"
(Szovjetunió – a mosoly országa)

"KOMBÁJNJAINK VISZONOZTÁK A TÜZET..."
(Pártvezérek Lenintől Gorbacsovig)

A PÁRTFEGYELEM – AZ PÁRTFEGYELEM
(Középpontban a párttitkárok)

AZ ILLEGALITÁSTÓL AZ ALIG-ELLÁTÁSIG...
(A kapitalizmus nem szocializmus)

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

A KÖTETBEN SZEREPLŐ VICCEKET BEKÜLDTE

KI KICSODA?
 
------------------------------------



ELŐSZÓ

Aki felnőttként élt Magyarországon az 1948-1988 közötti időszakban, az emlékszik rá, hogy ez viccesnek aligha nevezhető periódusa volt históriánknak.
A történelmi helyzet hozta ezt magával.
Jalta, majd különösen 1956 után orosz kezekbe kerültünk. Ennek köszönhetően testközelből is megismerhettük Rákosi alatt a sztálinizmust, majd a Kádár-korszakban a marxizmus-leninizmust.
Abszurdabbnál abszurdabb dolgokat tapasztalhatott meg az ember, aki – jobb híján – a túlélésre játszott. Mert minden porcikája tiltakozott a naponként megtapasztalt politikai és kulturális terror miatt.
Tömeges – úgymond társadalmi – méretekben kevés esélye volt a nyílt szembeállásra az erős rendőrségnek és a kegyetlen spicli-hálózatnak köszönhetően. Az egyes embert – "tisztelet" a kivételnek – nem sikerült orránál fogva vezetni.
A megalázott, lelkileg összetört egyén nevetni, kacagni akart urain, az elvtársakon. Ez szülte a politikai viccet.
Az ügy pikantériáját az jelentette, hogy e szellemes gondolatokat nem volt szabad terjeszteni. Mert nem lehetett kigúnyolni sem a kommunista politikusokat, sem az egypártrendszert. Megtiltották, hogy bárki Leninen, Marxon, netán Kádáron röhögjön.
E kötet összeállítójaként az a cél vezetett, hogy segítőtársaimmal együtt összegyűjtsük, és az utókornak átadjuk ezeket a halhatatlan szösszeneteket, amelyek jó ideig hallhatatlanok voltak.
Sokakat meghurcoltak a rendszert lefitymáló "beköpések" miatt. Nekik, valamint e vissza nem kívánt korszaknak igyekeztünk emléket állítani ily módon is, hogy közzétesszük a mosolyt fakasztó szomorúságot. A kötetben szereplő sorok jelentős hányadát arra a Politikai viccpályázatra küldték be a szerzők, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében megjelenő újság, az Északi Extra hirdetett meg. E hetilap gazdája, az Északi Lap– és Könyvkiadó Kft. vállalta, hogy a beérkezett több ezer tréfás írás közül a legszellemesebbeket könyv alakban is megjelenteti.
Kívánom, hogy amikor e sorokat olvassák, ne keseregjenek, hanem felszabadultan hahotázzanak, remélve, hogy az 1948-1988 közötti időszak tényleg a kommunizmus volt. Mert akkor a nehezén már túl vagyunk.

Homa János



"TAPSOLJ, KOPASZ, MERT ELVISZ AZ ÁVO!"
(Viccek Rákosiról)

Hogyan neveznék Rákosit?

Sok neve volt Rákosinak: a nép vezére, a legjobb apa...
Az anyák megmentője csak azért nem lett, mert azt a címet már Semmelweis birtokolta. Ekkor jutott eszébe valakinek, hogy megkérdezzenek más nemzetbélit is, hogyan neveznék Rákosi elvtársat.
A török: Nyakizmán Tök Ül.
Az arab: Seggfej Bej.
A koreai: Kinyírt Szenny.


A hitetlen rendőr

A körzeti megbízott meglát a falu végén egy cigányasszonyt, aki lószart gyúr tapasztáshoz. A rendőr odamegy, nézi egy ideig, aztán megkérdezi:
– Mi lesz ebből?
– Mi lenne? Húsvéti tojás – somolyog az asszony.
– Ez gyanús! Nem Rákosi elvtársat akarja maga megmintázni?
– Ennyiből?!...


A prímás és a tanácselnök

A cigányprímást egy kis műveltségre oktatja a tanácselnök. Mutat neki egy képet és kérdi, hogy ki ez.
– Rákosi elvtárs – vágja rá a prímás.
Mutatja Gerő képét.
– Ez ki?
– Azt nem ismerem.
Mutatja a másik képet, Farkas Mihályt.
– Azt sem ismerem.
– Hát ez borzasztó! – fakad ki a titkár.
– Ide figyeljen, titkár elvtárs! A Rákosi elvtárs ismeri az én bőgősömet?
– Miért ismerné?
– No látja, ő ismeri az ő bandáját, én meg az én bandámat!


Inkognitóban

Rákosi, hogy állítólagos népszerűségét megtudja, titkon beül egy moziba. Épp pereg a híradó, melyben az augusztus 20-i friss kenyeret adják át neki. Behúzott nyakkal, titkon mosolyogva látja, hogy a mozi közönsége felállva, skandálva, tapsolva mondja: Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!
Mire a mellette lévő ember rácsap Rákosi kopasz fejére és rákiált:
– Tapsolj, kopasz, mert elvisz az ÁVO!...


Hegedű és Rákosi-kép

A cigány szökik a határon, nála a hegedű meg egy Rákosi kép. A határőr megkérdi:
– Hová mégy, cigány?
– Nyugatra, muzsikálni.
– Hát a Rákosi-kép minek?
– Ha mégis honvágyam lenne, akkor csak ránézek.


Az utolsó kívánság

Haldoklik a rákoshegyi magyar. Utolsó kívánsága:
– Gyermekeim! Ha meghalok, a Kerepesibe temessetek, Rákosit nem szeretem.


Malőr

A napilap főszerkesztőjét letartóztatja az Államvédelmi Hatóság. A kihallgatáson a főszerkesztő megkérdezi:
– Elvtársak, nem értem, miért hoztak be ide, mit vétettem én a párt és Rákosi elvtárs ellen?
– Jobb, ha nem kérdezi! – felelik azok fenyegetően.
– De hát elvtársak, én már az illegális párt tagja voltam, és azóta is töretlen lendülettel építem a népi demokráciát, az újságban rendszeresen közlünk cikkeket Rákosi elvtársról, például a tegnapi számunkban is hírül adtuk, hogy Rákosi elvtárs látogatást tett a minta-sertéstelepen.
– Hát éppen ez az!
– Ezt hogy értik?
– Nézze csak meg a fényképet!
A főszerkesztő megnézi, Rákosi épp egy disznóólban szemléli az állatokat. Aztán a pillantása a képaláírásra esik és elfehéredik, amikor elolvassa: "Rákosi elvtárs a disznók között. Balról a harmadik Rákosi elvtárs."


Rajzos felelet

Az iskolában a gyerekek a Nemzeti dalt tanulják, és rajzos felelet formájában számolnak be.
Feri a táblára rajzol egy kardot és egy láncot, és aláírja: "Fényesebb a láncnál a kard..."
Pisti egy hidat rajzol, alá a patakban mosakodó embereket és ezt írja: "Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot..."
Janika sok-sok dombot és keresztet: "Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak..."
Mindhárman ötöst kapnak, és jelentkezik a legrosszabb tanuló, Móricka is, majd lerajzolja Rákosi fejét.
A tanár döbbenten kérdezi:
– Hogy kerül Rákosi elvtárs a versbe?!
– Ő a sehonnai bitang ember...


Minek örülnének az emberek?

Rákosi és Gerő autóval mennek a Duna-parton, és a kocsiban beszélgetnek a parasztokról és a munkásokról.
Azt mondja Rákosi:
– Te Ernő, valami olyat kellene csinálni, aminek örülnének az emberek, és jó is lenne a népnek.
Megszólal erre a sofőr:
– Elvtársak, hajtsak a Dunába...?


Feleltet az őrmester

A katonákat az életmentésre oktatja az őrmester, az óra után visszakérdezi az anyagot, hogy lássa, mit tanultak.
– Na, Kovács, mit csinál, ha egy kisfiút lát fuldokolni a vízben?
– Utánaugrok, a tarkójára ütök, és a hajánál fogva kihúzom a vízből.
– Remek. Na, Lakatos, maga mit csinál, ha Rákosi elvtársat látja fuldokolni a vízben?
– Utánaugrok, a tarkójára ütök, és megvárom, amíg kinő a haja.


Kérelem

Rákosi Mátyás országlása idején bemegy a Fővárosi Tanácshoz névváltoztatási kérelemmel egy idősebb parasztember.
– Hogy hívják magát, bátyám?
– Szar Mátyásnak, tisztelettel.
– És mire változtatná a nevét?
– Szar Bélára kérném...


Rákosi Csepelen

Rákosi vadonatúj autójával meglátogatja a csepeli munkásokat.
– Látják – mondja -, a kommunizmusban ilyen autójuk lesz!
– Igen – mondja egy munkás. – Magának személy-, nekünk teher...


Imádkozik a cigány

Egy cigány ballag az országúton, körülnéz, nem lát senkit, letérdel az út menti feszület elé és imádkozik. Hirtelen feltűnik egy autó, megáll, ÁVH-sok szállnak ki belőle, odamennek a cigányhoz.
– Mit csinálsz itt, te cigány? Miért nem dolgozol inkább?
– Rákosi elvtársért imádkoztam, instálom.
– Biztosan imádkoztál te Szálasiért is!
– Imádkoztam, de fel is akasztották!


A válasz

Rákosi ellátogat a bolondok házába, ahol az összeterelt betegeknek beszédet tart. Lelkes tapssal jutalmazzák, néhány ember azonban nem nyilvánítja tetszését. Odamegy hozzájuk néhány ÁVH-s és faggatni kezdi őket. Mire az egyik megadja a választ:
– Kérem, mi nem bolondok, hanem ápolók vagyunk.


Megdöglött a disznó!

Rákosi autója egy falu főutcáján elüt egy disznót. Rákosi utasítja a titkárát, hogy derítse ki a tulajdonost, és fizesse ki a kárt. A titkár sorra bekopogtat a közeli házakba, sőt be is megy. Telik-múlik az idő, a titkár nincs sehol. Egyszer csak előjön az egyik udvarból, ahonnan muzsikaszó hallatszik. Rákosi ráförmed:
– Hol a fenében volt ennyi ideig? Mit csinálnak odabenn?
– Elnézést, Rákosi elvtárs, én csak az utasításnak megfelelően jártam el, annyit mondtam, hogy "megdöglött a disznó", mire azonnal csapra vertek egy hordót, és azóta mulatnak.


Császár vagy király?

Két cigány beszélget:
– Tulajdonképpen micsoda Rákosi: császár vagy király?
– Egyik se, hanem fára-jó.


Kitérő válasz

– Elvtárs! Mit ajánl fel Rákosi elvtárs születésnapjára?
– Mit? Nem vagyok én köteles...


Nem ragad a bélyeg

Rákosi 50. születésnapjára a posta emlékbélyeget adott ki. Olvasói levél érkezik a Szabad Föld Szerkesztőséghez, ahol felpanaszolják, hogy nem ragad a bélyeg a kopertára. Válaszol a szerkesztő: "Ne Rákosi elvtárs szemébe köpjenek!"


Miért ülsz?

Két boltos beszélget az ötvenes években a börtönben:
– Te miért ülsz?
– Mert elfelejtettem kidekorálni a kirakatot Rákosi elvtárs születésnapján. És te?
– Én kidekoráltam ugyan, de Lenin meg Sztálin közé raktam Rákosi képét.
– És ez volt a baj?
– Nem. Elfelejtettem a kirakatból kivenni a "Nyomorultak"-at...


Lovas nemzet vagyunk...

Igazi lovas nemzet vagyunk: Árpád fehér, Horthy szürke, Rákosi Vorosi-lovon jött, és Szusz-lovon távozott.


Távirat

1956 novemberében Rákosi táviratot küld Moszkvából az MSZMP Központi Bizottságának: KOPASZ ÜZENI MOSZKVÁBÓL STOP ERNŐ IS SZABAD FÖLDRE ÉRKEZETT STOP JÁNOST IS VÁRJUK



"AKI NEM HISZI, UTÁNAJÁRUNK!"
(Az ötvenes évek humora)


Két párttag beszélget

A szavazásról beszélget egy kisgazdapárti és egy kommunista párttag.
Kisgazda: – Tudod, van olyan párttagunk, aki halálos ágyából 41,4 fokos lázzal felkelt, és elment szavazni. Leszavazott, utána hazament, lefeküdt és meghalt.
Kommunista párttag: – Az semmi. Az egyik párttagunk a szavazás előtt hónapokkal meghalt. Ennek ellenére elment szavazni, leszavazott, onnan továbbment egy másik szavazóhelyiségbe, ott is leszavazott, aztán egy harmadikba, egy negyedikbe, és talán még most is szavazna, ha a szavazás nem fejeződik be.


Józsi bácsi Budapesten

Józsi bácsi 1952-ben felutazik Budapestre, és mivel legutóbb csak a háború előtt járt ott, nehezen tud eligazodni az új utcanevekkel. Meg is kérdez egy járókelőt:
– Tessék mondani, merre van a Horthy Miklós utca?
– Hű, bácsikám, ne mondjon ilyet, mert ha meghallják, rögtön elviszik! Már nincs Horthy utca, Lenin utca van helyette.
Az öreg tovább mászkál, de csak nem tud eligazodni. Ismét megkérdez egy járókelőt:
– Tessék mondani, merre van a Mussolini tér?
– Megbolondult maga, bátyám! Ilyet ki ne mondjon máskor, mert megütheti a bokáját! Nincs már Mussolini tér, csak Moszkva tér.
Az öreg nagyon el van keseredve, de megy tovább. Ismét megkérdez egy járókelőt.
– Tessék mondani, merre van a Hitler utca?
– Maradjon csendben, öreg, mert baj lesz! Hát hol él maga? Nincs már rég Hitler utca, Vörös Hadsereg utca van.
Szegény Józsi bácsi nagyon elkenődik, és bánatában leül a Duna partján a lépcsőre. Ahogy ott búslakodik, arra megy egy rendőr és megkérdezni:
– Mit csinál itt, bácsikám?
– Nézem a Volgát! – feleli az öreg.


Az ÁVH-s fiú hazalátogat

Államvédelmi akciócsoportos lett a falusi srácból, vérbeli ÁVH-s. Egy nagyobb bevetés után éppen arra mennek hazafelé, ahol a szülei laknak. A fiú hazamegy látogatóba, természetesen talpig fegyverben. Az apja körbeforgatja, úgy nézegeti a fiát.
– Ez igen! Büszke vagyok rád! Mi ez? – mutat a géppisztolyra.
A srác lekapja a válláról a fegyvert, lő egy sorozatot, az udvaron ott marad öt tyúk kinyúlva.
– Ez géppisztoly.
– És ez? – mutat az öreg a kézigránátra.
– Ez? – a fiú leakasztja az övéről, kibiztosítja, odavágja az udvar végén álló budihoz, az a levegőbe repül. – Kézigránát.
– Nagyon derék! – bólogat az öreg. – Kár, hogy szegény anyád ezt nem láthatja.
– Miért, hol van?
– A budiban...


Kérdések

1953-ban fejtágító falugyűlést tartanak. A beszéd után a szónok így szól:
– Elvtársak, várom a kérdéseiket!
– Nekem volna három kérdésem – jelentkezik Kohn bácsi. – Hová lett a hús, hová lett a kenyér és hová lett a bor?
Egy hét múlva ismét falugyűlés, a szónok ismét kérdésekre vár. Jelentkezik Grün bácsi.
– Nekem csak egy kérdésem volna: hová lett a Kohn?...


Fejtágító után

János gazdát több társával együtt a pártbizottságra rendelik. Úgynevezett "fejtágító" szemináriumon vesznek részt. A sok "süket-sóder" elhangzása után az előadó a felmerült kérdésekre válaszol.
– Előadó elvtárs – kérdezi János gazda -, milyen az igazi szocializmus?
– Jöjjön ide, János bátyám – szólt az előadó -, nézzen ki az ablakon, mit lát?
– Az előadó elvtárs nagy, fekete kocsiját! – szól az öreg paraszt.
– Na látja, ha mindenkinek olyan kocsija lesz, akkor lesz a szocializmus!
János bácsi hazaérkezése után összehívja a falugyűlést.
– No, emberek, én most megmagyarázom maguknak, milyen a szocializmus! Nézzenek ki az ablakom, mit látnak?
– Hát mi nem látunk mást, mint Jankót, a falu bolondját, az énekes kódist, hátán a tarisznyájával!
– Na látják! Ha mindenkinek olyan kódistarisznya lesz a nyakában, az lesz az igazi szocializmus!


Dilemmák

A pártba belépőnek három kérdésre kell megfelelnie:
– Hogyan oldanád meg, elvtárs, a lakáskérdést Magyarországon?
– Kinyitnám a nyugati kaput...
– Mit tennél, elvtárs, hogy mindenkinek jusson olcsó hús?
– Becsuknám a keleti kaput...
– És mit tennél, elvtárs, hogy még kevesebben járjanak templomba?
– Hát... Jézust a keresztfával kihoznám, Sztálint meg bevinném...


Az ÁVH vendégszeretete

A cukrász valami olyat mondhatott, ami nem nyerte meg az ávéhás verőlegény tetszését, ezért bekíséri az Andrássy út 60-ba. Ott, a "várószobában" már van néhány "vendég", mindnyájuknak a hátán szaladgál a hideg, mert az egyik szobából félelmetes ordítás hallik.
– Ki ordít ott benn? – kérdi a cukrász az őrtől.
Az ÁVH-s őr barátságosan felvilágosítja:
– Itt mindenkinek alá kell írni bizonyos papírokat, és aki vonakodik, azt mestersége szerint "rábeszélik". Most egy ács van benn, annak a fenekébe ácskapcsot vernek.
– Én cukrász vagyok, akkor nekem kinyalják a fenekem?
– Ahogy maga téved! – vigasztalja az ávós. – Magának a tojásaiból fognak habot verni!


Ki az?

1955. Késő éjjel rémisztő dörömbölés egy pesti bérlakás ajtaján, az alvó férfi felriad, ijedten kisiet az előszobába, reszkető hangon kérdi:
– K-k-ki az?...
– A Halál!
Az illető megkönnyebbülve:
– Hála Istennek, már azt hittem, az ÁVH...


Beléptél az MKP-be?

Két cigány beszélget:
– Igaz, hogy beléptél az MKP-be?
Mire a másik felemeli a lábát és tüzetesen megvizsgálja a cipőjét.
– Én-e? Hol?


15 éves vicc

Jó hangulatú társaságba becsöppen az egyik barát, aki történetesen büntetőbíró.
– Fiúk, most hallottam egy 15 évi elzárással járó politikai viccet.
– Mondd el nekünk is!
– Ha bolond lennék, most szabtam ki érte 15 évet.


A rendőr – civilben

Egy vidám társaságban így szól egy fiatalember a körülötte állókhoz:
– Jól figyeljenek, egy merész politikai viccet fogok elmondani!
Megszólal mellette egy komoly kinézetű férfi:
– Vigyázzon, barátom, én rendőrtiszt vagyok, de most civilben.
Mire a mesélni akaró így válaszol:
– Köszönöm, hogy szólt, majd lassabban mondom!


Hárman – egy cellában

Hárman ülnek egy sötét cellában és kérdezik egymást, miért vannak itt.
– Én azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót.
– Én is azért vagyok itt, mert szidtam Rajk Lászlót.
– És te ki vagy?
– Én vagyok Rajk László!


Dolgozik az ÁVO

A tanító méltatlankodva meséli az ávós százados ismerősének:
– Képzeld, történelemórán kihívtam Mórickát, és megkérdeztem tőle, hogy ki törte össze a Lehel kürtjét. Erre sírva fakadt, és azt válaszolta, hogy "tanító bácsi, nem én voltam!"
Másnap a százados nagy diadallal újságolja:
– Én már tudom, hogy ki törte össze a Lehel kürtjét!
– Na, ne beszélj, és szerinted ki tette?
– Hát Móricka meg a papája!
– Ezt meg honnan veszed?
– Bevallották!


A mese kezdete és vége

– Hogy kezdődött régen egy mese?
– Egyszer volt, hol nem volt...
– Hogy kezdődik ma egy mese?
– A TASSZ jelenti.
– Hogy végződött régen egy mese?
– Aki nem hiszi, járjon utána!
– Hogy végződik ma egy mese?
– Aki nem hiszi, utánajárunk!


Párbeszéd a villamoson

– Elnézést, elvtársam, ön párttag?
– Nem, kérem.
– Akkor esetleg valamelyik rokona?
– Nem.
– Vannak jó ismerősei a rendőrségen?
– Nincsenek.
– A minisztériumban sem dolgozik senkije?
– Nem, senki.
– Esetleg a városi tanácson?
– Ott sem.
– Akkor szállj le a lábamról, te pávián, mert felpofozlak!


Közmunka után műtét

Debrecenben a nagy közmunkák idején az orvosi egyetem tanárait és diákjait is kivezényelték közmunkára. A műtétje előtt álló illetékes elvtárs megkérdezte a munkán az orvostól:
– Doktor úr, felnőtt emberek vagyunk. Mondja meg őszintén, mire számíthatok a holnapi műtéten?
– Uram, legyen erős, nem sok jóval biztathatom. Nézze meg a kezeimet, reggeltől téglát pakolok...


Recsken

Farkas Mihály Recskre látogat.
– Maga miért van itt? – kérdi a politikai rabot.
– Mert nem engednek haza.


ÁVH-n

– Nos, cigány, mit szólnál akkor, ha az utcán csendőrök igazoltatnának?
Gondolkodik a more és cinikus mosollyal válaszol:
– Én csak-csak, de maguk!


Jegyezzetek békekölcsönt!

A cigányt behívják a tanácsra. Az elnök mondja:
– Ti is magyar állampolgárok vagytok, jegyezzetek ti is békekölcsönt, és támogassátok a demokráciát!
A cigány megkérdi:
– Már dőlő módon van?


Cigány a fán

1956 decemberében az osztrák-magyar határon egy cigány fára kapaszkodva figyeli a tájban a disszidálókat, újságot tartva a kezében. Odamegy egy határőr és megkérdezi:
– Mit csinálsz itt, te cigány?
Mire a kérdezett:
– Olvasom a Szabad Népet.


Az értetlen határőr

A cigány utazik a vonaton, a határőr megkérdi:
– Hová mégy, cigány?
– Svájcba, az öcsém megvakult, azt kell ápolnom,
– Nem lenne jobb, ha az öcséd jönne haza?
– Őrmester elvtárs, nem jól hallotta, az öcsém nem hülye, hanem vak!


Szovjet-magyar árukereskedelem

Az ötvenes években, mielőtt Józsi bácsit felvették volna a pártba, feladatot kapott, amiről a felvételi beszélgetésen be kellett számolnia. Józsi bácsi egy évig tanulmányozta a szovjet-magyar árukereskedelmet, mire eljött a felvétel ideje.
– Na, Józsi bátyám, hát mit vittek ki a Szovjetunióba?
– Több mázsa búzát és rengeteg élőállatot!
– Helyes. És mit hoztak be?
Józsi bácsi sokáig gondolkodik:
– Hát, a negyven tagú Grúz Állami Népi Együttest...


Mit lehet tenni?

– Igazgató kartárs! Móricka az egész osztály előtt azt mondta, hogy én menjek a fenébe, az a büdöslábú igazgató meg fogja be a pofáját.
– Ki ennek a Mórickának a papája?
– Ő a városi rendőrkapitány.
– És a mamája?
– Ő a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke.
– Akkor tudja, mit? Én elmegyek lábat mosni, maga pedig, kartársnő, menjen a fenébe!


Köszönet

Egy árva fiú a tanácselnök segítségével – tehetséges volt, és felkarolta – ipari tanuló lett, és kitanulta a kőfaragó szakmát. A kisipari szövetkezetnél dolgozik. A mester kérdi a "segédet":
– Megköszönted-e már a tanácselnök elvtársnak, hogy segített kitanulnod ezt az alkotóan szép szakmát?
Másnap a segéd felkeresi a tanácselnököt.
– Kedves elnök elvtárs! Nagyon szépen megköszönöm, hogy kitanulhattam a kőfaragó szakmát. Olyan szép síremléket készítek magának, hogy amíg él, nem felejti el.


A szép halál

Kohn bácsi nyugati útlevelet kap 1956 után, és amikor hazatér, ismerősei kíváncsian kérdezgetik:
– Milyen az a haldokló kapitalizmus?
Mire Kohn bácsi ezt feleli:
– Hát szép halál, nem mondom, szép halál!


Tito Magyarországon

Tito marsall ellátogatott Magyarországra 1956 után. Kádár János teszi a szépet Jovankának, a feleségének, mire az egyszer csak így válaszol:
– Küszönöm a bókot, de azért a férjem se kutya!


A megbántott plébános

A falusi pártgyűlésre – nevelési célzattal – meghívják a falusi plébánost is. A párttitkár megnyitja az értekezletet:
– Szeretettel üdvözlöm a megjelent tagságot és a klerikális reakció képviselőjét!
A plébános elgondolkodik, hogyan adhatná ezt a sértést vissza.
A pártgyűlés végén feláll és megszólal:
– Elvtársak, térdeljünk le és imádkozzunk!


Szent Antal segített

A téeszesítés idején János bácsi belépeti a pártba, és leszokott a templomba járásról. De itt a tél, és nincs tüzelője. Kér ezer forintot a szakszervezettől, de az nem ad. Elmegy a templomba, letérdel Szent Antal elé, és buzgón imádkozni kezd.
Ahogy kilép a templom kapuján, összetalálkozik a párttitkárral.
– János elvtárs, mit keresel a templomban?
– Nincs tüzelőm, itt a tél, a család fázik, a szakszervezet meg nem ad.
– Gyere velem, János elvtárs, a párt mindig segít!
Hazafelé János bácsi megint betér Szent Antalhoz.
– Köszönöm a pénzt, Szent Antal, de máskor ne a párttitkárral küldd, mert ötszáz forintot ellopott belőle!


Nem úr, elvtárs!

Rákosiék idején egy irodai tisztviselő a következő kéréssel fordul az igazgatóhoz:
– Igazgató úr, szíveskedjék ma korábban elengedni a munkából, mert a feleségemmel este az Operába szeretnénk menni!
Az igazgató:
– Idefigyeljen, kedves kollégám! Magának tudnia kellene, hogy az "úr" megszólítás már rég idejét múlta. Helyette általánosan bevett gyakorlat szerint az "elvtárs" megszólítás a helyénvaló. Ettől függetlenül természetesen hozzájárulok, hogy ma a munkából korábban hazamenjen. Na és mi az az opera, amit megnéznek?
– A TRUBAD-ELVTÁRSAT.



"INKÁBB MEGHALOK, DE A KOLHOZNAK NEM TOJOK!"
(Téeszcsés viccek)


Tszcs (Tovább Szolgáló Cseléd)-szervezés

– Adjon isten, István gazda! – köszönti János gazda a szomszédját. – Hol vót kend tegnap, nem volt a nagymisén!
– Hát, kedves szomszéd – felel István gazda -, tegnap sokkal fontosabb dolgom volt, ankéton voltam!
– Osztán hát hol?
– Hol? Hát a megyei ÁVH központjában!
– Oszt mi a fészkes fene az az ankét?
– An két pofont kaptam, majd elszállt a fejem, mert nem akartam aláírni a belépési nyilatkozatot a téeszcsébe!


Falugyűlésen

Falugyűlést tart a tszcs-szervező, persze erős rendőri biztosítással.
– Kedves gazdatársak! – mondja. – Nem veszik el a földet! Maguké marad, mint eddig! Csak közösen fogják megművelni!
Felszólal ekkor a falunyelve, egy szókimondó parasztasszony:
– Köszönjük az előadó úrnak a beszédét, de: levágom én a maga vacakját, aztán odaadom a markába! Magáé marad az, de csak próbáljon meg vele izélni!


Üzemvezetőből tsz-elnök

Az üzemvezetőt párthatározatra tsz-elnökké választják. Megtekinti a gazdák által beadott gazdasági felszereléseket. Az eketaliga láttán megjegyzi:
– A szemtelen kulák ezt is lopta!
– Hogyhogy? – kérdi a párttitkár.
– Nem látod? – mondja az elnök -, az egyik kereke kisebb, mint a másik.


A tyúk is beledöglött

Az ötvenes évek elején folyik a Hajdúságban is az erőszakos téeszesítés. A pallagi országúton döglött tyúk fekszik. Nyakában tábla, rajta felirat:
"Inkább meghalok,
de a kolhoznak nem tojok!"


Isten és a búzakazlak

A megyei titkár és a b-i községi titkár beszélgetnek.
– Nem lesz itt semmi gond, titkár elvtárs! Olyan búzatermés volt Átányban, hogy a búzakazlak az Isten lábáig érnek.
– De titkár elvtárs – mondja a megyei titkár -, Isten nincs!
– Na és?! Búzakazlak vannak?


Kaszál a paraszt

A tsz-paraszt szorgalmasan kaszálja a lucernát. Meglátja Novotny elvtárs, odamegy, és megkérdezi, hogy mennyit teljesít egy nap.
– Egy holdat – feleli büszkén.
– Az kevés, nálunk már két holdat is levágnak egy nap alatt.
– Az hogyan lehetséges?
– Hát úgy, hogy egy nyélre két kaszát tesznek, és oda is, meg vissza is vágják a rendet, üresjárat nincs.
A paraszt szót fogad, és oda-vissza vágja a rendet. Arra megy Brezsnyev elvtárs, megkérdi, mennyi a teljesítés. A paraszt nagy büszkén mondja, hogy két hold.
– Az kevés – mondja Brezsnyev elvtárs. – Ha a derekadra kötnél egy gereblyét, akkor mire a sor végére érnél, már fel is lenne gyűjtve.
A paraszt most is szót fogad, de nagyon elfárad.
Arra megy Kádár elvtárs. A paraszt meglátja, eldobál kaszát, gereblyét és elszalad.
– Halló, ne szaladjon! – kiabál utána Kádár elvtárs.
– Már tudom, mit akar mondani! Kössek a micsodámra egy viharlámpát, és éjjel-nappal arassak!


Micsurin

– Hallotta, István gazda? Micsurin keresztezte a magyar parasztot a szederindával!
– És mi lett az eredmény?
– Azóta földönfutó a magyar paraszt.


Marhapörköltet Szarka elvtársnak

Szarka miniszterhelyettes elvtárs egy külföldi delegációnak akar bemutatni egy minta-termelőszövetkezetet. Pár nappal a látogatás előtt a minisztériumból felhívják a tsz-elnököt, közölve vele a tényeket, és hogy a vendégeket méltóképpen fogadja ebéddel. Nagy az idegesség a tsz-elnök környezetében, fehér terítőkkel letakarják a kecskeláb-asztalokat. A tsz-elnök gyorsan magához kéreti a tizenhat esztendős szép kislányt, Juliskát, és azt mondja neki:
– Marhapörkölttel fogjuk megvendégelni az elvtársakat! Te felöltözöl fehér ruhába, és fogadod a Szarka elvtárs vezette delegációt. Azt fogod mondani, hogy Isten hozta, Szarka elvtárs!
A tsz-üzem megtekintése után a delegáció az ebédlőhöz ér, ahol Juliska idegesen fogadja a ritkán látott vendégeket. Mondja is a betanult szöveget, hogy Is... Is... Isten hozta, Szarka elvtárs!
Szarka elvtárs pedig viccesen megkérdezi:
– Na, mi lesz az ebéd, Juliska édes?
Juliska pedig egy pillanatra megzavarodva válaszolja:
– Szarkapörkölt lesz. Marha elvtárs!!!


Spanyol tsz

A hatvanas években ellátogat egy újságíró az egyik kis település termelőszövetkezetébe. Riportot készít a tsz legöregebb tagjával, Pista bácsival.
– Aztán milyen a tsz maguknál, Pista bácsi?
– Spanyol! – hangzik a rövid válasz.
– Hát ezt meg hogy érti?
– Lop ez, lop az, de mindenki frankó!


Az elnök jutalma

A tsz-elnök feleségéhez becsöngetnek délután. Kinyitja az ajtót, a küszöbön a férje helyettese.
– Jó napot, asszonyom! A férje küldött. Azt üzeni, hogy nagyon sokáig fog tartani a közgyűlés, éjfél előtt ne is várja haza.
– Köszönöm. Óhajt még valamit?
– Tudom, hogy szemtelennek fog tartani, de Ön nekem nagyon tetszik. Adnék önnek tízezer forintot, ha megcsókolhatom.
– Tízezret egy csókért? Nem bánom.
A csók után a férfi tovább meditál.
– Tudja, minden álmom az, hogy láthassam Önt meztelenül! Adnék még tízezret, ha levetkőzne előttem.
– Rendben van – mondja az asszony, mert neki is tetszik a helyettes, és levetkőzik.
A férfi már alig bír magával:
– Drága hölgyem, tudom, hogy pimasz vagyok, de ha esetleg hajlandó volna velem szeretkezni egyet, én adnék még harmincezer forintot!
Az asszonykának jól jön az a kis dugipénz, no meg a fiatal férfi sem csapnivaló, a változatosság meg amúgy is gyönyörködtet, rááll az alkura. Az aktus után boldogan teszi párnája alá az ötvenezer forintot, az elnök helyettese elköszön, és visszamegy a közgyűlésre.
Éjjel egy órakor hazaér a tsz-elnök és megkérdezi a feleségét:
– Mondd, drágám, a pénzt megkaptad?
– Miféle pénzt?
– Tudod, kaptam ötvenezer forint jutalmat, féltem, hogy elhagyom, és még délután elküldtem neked a helyettesemmel...


Ha diktál az elnök elvtárs...

A tsz-elnöknek két titkárnője van, egy idősebb és egy fiatalabb. Egyszer csöng az asztalon a telefon, a fiatal lány fölveszi a kagylót, belehallgat, majd odaszól idősebb kolléganőjének:
– Most szólt a főnök, be kell mennem hová, diktálni akar.
A fenekét riszálva be is megy az irodába, ahonnan csak jó félóra múlva kerül elő. A kolléganője végigméri, és némi szarkazmussal megjegyzi:
– Drágám, észrevetted, hogy leszaladt egy szem a harisnyádon?
– Igen, már reggel láttam, mikor beértem.
– Én is. De akkor még a másik lábadon...


Tévedés

A futballdrukker tsz-elnök a közgyűlés után feláll, és azt mondja:
– Na, elvtársak, akkor énekeljük el a Real Madridot!
Mire a főkönyvelő oldalba böki és azt súgja neki:
– Nem a Real Madridot, hanem az Internacionálét!
– A fene egye meg, hogy ezt a két csapatot mindig összetévesztem!


A jó hőmérő

Hőmérőt vásárol a tsz-elnök.
– Milyen gyártmány van? – kérdi az eladót.
– Angol és orosz.
– Akkor adjon egy angolt, mert az oroszt nem lehet lerázni.


Ki korán kel...

János bácsi eltűnődik: a tsz-elnöknek és az agronómusnak milyen jól megy, aztán szóvá teszi a elnöknek, mire az ezt tanácsolja:
– Nincs itt semmi baj, csak korán kell kelni.
Reggel látja, hogy az agronómus meg a tsz-elnök pakol a raktárból a saját kocsijába.
Ezek után János bácsi is korán kel, és ő is gyarapodik. Az elnök elvtárs jó munkája jutalmaként megajándékozza egy moszkvai jutalomutazással, ahová az újonnan vásárolt Volgájával megy. Egy előkelő szállóban lakik, és az első nap nem tud aludni, felkel, hogy megnézze a szép új Volgáját. Kinéz az ablakon, de a kocsija nincs sehol.
– Az édesanyjukat, itt még korábban kelnek...


Tsz-miatyánk

Mi Atyánk, Isten,
ki vagy a mennyekben,
mi meg itt vagyunk a földön
a drága jó tsz-ben.
Sógor-koma a raktárba'
vezetőség a kocsmába'
Csóró nép a határba'
Munkaegység a p...ba.
Bocsásd meg, Urunk,
ha lopunk,
Mert másképp megélni
nem tudunk.
Sem most, sem a jövőben. Ámen.



"EGY KÁDÁRUNK VAN, AZ IS AZ OROSZOKNAK DOLGOZIK..."
(Somolygás a Kádár-korszakban)


Mit jelent az MSZMP?

Minek a rövidítése az MSZMP?
– Megint Szarban Maradtunk, Pajtás!


Marosán, szegény...

1962 októberében, amikor Marosán György "visszavonult" a politikától és nyugdíjazták, utalva eredeti foglalkozására, az alábbi viccet lehetett hallani:
– Mit jelent az MSZMP?
– Marosán, Szegény, Megint Pék.


Se párt, se szakszervezet

Földrajzóra. A tanító a világ térképe előtt magyaráz.
– Látjátok, gyerekek? Ez a nagy piros a nagy Szovjetunió. A halványabb pirosak a vele szövetséges népi demokráciák. Ezek balra az imperialista, kapitalista országok, minden ország más-más színű. Ez a tőlünk legtávolabbi fehér folt, ahol még vademberek élnek. Van-e valakinek kérdése?
Pistike nyújtja a kezét.
– Nos, kérdezz fiam!
– Tanító bácsi kérem, ahol az a nagy fehér folt van, ahol a vademberek élnek, van ott párt?
– Ott még nincs párt, egyetértésben élnek az emberek és pártra nincs szükség.
A Jóska is feltartja a kezét és kérdez:
– Tanár bácsi kérem, ott ahol a nagy fehér folt van, van-e ott szakszervezet?
– Ott még ősemberek laknak és nincs elnyomott és elnyomó réteg, azért szakszervezetre sincs szükség.
Móricka nyújtózkodik és rákérdez:
– Tanító bácsi kérem, ott, ahol az a nagy fehér folt van, ahol se párt, se szakszervezet nincs, mitől vadultak meg az emberek?


Lebukott a prímás

A cigányprímást behívatják a községi tanácsra, kihallgatják. Mikor kijön, az egész banda ott áll.
– Mi történt veled, mi van?
– Ajaj, bibasok, eltiltottak a bazsevától, aszondták, fel vagyok függesztve!
– De hát miért?
– Mert bevallottam a tanácselnöknek, hogy azt húztam a kocsmában, hogy "Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája!"
– Hát minek vallottad be pont neki, te szerencsétlen?
– Miért, miért, hát mert pont neki húztam!...


Osztrák gyerek – sonkás zsemlével

A "vasfüggöny" idején az osztrák-magyar határon egy osztrák gyerek sonkás zsemlét eszik. Egy magyar gyerek kéri:
– Te osztrák gyerek! Adj egy harapást!
– Nem adok én!
– Hát akkor tudd meg, nekünk van egy nagy, kétszobás házunk!
– Az nekünk is van, de négyszobás!
– Hát tudd meg: nekünk van egy négyszemélyes Zaporozsec autónk!
– Az nekünk is van, de hatszemélyes Ford!
– Te osztrák gyerek, adj egy harapást!
– Adjon az anyád kínja!
– Hát okkor tudd meg: nekünk van Varsói Szerződésünk!
– Hát majd nekünk is lesz!
– De nekünk van KGST-nk is!
– Hát majd nekünk is lesz!
– Az lehet – mondja a magyar –, de akkor nem lesz sonkás zsemlétek!


Az ezres

Kádárnak este nyolckor beszédet kell mondani a tv-ben, és elromlott a szolgálati kocsija. Nincs mit tenni, taxit kell hívni. Épp arra jön egy taxi, Kádár megállítja.
– Mondja, jóember, elvinne engem? – kérdezi Kádár.
A taxisofőr a sötétben nem ismeri meg:
– Elvinném én magát szívesen, de sietek haza, mert mindjárt Kádár fog beszélni a tv-ben, és meg akarom nézni!
Kádárnak nagyon jólesik, hogy ilyen lelkes híve van, benyúl a belső zsebébe és elővesz egy ezrest, hogy megajándékozza vele. A taxisofőr, amikor meglátja az ezrest, így szól:
– Tudja mit, uram, ott egye a fene Kádárt, inkább elviszem magát!


Baráti országok

A hatvanas években az egyik laktanyában politikai foglalkozást tartanak.
– Elvtársak! Ki tudná felsorolni a baráti országokat?
Kovács honvéd jelentkezik.
– Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, NDK, Bulgária.
– No de Kovács elvtárs, a legfontosabbat kihagyta!
– Én mondtam minden baráti országot!
– Hát a Szovjetunió?
– Az nem baráti ország. Az testvéri ország.
– Hát nem mindegy?
– Nem! Mert a barátját az ember maga választja meg...


A megfejtés

A hetvenes években táviratot kapott Kádár János Brezsnyevtől és a táviratban csak ez állt: 5 4 3 2 1
Kádár nem tudta, mi ez, ezért összehívta a Központi Bizottságot, és nagy nehezen közösen megfejtették: "Ötéves tervet négy év alatt teljesíteni, három ember munkáját kettő végezze el egy fizetésért..."


Söröshordók – alumíniumból

– Miért alumíniumból gyártják a söröshordókat?
– Mert egy Kádárunk van, és az is az oroszoknak dolgozik.


János és a korona

Amikor a hatvanas években ment a tv-ben a Robin Hood című filmsorozat, akkor kérdezték:
– Magyarországon miért nincs Robin Hood?
– Mert János nem akarja magát megkoronáztatni.


Kádár telefonjai

Kádár János íróasztalán rengeteg telefon van. Honnan lehet megtudni, hogy melyik az, amelyik Moszkvával van összeköttetésben?
– Azon csak hallgató van...


Csak komputerrel

Matematikaórán:
– No, gyerekek, a párttitkár elvtárs tiszteletére komputerrel fogunk számolni! Emilke, mondd csak, meg nekem: négy komputer meg hat komputer az összesen hány komputer?


Sírdogál a nyuszi...

Sírdogál a nyuszi az erdőben.
– Miért sírsz, nyulacska? – kérdi a varjú.
– Jaj, kedves varjú, nagy baj van! Mindjárt itt lesz Pestről az egész Központi Bizottság, Kádárral az élen, medvére vadásznak! Jaj, hova bújjak, hová bújjak?
– Bolond vagy, te kisnyuszi – mondja a varjú -, ha medvére vadásznak, akkor miért vagy úgy berezelve?
– Hát csak azért, mert tévedtek ezek már ennél sokkal nagyobbat is!


Tizenegyes

Magyarország labdarúgó-válogatottja a Szovjetunió csapatával játszik barátságos mérkőzést, amikor a meccs állása egy-egyre áll és a magyar csapat tizenegyesrúgáshoz jut. Nagy a tanácstalanság, valakit a lelátón jelenlévő Kádár Jánoshoz küldenek, hogy döntse el, ki rúgja a döntő gólt.
Kádár a következő tanácsot adja:
– Bene lője!


Baj vagy tragédia?

Tanulmányi felügyelőt vár az osztály. A tananyag: "Az ember tragédiája".
– Na, gyerekek – kérdezi a tanár -, ki tudná megmondani, mit jelent ez a szó: tragédia?
Ubulka jelentkezik:
– Tragédia az, hogy otthon döglik a nyulunk!
– Nem, Ubulka! Hogy otthon döglik a nyulatok, az baj! Tragédia: Kádár, Münnich és Czinege pajtások repülőgéppel utaznak Moszkvába. A tajga fölött a gép kigyullad, lezuhan, mind ott pusztulnak. Ez lenne a tragédia! Hogy otthon döglik a nyulatok, az csak baj! Világos?
Nemsokára belép a tanfelügyelő.
– Na, gyerekek, mit tanultatok legutóbb?
Rázúg az osztály:
– Az ember tragédiáját!
– Ki tudná közületek megmondani, mit jelent ez a szó: tragédia?
Feláll Ubulka és bátran belekezd:
– Ha Kádár, Münnich, Czinege pajtások repülőgéppel utaznak Moszkvába, a gép kigyullad, lezuhan, mindnyájan ott pusztulnak: ez tragédia. De nem baj! A baj az, hogy otthon döglik a nyulunk!


1968

– Kinek van a világon a legnagyobb kocsija? – kérdezi Kropacsek a barátját.
– Nem tudom!
– Hát Kádárnak! A kormánya a Kremlben van. Az ülése a Parlamentben. A csomagtartója Vietnamban. A fékje Kubában. A "tankja" pedig Csehszlovákiában!


Egy szobor talapzatán

Budapesten, a Dózsa György úton állt egy Lenin-szobor, amelynek a talapzatára valaki rápingálja:
NE MOSOLYOGJ, ILJICS, NEM TART EZ ÖRÖKKÉ,
SZÁZÖTVEN ÉVIG NEM VÁLTUNK TÖRÖKKÉ!


Választás a Kádár-korszakban

Az önjelölt országgyűlési képviselő egy gyűlésen várja a hozzászólásokat.
János bácsi szót kér:
– Hát, kedves képviselőjelölt elvtárs, amikor az Isten a világot megteremtette...
– Hallgass, te marha! – vágja oldalba a párttitkár, nem ezt kell itt mondani!
– Csak mondja bátyám, csak mondja! – biztatja a képviselőjelölt.
– Hát, amikor az Isten a világol megteremtette, nagyon üresnek találta! Ezért teremtett egy embert, el is nevezte Ádámnak!
– Fogd már be a pofádat! – suttogja a párttitkár.
– Csak mondja kedves bátyám, szívesen hallgatom! – biztatja a szónok.
– Hát osztán – folytatja János bácsi – egyszer csak Ádám felkiált: "Uram! Nagyon egyedül vagyok!" Ekkor az Isten megteremtette Évát, odaállította Ádám elé és így szólt: "Na, Ádám, válassz magadnak feleséget!" Hát ilyen ez a választás!


A magyar csodafegyver

Kádár Jánosnak jelentik a szenzációs hírt, hogy a legközelebbi katonai díszszemlén bemutatják az új magyar csodafegyvert. Így is történik. Sorra elvonulnak a különböző hagyományos fegyvernemek, majd a rakéták után még egy kis szedett-vedett csapat, rendezetlen sorokban. A hadügyminiszter büszkén mutat rájuk:
– Ők a magyar közgazdászok! Ha ledobjuk őket az ellenség hátába, nagyobb pusztítást végeznek, mint a szovjetek interkontinentális rakétái!


A munka tízparancsolata

1. A lustaság fél egészség.
2. Amit ma megtehetsz, megteheted holnap is.
3. Az, hogy más dolgozik, még nem ok a munkára.
4. Az elveszett munkakedvet ne keresd!
5. Amelyik akta 30 nap alatt nem intézi el magát, nem érdemes, hogy foglalkozzunk vele.
6. Aki nem dolgozik, annál nem lehet hibát találni, tehát prémiumot érdemel.
7. A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen!
8. Amíg minket fizetnek, addig nincs dolgunk.
9. A munkahely nem kocsma, hogy az ember egész nap bent legyen.
10. A munka nemesít, de nálunk szocializmus van, tehát nincs szükségünk nemesekre.



"NEM OSZTOGATTAK, HANEM FOSZTOGATTAK"
(Szovjetunió – a mosoly országa)



Díjazás

Politikai viccpályázatot írtak ki a SZU-ban, amelyen a következő díjakat lehetett elnyerni:
3. díj: szibériai társasutazás két hétre.
2. díj: szibériai társasutazás egy évre.
1. díj: szibériai társasutazás – csak oda!


Munkába menet...

Iván reggel felkel, és mielőtt munkába menne, végigellenőrzi a zsebeit. Párttagkönyvecske, szakszervezeti könyvecske, szemináriumi füzetecske, Pravdácska.
– Minden megvan, most már indulhatok.
Megérkezik a kolhozba és biztos, ami biztos, még egyszer elkészíti a leltárt. Majd hirtelen a fejéhez kap.
– Hát a kapácskát meg otthon felejtettem!


Hirdetés a moszkvai autókereskedés kirakatában

Kapható nálunk Moszkvics, Volga, Csajka, Zsiguli, továbbá TRABANT HYCOMAT – csak testi fogyatékosoknak! ZAPOROZSEC HYCOMAT – csak szellemi fogyatékosoknak!


Elnököt, de honnan?

– Honnan választják az amerikai elnököt?
– A tőkésosztályból.
– A magyar elnököt?
– A munkásosztályból.
– És a szovjet elnököt?
– Az intenzív osztályról.


Találkára készülve

Csapajenek találkája van egy csinos hölggyel. A nagy alkalomra való tekintettel beül egy dézsa vízbe, csicskása pedig súrolni kezdi. Egy óra múlva felkiált:
– Csapajev elvtárs, megtaláltam a tavaly elveszettnek hitt trikóját. Súroljam még tovább?


Tisztacsere

– Század, vigyázz! Tisztacserére sorakozó!
– Ma Szergej cserél Ivánnal!


Milyen szemmel nézik a KGST-t az egyes országok?

Kína: ferde szemmel.
Vatikán: pápaszemmel.
Szovjetunió: elvi szemmel.


Mi tartja össze a KGST-t?

A mongol nehézipar,
az NDK humor,
a magyar munkamorál,
a román nemzetiségi politika,
a lengyel mezőgazdaság,
a bolgár demokrácia,
a csehszlovák liberalizmus,
a szovjet benemavatkozás.


Gagarin az űrben

– Hallottad? A szovjetek felmentek az űrbe!
– Ne mondd! Mindnyájan?!


Párttagok a Holdon

Az oroszok fellőnek három embert a Holdra: Ivánt, Misát és Maruszját.
Hazaérve a sajtó megrohanja őket, Maruszja szipogva ad interjút:
– Alighogy felértünk, megalapítottuk a pártot. Az első nap Iván erőszakolt meg. A második nap Misa, a huszadik nap meg kizártak a pártbál, mint büdös k... t.


Választék

A Szovjetunióban is bevezették a 2. műsort a televízióban.
Iván Ivanovics bekapcsolja a tévét. Az 1. műsoron közvetítést adnak a párt Központi Bizottságának üléséről. Gyorsan átkapcsolja a kettesre. Ott pedig egy rendőr lengeti a gumibotját és ezt mondja:
– Nem nézzük az egyest, nem nézzük?!


A többi stimmel

– Kedves hallgatóink! Kénytelenek vagyunk helyesbíteni tegnapi hírünket. Tévesen azt közöltük, hogy Moszkvában az utcán órákat osztogattak. Helyesbítünk: nem Moszkvában, hanem Leningrádban. Nem órákat, hanem órásboltokat, és nem osztogattak, hanem fosztogattak.


A Pravda nélkülözhetetlen

Oroszország, átlagos moszkvai háztartás. Az apa megbízza a fiát:
– Szaladj, fiam, kérj anyádtól pénzt, s hozzál nekem egy Pravdát, anyádnak egy Zsenyscsinát, magadnak meg egy Pionyerszkaja Pravdát!
Visszajön a gyerek, az anyja nem adott pénzt, mondván: minek költenének ennyit újságokra, mikor a rádió félóránként bemondja a híreket.
– Nesze, fiam, itt van tíz rubel. Szaladj, hozzál nekem egy Pravdát, magadnak egy Pionyerszkaja Pravdát, anyád meg törölje a fenekét a rádióval!


Hannibál, Szulejmán és Napóleon

A túlvilágon találkozik Hannibál, Szulejmán és Napóleon.
Hannibál: – Ha nekem egyetlen 34-es tankom lett volna, nem álltam volna meg Róma kapui előtt!
Szulejmán: – Ha a nándorfehérvári csata idején csak egy helikopterem van, nem harangoznának délben szerte a világon!
Napóleon: – Ha nekem olyan újságom lett volna, mint a szovjet Pravda, máig sem tudta volna meg a világ, hogy elvesztettem a waterlooi csatát!


Mi mennyi?

Ivánt meghívja Joe Amerikába. Minden papírt megküld neki, tudniillik az Elbánál ismerkedtek meg. Ivánt behívják a partközpontba elbeszélgetni. Megkérdi a titkár.
– Ha Joe kérdezi, hogy mennyit keresel, mit mondasz?
– Azt, hogy száz rubelt – feleli Iván.
– Nagyon jó – mondja a titkár -, de ha megkérdezi, hogy mibe kerül egy ház?
– Ezer rubelbe – felel Iván.
– Ez nem jó, mondd azt, hogy száz rubelbe – válaszolja a párttitkár.
Iván kiér Amerikába. Joe egy hatalmas Cadillac-kel várja. Iván beül és beszélgetni kezdenek.
Joe megkérdezi:
– Mennyit keresel, te Iván?
– Hát, száz rubelt – mondja ő.
– Jó, jó, de például egy ház mennyibe kerül? – kérdezi Joe.
– Száz rubel – mondja Iván -, és egy gépkocsi is annyi.
– Akkor miért nem vettél? – kérdezi Joe.
– Hát, nem vagyok én bolond, ha hozzáteszek még ötven rubelt, vehetek egy pár bakancsot...


Vita a gumiról

Svájcban tanácskoznak a nagy gumiipari cégek vezetői. Az angol állítja, hogy az ő termékük a legtökéletesebb:
– Amikor a Tower tetejét javították, leesett egy bádogos, de a gumi hózentrágerja beakadt az ereszcsatornába, és nem szakadt el, hanem megtartotta az embert! Ilyen gumit gyártunk mi!
Erre az amerikai:
– Ugyan már, miszter, ennél nálunk már a rágógumi is erősebb! Két hete egy kisfiú kiesett az erkélyről, de a rágógumija beakadt az erkélyrácsba, és nem szakadt el, hanem szépen leengedte a gyereket a földre.
Erre a szovjet "gumifőnök":
– Uraim, ez mind semmi! A múlt héten a Kreml tornyáról leesett egy tetőfedő. Mit mondjak? Az emberből nem maradt semmi, de a lábán a szovjet gumicsizma teljesen új maradt!


Mi van a kezemben?

Szovjet-japán gazdasági tárgyalások. A szünetben a japán mosolyogva megkérdezi a szovjetet:
– Na, mit gondolsz, mi van a kezemben?
– Ahogy a ti műszaki fejlettségeteket ismerem – mondja szégyenkezve a másik -, biztos számítógép.
– Na jó, de mennyi?


Proton, neutronnal

Natasa felébred a moszkvai hiper-szuper-modern épület 125. emeletén. Felébreszti Ivánt.
– Iván, menj ki a konyhába, és kapcsold össze a protont a neutronnal!
Iván álmosan kibotorkál, nagy csörgés, csattogás, káromkodás.
– A fene egye meg, már megint elestem a kecske láncában!


Szovjet fogalmak

A Szovjetunióban hogy hívják azt, aki tud írni és olvasni?
– Polihisztor.
És aki csak olvasni tud?
– Az a specialista.
– És aki nem tud se írni, se olvasni?
– Továris...


Felezés

A szovjet-magyar határ egy szakaszán, ahol a Tisza választja el a két országot, sétálnak a határőrök. A magyar parton járkál Jóska, odaát ballag Iván. Meglátnak egy aranyrögö