Ingyenes regisztráció

Üdvözöljük



a KAPU világában!

Üzenőfal

Faliújság

Diafilm

Humor

Receptek

Olvasnivaló

Honlapunk vendégei

Olvasható könyveink

Kirakat

Könyveink

Filmjeink

Kidurrant a H1N1 lufija

| 2009-12-16 | admin |

 

Kidurrant a H1N1 lufija

2009.12.15.


Semmivel sem tűnik veszélyesebbnek szezonális rokonánál az új típusú influenza, sőt: a bizonyítottan H1N1-fertőzés okozta halálesetek száma éves és globális szinten nagyságrendekkel kisebb, mint a „hagyományos” vírus esetében – derült ki a a WHO magyarországi irodájának tájékoztatásából. A Harvard egyetem munkatársai még a WHO-énál is biztatóbb adatokat közöltek az új típusú influenzafertőzéssel kapcsolatban: felmérésük szerint – melyet Milwaukee és New York városok adatbázisai alapján hoztak létre – kétezer H1N1-fertőzött közül csak egy hal meg, s a betegség mortalitási aránya 0,048 ezrelék körül járhat.
 
Sajtóértesülések szerint 2009. december 12-én, azaz szombaton 26-ra emelkedett a H1N1 hazai áldozatainak száma, és 20 ezernél is több ember fertőződött meg a betegség Magyarországra érkezése óta; a járvány tehát valós veszélyt jelenthet – kérdéses viszont, hogy szükséges-e nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, mint a szezonális influenzának.

A két betegségtípus összehasonlításához először az ÁNTSZ segítségét kértük, ám az intézet sajtóosztályán közölték: idén csak az új típusú influenza terjedésével foglalkoztak, a szezonális típus morbiditási/mortalitási arányairól nincs adatuk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szintén nem foglalkozott érdemben a kérdéssel: mint közölték, utoljára 2004-ben (!) vizsgálták a szezonális vírus halálozási rátáját – akkor 5-en vesztették életüket a betegség következtében, 2003-ban viszont 23 személy hunyt el ilyen jellegű fertőzés miatt. A valós számok meghatározását az is nehezíti, hogy az influenzafertőzés a legtöbb esetben szövődményként és nem elsődleges halálozási okként jelenik meg – például tüdőgyulladáshoz vezet – így a statisztikákban nem is mindig látható, mondta el szerkesztőségünknek a KSH megkérdezett szakértője, Branyiczkiné Géczi Gabriella. Ráadásul, betegségek megkülönböztetésére használt négyjegyű BNO-kód alapján nem is derül ki, hogy adott esetben a H1N1-fertőzésről van e- szó. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy új kódot hozott létre a betegség jelölésére, az csak 2009-től érvényes, korábbi esetekre nem vonatkozik. Branyiczkiné úgy tudja, hogy a KSH utoljára 2008-ban készített statisztikát az influenzás megbetegedésekkel és halálozásokkal kapcsolatban, ez azonban egységesített elemzés, ami minden ismert esetet és fertőzéstípust megjelenít – összehasonlítási alapot tehát nem nyújthat.

A témában megkerestük a WHO magyarországi képviseletét is: Horváth Linda sajtóreferens első alkalommal nem tudott pontos adatot közölni a szezonális influenza mortalitási szintjéről – mint mondta, évente világszerte 250 ezer és 500 ezer közé tehető járvány halálos áldozatainak száma, ám inkább a valós mennyiség többnyire inkább a felső érték felé közelít. A közvetlenül a H1N1-hez köthető halálozások száma viszont ennél jóval kevesebb: a világszervezet honlapján közzétett adatok szerint a járvány 2009 áprilisa óta 207 országban ütötte fel fejét és legkevesebb 8768 esetben bizonyult végzetesnek. Horváth később közleményben tájékoztatta szerkesztőségünket: e szerint az új influenza halálozási aránya egyelőre kisebb, mint a szezonális influenzáé. „A szezonális influenzának hozzávetőlegesen 0,1% a halálozási rátája, míg az új influenzának, a jelenlegi adatok alapján, 0,05-0,07 százalék lehet.” -derül ki a levélből, mely egyúttal figyelmeztet, hogy a járványnak még nincs vége, s idővel a főleg becsléseken alapuló mortalitási adatok is változhatnak. Az új influenza veszélyét is az jelzi – írja Horváth –, hogy szezonális rokonánál fertőzőbbnek bizonyult (főleg az egészséges fiatal felnőttek, gyermekek, kismamák esetében) és nagyon gyorsan vezethet súlyos tüdőgyulladáshoz.

A Harvard egyetem munkatársai még a WHO-énál is biztatóbb adatokat közöltek az új típusú influenzafertőzéssel kapcsolatban: felmérésük szerint – melyet Milwaukee és New York városok adatbázisai alapján hoztak létre – kétezer H1N1-fertőzött közül csak egy hal meg, s a betegség mortalitási aránya 0,048 ezrelék körül járhat. Másfelől, amerikai statisztika jóval több betegről és elhunytról tud, mint amennyiről honlapján az Egészségügyi Világszervezet beszámolt. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) legújabb jelentése alapján csak az Egyesült Államokban 50 millióan kapták el a fertőzést, a halálos áldozatok száma pedig csak itt 10 ezer körül lehet – igaz, a szezonális influenzafertőzés évente átlagosan 36 ezer életet követel.

Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség