Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Csurka István: Az új proletárpárt

| 2009-12-10 | admin |

 

Tanár úr, ezt a kinyilatkoztatást ismered-e, és mit szólsz hozzá?

2009. november 10. 6:43

Tárgy : [polgari_hirszemle] Csurka István: Az új proletárpárt

 

 

Csurka István: Az új proletárpárt


Minden nappal érezhetőbb, hogy a magyar társadalom felett az eddigieknél sokkal határozottabban átvette az irányítást az az izraeli-amerikai erő,

amely mindenütt jelen van, Kínát kivéve, de ekkora befolyása sehol sincs.

Ez a függőség azért is életveszélyes, mert a társadalom túlnyomó része előtt ismeretlen.

Sokan el sem hiszik.

Maga ez a hatalom gondoskodik arról, hogy rejtve maradjon.

A kezében tartott úgyszólván egész magyarországi médiának éppen az az általa megszabott küldetése, hogy ezt a helyzetet eltakarja.

Mindent, ami történik, a tévé, szabad belpolitikai erők, pártok, józanok és szélsőségesek küzdelmének tünteti fel.

 

Ezzel szemben az a tény, hogy a szélsőségesek egyes csoportjait is azért tartják fenn, szervezik meg és az ellenük való küzdelmet

azért teszik meg a demokráciáért folyó harc súlypontjának, hogy a külső irányítottságot eltakarják.

 

Számottevő szélsőség, durvaság, antiszemitizmus nem is volna, ha a Moszad nem szervezné.

 

Ezért aztán a magyarság zöme nem is látja ezt a helyzetet, sőt a médiumok által befolyásolt alig-alig gondolkodó réteg el sem hiszi,

hogy itt ma már minden apró és nagy történés idegen érdeket szolgál, és a magyar szekér e nélkül a behatás nélkül egészen más irányba menne.

 

Az uszított nép még mindig a kommunistákat szidja, holott már a kommunisták is csak kitartottjai ennek a zsidó központnak.

 

Ez az irányító erő itt bent működik az országban, részvénytársaságokban, igazgatóságokban, plázák vezetőségében,

belügyben, hadseregben, kormányban és néha kampánystábként.

 

Ha akar, a rendőrségbe bújtat kisebb- nagyobb egységeket és a rendőrséggel együtt veri a magyar tüntetőket, illetve ellenőrzi,

hogy a magyar rendőrség teljesíti-e durvaságra és népszerűtlenné válásra vonatkozó utasításaikat.

A titkosszolgálatok feletti uralom magától értetődik.

 

A Moszad-központnak döntő a befolyása az államigazgatásban, a médiumokban és természetesen a pénzhatalomban.

Ez minden bizonnyal a Moszad emberszállító és megszállásokat intéző csoportja, amely ha kell,

egy nap alatt kitelepít ezreket Afrikából, kezelte és kezeli az Oroszországból történő kitelepítéseket

és amelynek csak egyik részlege a választásokat szervező kampánystáb.

 

Ez a kampánystáb Ron Werber vezetésével jó pénzért már működött itt, most valószínűleg más személyek vannak megbízva.

A kampánystáb szerepe és fontossága megnőtt, mert az egész világon megnőtt a választások jelentősége a válság miatt.

A válság közepette lezajló választásokon felütheti a fejét olyan párt, amely holokauszttagadásra vetemedik.

A kampánystábnak ezt meg kell akadályoznia.

 

A liberális piacgazdaság megbukott, ezt még el lehet viselni, de a holokausztra épült világrend Izrael és a zsidó világhatalom létalapja.

 

Ezt évtizedek óta folyó szívós munkával, a fehér ember egész tudatának átalakításával hozták létre, ehhez körömszakadtig ragaszkodnak.

Magyarországon pedig, Közép Európa közepén pedig még annál is jobban, a végsőkig.

Nem kerülhet hatalomra olyan erő, amely célba veszi ezt a leleplezést.

 

Minthogy Dél-Amerikát már részben elvesztették e tekintetben, Kína és a Távol-Kelet pedig fütyül rájuk, minden figyelmüket Közép-Európára fordítják.

 

Mégis van kiút számunkra, mert eddig semmi ellenállást nem tanúsítottunk.

Egyszer már adódott egy olyan helyzet Európában, illetve Eurázsiában, amikor sürgős szükség támadt erre a kampánystábra.

Borisz Jelcinnel szemben a végtelen nyomor, pusztulás és kirablás miatt olyan erősek voltak a Zjuganov-féle orosz kommunisták,

hogy félő volt, hogy kiszakítják Oroszországot az amerikai befolyás övezetéből.

A kampánystáb néhány hónap alatt megfordította az eredményt, Jelcin maradt és csak utána jött Putyin, aki aztán egyensúlyt teremtett.

A magas olajár miatt az orosz romlás megállt, a kiáltó népnyomor enyhült, de Oroszország benne maradt az amerikai-zsidó befolyási övezetben.

Vagy legalább félig benne maradt.

Putyin néhány zsidó olajmilliárdost száműzött, egyet-kettőt bebörtönzött, de ezt elnézik neki, mert szükség van rá.

Zjuganov pedig eltűnt.

Tény az, hogy nem tudunk semmit ennek a központnak a módszereiről, technikájáról, csak a beavatkozásait érzékeljük.

 

Szoros együttműködésben és nyilván átfedésben és összekapcsolódásban van ez a szerv az IMF-fel és a Világbankkal

és a különböző zsidó érdekvédő szövetségekkel, magával a Zsidó Világkongresszussal.

 

Amikor a költségvetés első napi vitájában Kósa Lajos debreceni polgármester kijelentette,

hogy ez a költségvetés az IMF költségvetése és magyar hangja Bajnai Gordon, teljesen igazat mondott,

de arra még csak nem is utalt, hogy Bajnai Gordon ennek a központnak a kinevezettje, bábja, esetleg szigorúan titkos állományú tisztje.

 

Ezt a mondatot, amely a lehető legsúlyosabb kijelentés egy független országban, a médiumok még így, csonkán is eleresztették a fülük mellett.

 

Kósára pedig ráindították a szélsőséges csordát.

 

A költségvetési vita első napjának szenzációja Balóné Morvai Krisztina és Szegedi Csanád EU-képviselők parlamenti felszólalása lett.

 

Holott ők egyelőre semmilyen párt révén nincsenek bent az Országgyűlésben.

Igaz, a Házszabály megengedi, hogy az európai parlament tagja felszólalhasson az itthoniban is, de ehhez hozzá kell járulnia Házbizottságnak.

Most ez megtörtént.

 

Bokros Lajos MDF-es képviselő is megkapta a lehetőséget, hogy a költségvetési vitában felszólaljon,

de az ő felszólalása elsikkadt, pedig Bokros Lajos megnyilvánulása tulajdonképpen a legpikánsabb dolog lett volna,

amit el lehet képzelni, hiszen az ő nevéhez fűződik egy hasonló, a magyar nemzetet zsugorító csomag,

amelynek kiszámított következménye minden magyar érték, vagyontárgy, még elprivatizálható üzem, ingatlan, intézmény leértékelődése lett.

Bokros is ugyanennek a már akkor is itt jelenlévő irányító központnak utasítására terjesztette be Bajnaiénál enyhébb csomagját.

 

De ez most nem volt érdekes.

 

A médiumokat, a tévéket már csak Morvai és Szegedi érdekelte.

 

A Moszad irányító központ szemében és szándékaiban, terveiben már csak, vagy most csak az új proletárpárt,

a csordaszellem győzelme a fontos.


Ebből a kis esetből is kitetszik, hogy mi a célja a Moszad magyarországi megszálló központjának.

Nem az MSZP hatalomban tartása.

Nem annak a pártnak a megerősítése, amely elvállalta, hogy idehívja, mint Kádár a szovjet csapatokat.

Pontosan tudják, hogy az MSZP lejátszott, színházi nyelven szólva.

Már tulajdonképpen nem is kell.

 

Új proletárpárt kell, új elégedetlen ember kell, új gátlástalanság, új csordaszellem.

 

Az SZDSZ-t sem akarják feltámasztani, éppen csak egy kis melegedőt akarnak összehozni nekik a "Lehet más a politiká"-ban.

 

Most ennyi elég, mert a zsidóság és a zsidó uralom és megszállás érdekében most nem szürkeállományra és okostojásokra,

hanem zűrzavarra és a zavarkeltésre alkalmas, éhes proletárokra van szükség.

 

Egy új, ütőképes proletárpártra.

 

A központ szuverén úr, felette áll Bajnainak és Kókának.

Ők alkalmazottak.

A kivitelezésben segítenek és ezért megkapják busás jutalmukat.

Ha azt mondják nekik, hogy vonuljatok ki, amikor az új proletárok felszólalnak, akkor kivonulnak,

holott a Házbizottságban megszavazták a felszólalás engedélyezését.

 

A megszálláshoz zűrzavar kell, teljes bizonytalanság és mindenfajta kibontakozás megakadályozása.

A két liberális és erősen zsidó vezetésű párt most másodrendű kérdés, nem akarják velük izgatni a közvéleményt.

 

Az MSZP-t nem temetik el, de a sorsára hagyják, mint Gorbacsov hagyta a népi demokráciákat a nyolcvanas években.

Nekik most csak a csordaszellem pártjára van szükségük a most uralkodó zűrzavar meghosszabbításához.

 

A cél az, hogy az új proletárpárt legalább erős második legyen a választásokon és ne csak a Fidesz esetleges egyedüli kétharmados többségét,

hanem esetleg más nemzeti pártokkal együtt elérhető kétharmados alkotmánymódosító többségét is akadályozza meg,

és végül magát az egyszerű, tisztességes kormányalakítást és kormányzást is.

 

A Moszad, az IMF nem az MSZP uralmát akarja meghosszabbítani, fütyöl az MSZP-re, hanem a magyar kiszolgáltatottságot.

 

A megszállás zavartalanságához, olcsóságához önmaga tehetetlenségébe fojtott nép kell.


Miért kell erre a Moszadnak a Jobbik?

Miért proletárpárt a Jobbik?

 

Előbb erre a második kérdésre válaszolok.

A proletárpárt jegyeit a minden ilyen alakulat kialakulásának idejében, a XIX. században, Marx és Engels korában és a XX. század elejének történelmében, a magyar proletárpártét pedig Károlyi, Kun Béla és társaik működése és pártalapításaik idejében kell keresnünk.

 

A proletár és a proletárpárt a kapitalizmus terméke.

 

A proletár és a proletárpárt nem a kapitalizmus ellen, mint szellemiség ellen lázad, hanem a széfet akarja proletár öklével

vagy nagykalapáccsal betörni és a benne lévőt megszerezni.

 

A tőke ellen sem lázad a proletár, hiszen ha nem volna tőkés, neki önállónak kellene lennie.

 

A csordának csordás kell.

A tőkés zsidók ezt mindenki előtt felismerték.

 

Ők vezetik, találták ki a munkásosztály pártjait, az egyenlőség elvét pedig a francia forradalom.

 

Az egyik tőkés a tőkés társaságot vezeti, a másik az ellene irányuló mozgalmat, pártot szervezi.

 

Így a proletár beéri az igazságos osztozás elvéért való küzdelemmel, ami természetesen soha nem valósul meg.

Bizonyítja ezt, hogy az a szocializmus, amelyet megteremtettek, ahol sikerült nekik, többnyire államkapitalizmus lett.

Ezt az államot a proletárpárt a nagytőkés zsidó vezetőivel közösen birtokolja.

A zsidók időnként és helyt-helyt megengednek nemzeti kommunizmusokat.

Magyarországon egy percig sem volt ilyen.

Ötvenhat után ezt Moszkva kockázatosnak tartotta.

A helyzetet az MSZMP-be beépült volt ávós zsidók tudták legjobban kihasználni.

Ők is féltek mindentől, ami nemzeti és ezért proletárként épültek be a kádárizmusba.

Néhány volt proletár, vagy olyan zsidó, akinek sikerült elhitetnie és megvásárolnia proletár mivoltát,

már akkor a hatalom közelébe kerülhetett, amikor néhány zsidó író még börtönben ült, s néhányat ki is végeztek.

 

(Aczél György is elfogadott proletár volt, választáskor "munkás"- ként volt feltüntetve,

az eredeti neve, az Appel soha, pedig az többet elárult volna igazi céljaiból.)

 

A régi proletárpártok vezetői, hangadói volt tőkések, nagytőkések leszármazottai voltak.

 

Ez ma letagadhatatlan történelmi tény.

 

Az új magyarországi proletárpárt is attól kezdve halad felfelé, mióta az előző proletár-zsidó hatalom egyik tőkés családja

- (a média-tőkés is tőkés!) - az élére nem került.

 

A Jobbik a megváltozott helyzet teremtménye.

 

Ma már nemcsak munkásosztály nincs és nagy, erős szakszervezet sincs, de gyárkapun belül szervezkedő proletár sincs,

aki a bérrel elégedetlen és azért politizál,

ma már csak szétszórt proletárszellem létezik, vak elégedetlenség,

vak csordaszellem, lakótelepdermedtség, amely mindent mástól vár és amelytől idegen a régi munkáserkölcs is.

 

Ezért ma már a proletár szellemű emberek egyaránt szervezhetők városon, falun, hivatalban és utcán, de még a kuplerájban is.

Ma már a proletár nem baloldali.

Azt sem tudja mi az.

Ma már az érvényesüléshez nem a proletár származást kell igazolni, hanem adott esetben a szélsőjobboldaliságot.

 

Ifjú Hegedűs Loránt, a MIÉP volt képviselője, református lelkész proletár lett.

Ami szerepként kezdődött rákövült.

Sok más emberre is.

 

Baló Györgyné a maga nemében zseniális asszony, mert neki egy-két nyilvános "magunkfajtánk"- kal

sikerült az új proletariátus vezérszellemévé válnia.

 

A baloldali proletár tartalék kimerült, elég egy jókor mondott "magunkfajta."

 

A Jobbik kezdetben a MIÉP-től elszipkázott elemekből állt össze és legfőbb ellensége is a MIÉP volt,

amelytől minden eszméjét, jelszavát átvette, természetesen emésztetlenül és csak formálisan.

 

A proletárnak, a csordaszellemű embernek csak indulata, haragja és végtelen önzése van,

és legjobban azt gyűlöli, aki szellemileg felette áll, és akitől származik, aki végiggondolta azt, amit ő voltaképpen nem is ért.

 

A proletár a gyűlölet embere, az egyenlőség bajnoka, nem az egyenlő teljesítmény jogán,

hanem jakobinus-módra és ha az egyenlőséget elérte, akkor ő azonnal egyenlőbb akar lenni.


 A Jobbikot kezdetben a Fidesz is támogatta, mert olyan fiatalok pártját szerette volna maga mellett látni kívülről, jobbról,

akiket nem tilt antiszemitizmusuk miatt a zsidó világhatalom.

 

Csakhogy erre a fiatal társulatra felfigyelt közben az említett megszálló központ is és meglátta benne a fantáziát.

 

Rendőrségi, titkosszolgálati támogatásokat a régi Jobbik is kapott, de mozgósításukra csak akkor került sor,

amikor a szomszédos proletárpártban a Gyurcsány-féle proletár kísérlet megfeneklett.

Az elliberálisodott szocialista pártban ez törvényszerű volt.